Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-72
414 72. országos ülés 1911 január 10-én, kedden. Magyarország királya* stb. A t. képviselő ur tehát oly nyilatkozatot imputál nekem, a mely komlókegyenest ellenkezik azzal, a mit mondottam. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem az a lényeg! Halljuk 1 Halljuk # A dolog érdemére térek. Az, a mit a t. képviselő ur mondott, Magyarország állami önállóságát nem domborítaná ki jobban, hanem igenis mindenféle olyan inpraktikus következményekre vezetne, a melyekből azután igazán nem tudom, hogyan bonyolódnánk ki. Mert azt mondja a t. képviselő ur, hogyha valamely panasza vagy sérelme van Magyarországnak és választott biróság. hoz akar fordulni, akkor alakittassék meg egy magyar-szerb választott bíróság, ha pedig Ausztriának van panasza, alakittassék meg egy osztrákszerb bíróság, ha jól értettem. Polónyi Géza: Tiszta dolog ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Jó. Hogy fog ez a dolog a gyakorlatban alakulni ? A képviselő ur mindenekelőtt téved abban, hogy kontroverz kérdések leginkább az állatbehozatai körül fognak fölmerülni. A tapasztalat azt mutatja, hogy difTerencziák az esetek túlnyomó többségében az ipari czikkek elvámolásánál fordulnak elő, mert sokszor a legtapasztaltabb vámhivatalnoknak is nehézséget okoz annak eldöntése, hogy valamely czikk melyik tarifaosztályba tartozik. S ha valamely behozatali czikk körül kontraverziák merülnek fel, majdnem bizonyos, hogy azok nemcsak Ausztriára és nemcsak Magyarországra nézve fognak fennállani, mert ugyanezt a czikket egyszer megvámolják a határon, egyszer megvámolják a bécsi vámházban és egyszer megvámolják a budapesti vámházban, és melyik legyen már most a döntő ? Döntse el a magyar panaszt az osztrák választott bíróság, vagy az osztrák panaszt a magyar választott bíróság ? Hiszen igy aztán Magyarország önálló államiságát csakugyan nem tudjuk érvényesíteni. A meddig közös vámterületben vagyunk, bár szerződéses alapon, ezeket a nemzetközi differencziákat máskép elintézni nem lehet, mint ha azok elintézésénél mindkét állam, a melyek egymással ilyen szoros szerződéses viszonyban állanak, a bíróságban képviselve van. Továbbá még egy körülmény. Hiszen ha az ipari czikkek körül felmerült fékeértések választott bíróság által való eldöntésérő] van szó, akkor a dolog természete szerint, hisz Ausztriának sokkal fejlettebb ipara van — az urak állítják mindig, hogy az osztrák ipar fogja a szerb piaczot elfoglalni — előreláthatólag a legtöbb panasz osztrák panasz lesz. Egy bang ( a baloldalon) : De ha magyar lesz, akkor mi lesz ? Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Erre is vagyok bátor felvilágosítani a képviselő urat. Arra a panaszára és aggályára a képviselő urnak, hogy miután itt ugy van szövegezve, hogy »Ausztria-Magyarország«, akkor, ha az osztrákoknak van ilyen panaszuk, maid mi kénytelenek leszünk hozzájárulni, az osztrákok a mi panaszunkat azonban nem fogják respektálni: erre nézve kijelenthetem, hogy Ausztria és Magyarország kormánya közt Írásbeli kétségtelen megállapodás van az iránt. . . . Polónyi Géza : Titkos szerződés ? Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Dehogy titkos szerződés! Mire kell itt titkos szerződés ? Hiszen nyilvános ! Polónyi Géza : Hol van ? Itt nincs ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Ez Ausztria és Magyarország intern ügye és nem tartozik a szerb szerződéshez. Megállapodás van az iránt, hogy akár Ausztria, akár Magyarország kéri a választott bíróság összeírását, azt a másik fél nem ellenezheti. Én kérem a t. képviselőházat, méltóztassék megnyugodni ebben a szövegezésben. Ez nem árt Magj^arország prestizsének és nagyon szomorú dolog lenne, ha Magyarország önálló államisága az ilyen kereskedelmi szerződésekben foglalt választott bíróság miként alkotásától függene. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Rosenberg Gyula előadó : T. ház ! Ismét csak rövid megjegyzésre vggyok bátor türelmüket kérni azért, hogy Polónyi Géza képviselő urnak egy tévedését helyreigazítsam. A képviselő ur beszélt arról, hogy az állatbehozatal tekintetébon támadhatnak differencziák Magyarország és Szerbia között és hogyan fog a választott bíróság megalakulni. . . Polónyi Géza: A husbehozatal tekintetében ! Rosenberg Gyula eló'adó: Csupán a képviselő ur azon tévedését akarom helyreigazítani, hogy az állatbehozatal tekintetében támadható differencziák választott biróság elé tartoznak-e. Polónyi Géza : Húsról beszéltem ! Rosenberg Gyula előadó: A húsra vonatkozó intézkedések is benfoglaltatnak a Szerbiából való behozatalt illető rendelkezésekben, a vámkezelés tekintetében is. Élőállat behozataláról szó nincs. Ez pedig választott biróság joghatóságának alávetve nem lévén, itt a választott biróság egyáltalában nem jöhet szóba. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : T. képviselőház ! Egészen röviden szavaim értelmét és pedig csak az előadó úrral szemben akarom megvilágítani. A t. előadó ur legyen olyan kegyes és legalább olvassa el azt, a mi felett vitatkozik velem. Akkor fogja látni, hogy az A, B, C mellékletet tartalmazó és a javaslathoz tartozó zárjegyzőkönyvek határozmányai azok, a melyek választott bírósági döntés alá kerülhetnek, ha vita támad. Miután pedig az A, B, C és különösen a B tartalmazza azon vámtételeket is, a melyek a húsra vannak előírva, s miután a tarifában foglalt tételek tekintetében nézeteltérések támadhatnak Magyarország és Szerbia között, ezek a vita során választott bírósági eljárás alá tartoznak. Ha ez nem igy van, akkor tessék egy másik törvényi avaslatot előterjeszteni. (Helyeslés a baloldalon.)
