Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-72

72. országos ülés 1911 de most nem teszem, (Halljuk ! Halljuk !) hanem méltóztassék megengedni azt a megjegyzésemet, hogy ezen szövegnél egy eg}^szerű »vagy<< szónak a közbeszurásával ez a? egész kérdés rendezhető volna. Ha t, i. nem mondanók, hogy Ausztria »és« Magyarország, hanem Ausztria »vagy<< Ma­gyarország és Szerbia között nézeteltérés támad, az esetben a választott bírósági eljárásnak van helj r e. De ezen »vagy« szónak a közbeszúrása nél­kül egész nemzetközi individualitásunk elvész, és beleolvad egy birodalmi egység képviseletének az eszméjébe, a mi törvényeinkkel homlokegyenest ellenkezik. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloläalon.) Van azonban ennél a czikkelynél egy másik tiszteletteljes kérdésem és kérelmem. Azt mondja ez a szerződés, hogy minden vitás ügyre nézve választott bíróság alakittatik meg és mindegyik szerződő fél — jól tessék figyelni — a saját alatt­valói közül két alkalmas személyt rendel ki vá­lasztott bíróul és ezek egyetértően elnököt vá­lasztanak. Már most, t. ház és mélyen t. kereskedelem­ügyi minister ur, ha ez a választott bíróság meg­lesz alakítva, hat választott biró lesz-e, vagy négy ? Mert. ha igaza van a mélyen t. kereskedelem­ügyi minister urnak abban, a mit velem szemben vitatott, hogy itt három szerződő fél van, és hogy Magyarország egyedül szerződő állam, akkor mind­egyik fél két választott birót rendelhet, és akkor hat választott birónak kellene lenni. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez csak egészen világos dolog. Ha pedig itt csak négy választott biró lesz, vagyis, ha Ausztria-Magyarország együt­tesen kettőt választhat, és Szerbia is kettőt, akkor Magyarországgal szemben, ugyebár Szerbiának, a választott bíróság személyeinek megválasztásá­ban is, nagyobb jog van biztosítva, mint Magyar­országnak. Mert ez esetben Magyarország csak egy választott birót választhat, mert csak kettőt választhat együttesen Ausztria és Magyarország. Szerbia pedig, épen az olyan kérdésekben, a melye­ket velünk szemben felvethet, egymaga szintén két választott birót választhat. Hát, t. képviselő­ház, ez a gyakorlati jelentősége a dolognak és kereskedelmi szerződéseket ily fontos nemzeti érdekek szempontjából, igy megkötni nézetem szerint nem szabad és nem helyes. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, t. képviselőház, hogy ez szónyar­galás volna. Tessék ezt gyakorlati szempontból megnézni, hogy ugy van-e, a mint én mondom. Mert ha a t. kereskedelemügyi minister ur ugy fog engem felvilágositani, hogy ez azt jelenti, hogy itt hat választott biró lesz, vagyis, hogy minden szerződő fél, tehát Magyarország is, Ausz­tria is, Szerbia is kettőt fog választani, akkor értelmezés szempontjából elfogadhatnám a t. kereskedelemügyi minister ur védekezését. De akkor is helytelen a dolog, mert a köztünk és Szerbia közötti kérdéseknél lehetetlennek, köz­jogunkkal ellenkezőnek tartom, hogy osztrák választott birák döntsenek Magyarország és Szerbia január 10-én, kedden. 413 közötti vitás kérdésekben. Teljesen helytelen ren­dezés lenne, hogy ha a nemzetet kétségtelenül megillető jog alapján vitás kérdés támad köztünk és Szerbia között, akkor a mi jogaink felett osztrák választott birák döntsenek. Ez feladása lenne nemzeti jogainknak és negácziója szerződési képes­ségünknek. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloläalon.) Ez egészen világos dolog. Ennek a választott bírósági kikötésnek, ha a nemzet állami jogát respektálni akarjuk, csalt ugy lehet értelme, hogyha Magyarország és Szerbia között merül fel valamely érdekösszeütközés, akkor Magyarország válaszsza meg a maga két választott bíráját, Szerbia szintén a maga két választott bíráját és válaszszanak elnököt közösen. Minden ellenkező intézkedés, különösen az a stipuláczió, a mely Ausztriát és Magyarországot egy kalap alá veszi és egy szerződő félnek tekinti, nem egyéb, mint negligálása állami jogunknak, közjogunknak és megalázása a külföld előtt a magyar nemzeti önállóságnak. (Taps a szélsőbaloldalon.) Azért én ezen okok alapján soha nem járul­hatok hozzá ezen szerződéshez és tisztelettel ké­rem a mélyen tisztelt többséget, hogy ha már most nem akarnak ezen segíteni, a jövőben méltóztas­sanak a most elmondottakat figyelembe venni. A meunjáben nem helyes az én álláspontom, méltóztassék azt megczáfolni. Magyarország indi­vidualitását a külfölddel szemben nem tudjuk elég óvatosan megóvni. És mivel nekünk az Ausztriával 1908-ban megkötött egyezmény 3, czikkében kétségtelenül biztosítva van a jogunk, hogy mint külön álló állani szerződjünk, csak a külügyminister közös kép viselet ében ; ilyen ren­dezéseket a jövőben ne méltóztassék támogatni, mert azt önökről is szívesen feltételezem, hogy ve­lünk együtt nemzetünk önállóságát és a külföld előtt való individualitását meg akarják védel­mezni. Kötelességemnek tartottam ezt a képviselő­ház szives figyelmébe ajánlani és kérem a minister urat, szíveskedjék engem felvilágositani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan valaki a czikkhez hozzászólni ? (Nem!) Ha szóim senki sem kivan, a vitát be­zárom. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! En nagyon sajnálom, hogy az előttem szóló t. képviselő úrral szemben mindig azon kell kezdenem, hogy téteket rektifikáljak. (Halljuk !) Ő a beszédében szórói-szóra ezt mondta — a gyorsíróktól kértem el — (olvassa) : »mert ha igaza van a t. kereskedelemügyi minister urnak abban, a mit velem szemben vitatott, hogy három szerződő fél van és Magyarország szerződő állam« és igy tovább. Hát én tegnap szórói-szóra — szin­tén a gyorsírói jegyzetekből idézem — ezt mondot­tam :: »mert itt először is nincs három szerződő fék. (Derültség jobb felől.) Polónyi Géza : Hisz akkor annál rosszabb ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister (tovább olvasva) : »Itt csak két szerződő fél van : az egyik, a mennyiben Magyarországot illeti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom