Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-72

410 72. országos ülés 191 í szerződésileg biztosítsuk ezt — hogy a nemesitett ] baromfitermékeket innen Magyarországból fogják ezen vámkedvezmény fejében beszerezni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az pedig nagy nemzeti feladat lenne, hogy a Balkán felé tenyészszük a nemesebb baromfi-faj okát, és ha ezen vámmentes kedvezményeket megadjuk, szorítsuk azokat kizárólag olyan területre, a mely ezen általunk eladott nemesebb fajtájú baromfitermékeket tartja. Méltóztatik látni, hogy a tojást is teljesen vámmentesen engedjük be. Ez a lehető legnagyobb konkurrenczia a szegény ember számára. Már előbb emiitettem, hogy Magyarország nagybirtokai egyáltalában nem foglalkoznak baromfitenyésztéssel; a latifundiumokon a cselédeké, vagy legjobb esetben a gazdatiszteké a baromfi, magának az uradalomnak baromfia nincs. Ki kell emelnem, hogy ezen a téren is találkozunk a főrangnak körében nemes lelkekkel, a kik dicséretreméltó és hálára kötelező módon karolták fel ezt a kérdést. Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, ha felemlítem gr. Teleki Józsemé nevét, (Éljenzés a jobb- és a baloldalon.) a ki nemes önfeláldozással teljesiti ezen kötelességeket és tölti be egy főrangú hölgynek nemes hivatását. (TJgy van ! ügy van ! a jobb és a baloldalon.) A földmivelésügyi miníster ur beszédének a vásártéri rendeletre vonatkozó részére akarok még néhány megjegyzést tenni és azután nem foglalkozom tovább a kérdéssel. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A földmivelésügyi minister ur azt mondta, hogy a vásártereket át fogja engedni baromfilegeltetés czéljaira. Az intenczió kétségtelenül nemes, azonban nagyon kérném a földmivelésügyi minister urat, hogy ezt gondolja meg. Tapasztalatból beszélek : az állatokra, a szarvasmarhára alig van veszedelmesebb dolog, mint azt baromfilegelőre hajtani. A legtöbb állati betegségnek ez az előidézője. Azért, ha ezen állatvásárokat a legeltetésre megnyitja, ezt nem lehet a tyúkfélék számára legeltetésre használni, mert a tyúkot nem lehet terelni a legelőre, csak vándorólakban, vagy ketreczekben lehet oda vinni. Ezeket a legelőket csakis a szomszédos gazdák használnák u. n. libapáskum számára, a liba. számára, már pedig, a ki gazdaember, az tudja, hogy a legelők és a rétek állategészségügye szempontjából semmi sem veszélyesebb, mint épen a liba, a mely tövestül tépi ki a növényeket, tehát elsősorban magát a legelőt teszi tönkre, azután meg a trágyája tönkretesz minden vegetácziót. Már most, hogyha at. földmivelésügyi minister ezt megteszi, és azután ezekre a legelőkre rá fog bocsáttatni állat vásár ok idején a szarvasmarha, (Zaj.) a mely terület különben baromfilegelőnek használható, attól félek, hogyha megfelelő óvóintézkedések nem tétetnek, és ha el nem rendeltetik, hogy legalább turnusokban ezek a legelők felszántassanak, és ezen talajnak az infekeziója paralizáltassék. és ha intézkedés nem történik január 10-én, kedden. I arra, hogy az ilyen közös legelőnek használt területen az első állat eldöglésénél a mely ragadós betegségben pusztult el, a többi odaterelése megakadályoztassék, akkor könnyen meglehet, hogy fokozott mérvű baromfivészt provokálunk, és nagymértékű állatveszedelmet importálunk. Én ezt azért hoztam fel, hogy a t. földmivelésügyi minister ur legyen olyan kegyes és a jószándékát toldja meg azzal, hogy megadja ezen engedélyt, és gondoskodjék megfelelő egészségügyi ellenőrzésről, hogy ebből nagyobb baj ne legyen, mint a mennyi hasznot ez hajt. (Helyeslés balfélől.) Nem folytatom tovább, a magam részéről csak konstatálni kívántam, hogy okom volt rá, hogy ehhez a szerződéshez hozzá nem járultam és a jövendőben sem fogok hozzájárulni, semmiféle oly szerződés megkötéséhez, a mely egyenesen a szegény náj) létérdekei ellen van, és annak az exisztencziáját nem védelmezi meg. Ezért kérem ezt a szakaszt is elutasítani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni a szakaszhoz ? (Nem !) Ha nem kivan szólni senki, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. ház ! Az előttem szólott t. képviselő ur beszédje elején felvilágositott engem az iránt, hogy a Balkánról való élőállatbehozatali tilalom nem egy tarifális intézkedésen alapul, hanem az Ausztria és Magyarország között kötött állategészségügyi egyezményből ered. Én ezt tudtam ugyan már azelőtt is, de miután mindig, szeretek tanulni, a jószándékot hálásan veszem és viszonzom azzal, hogy a t. képviselő urat felvilágosítom a tekintetben, hogy az ő adatai az állatforgalomról mennyire tévesek. Nálam is megvan a jóindulat, csak sajnálom, hogy ez a t. képviselő úrra nézve nem. lesz előnyös. Azt mondta t. i. a t. képviselő ur, hogy néhány évvel ezelőtt a szárnyasokban . . . Polónyi Géza : És. a melléktermékekben ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Igen, és a melléktermékekben ezelőtt néhány évvel Magyarország kivitelének 110 millió korona volt az értéke. A dolog a következőkép állt tényleg : 1891-ben eleven szárnyasokban Magyarország kivitele volt 5,626.000 K. Ez felemelkedett 1909-ig 10,728.000 K-ra. Leölt szárnyasokban pedig volt a kivitel 1891-ben 8,249.000 K, és ez felemelkedett 1909-ben 22,185.000 K-ra. Ennélfogva Magyarország összes kivitele, mikor a legnagyobb volt, kitett eleven és leölt szárnyasokban nem egészen 33 millió koronát. Polónyi Géza : Kérem, micsoda adatok ezek ? Honnan vannak ? (Zaj a jobboldalon.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Ez meglehetősen messze áll a 110 milliótól. Polónyi Géza: Ez nagy tévedés! (Zaj és derültség jobbfelől. Halljuk I Halljuk! Elnök csen' get.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Azt mondja azonban a t. képviselő ur, hogy az