Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-72
72. országos ülés 1911 január 10-én, kedden. 411 általa említett kivitel szárnyasokból és a melléktermékekből állt elő. Hock János: Tojás, toll, libamáj ! (Élénk derültség.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Rátérek arra is, csak tessék eg}^ kis türelemmel lenni, hogy a toll és a libamáj sem adja ki a 110 milliót. (Derültség a jobboldalon.) T. képviselőház! Rendszerint nem szokták a tojást a baromfi melléktermékeinek venni, de hát a t. képviselő ur iránti előzékenységből én annak veszem. Polónyi Géza: Hát csak nem tyúk talán a tojás ? Elnök: Csendet kérek! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: 1891-ben volt Magyarország kivitele tojásból 16 millió korona, 1909-ben pedig 36 millió korona. A képviselő ur még a tollat is ideszámítja, pedig tudhatná, hogy a toll kivitelben, bevitelben, egyáltalában minden reláczióban tökéletesen vámmentes, tehát nem igen nagy szerepet játszik. A mi pedig a libamájat illeti, hát ebben az egész kivitel mindössze egy. millió korona. (Derültség jobbfelől.) Már most igen furcsa kis aritmetika lesz az, ha ezt a t. képviselő ur akárhogyan is összeadja és ebből 110 millió koronát kihoz, mert annyi ebből nem kerül ki. Lovászy Márton: De 80 millió kikerül! (FölkiáltásoJc jobbfelől: Alkusznak ! Derültség. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: De nem ezen fordul meg a kérdés, t. képviselőház, mert hiszen a t. képviselő urnak igaza lehetne abban az esetben is, ha az ő statisztikai adatai helyesek lennének, a mik pedig nagyon messze állanak a valóságtól. Polónyi Géza: Na, majd kimutatom, hogy helyesek ! (Zaj a jobboldalon.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: A képviselő ur kifogásolja, hogy a vámnál a következő tételek vannak megállapítva : a lud vámmentes, a másféle baromfi 100 kgr.-ként 4 K vámmal van sújtva, a leölt és belső részektől megtisztított szárnyasok pedig 16 K-val. És a képviselő ur hibáztatja a kormányt azért, hogy miért adtuk mi ezt a kedvezményt Szerbiának, a mely kedvezmény folytán Szerbiából bejön a selejtes baromfi, megrontja még a mi baromfink értékét és jó hírnevét is, és így mi hibát követtünk el. T. képviselőház, ha egyáltalában kereskedelmi szerződést akartunk Szerbiával kötni, ezt csak a kölcsönös legtöbb kedvezmény alapján köthettük meg. (ügy van ! a jobboldalon.) Olyan szerződést kötni Szerbiával, a melyben nem adtuk volna meg neki azokat a vámkedvezményeket, a melyeket más szerződésekben már tényleg megadtunk, olyan szerződést talán sikerülni fog a t. képviselő urnak egyszer kötni, (Derültség jobbfelől.) de én erre képtelennek érzem magamat. A dolog ugy áll, hogy az eleven liba vámmentes már az Olszországgal, Oroszországgal és Romániával kötött szerződések értelmében, tehát nekünk is meg kellett a libára nézve a vámmentességet adnunk, mihelyt a legtöbb kedvezményes szerződés alapjára álltunk. Egyéb szárnyasokra 4 K a vám, és ez a 4 K-ás vámtétel meg van már kötve Oroszországgal és Romániával. A leölt szárnyasra kirótt 16 K vám pedig meg van kötve Olaszországgal, Oroszországgal és Romániával. A tojás vámmentes Oroszországgal. Ennélfogva mi nem adtunk eddig semmiféle kedvezményt és nem állapítottunk meg kedvezőbb tarifákat a baromfira nézve, mint a melyek voltak a legtöbb kedvezmény alapján, a melyeket, ha egyáltalán szerződést akartunk kötni, eo ipso meg kellett adni. Az az ellenvetés tehát, hogy mi a szerb szerződés kötése alkalmával akárminő magyar érdeket sértettünk volna, nem áh, mert máskép egyáltalán nem lehetett volna szerződést kötni. A t. képviselő ur azután per analógiám hivatkozott arra is, hogy mi igenis megtiltjuk a szarvasmarhabehozatalt eleven állapotban állategészségügyi szempontokból, de egyáltalán semmiféle intézkedést nemtettünk a baromfira nézve.Etekintetben utalok a szerb szerződés kiegészítő részét képező jegyzőkönyvre ; annak 149. lapján a d) pont alatt ez áll (olvassa): »Baromfinak fogyasztási piaezokra vagy hizlalás végett megfelelően berendezett és e végből külön kijelölt állategészségügyi rendőri felügyelet alatt álló telepekre . . .<< Hogy tehát mi ezt tökéletesen szabadjára hagytuk volna ; hogy egyáltalán nem gondoltunk volna arra, hogy a szerb baromfival esetleg valami ártalmas betegség is behozható, ezt a szemrehányást kénytelen vagyok egyenesen visszautasítani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Végre utalni kívánok arra is, hogy a t. képviselő ur abban, hogy Szerbiából bizonyos baromfit és baromfitermékeket behoznak, Magyarországnak csakis hátrányát látja. Hivatkozom a belügyi statisztikának összeállítására vonatkozó értékmegállapító bizottságnak a legközelebb múlt években kiadott munkájára, a melyben konstatálva van äz, hogy Magyarországnak igen nagy közvetítő kereskedése van abból, hogy a Szerbiából behozott baromfit és tojásokat itt Budapesten szortírozzák. Ebből a magyar kereskedőnek igen nagy haszna van. Akármennyire szivén fekszik tehát a t. képviselő urnak a baromfitenyésztés, konstatálom, hogy ez a szerb szerződés a baromfitenyésztésnek semmiféle érdekét sem sérti. (Helyeslés jobbfelől.) Azokat a czélokat, a melyeket a t. képviselő ur el akar érni, hogy t. i. magasabb vámmal terheljük a szerb baromfit,' csak akkor lehetne elérni, ha egyáltalán nem kötnénk szerződést. Ennélfogva a képviselő urnak ezen részletnél való felszólalását egyáltalán tökéletesen feleslegesnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Minthogy azt, a mit ő a baromfira nézve kivan, csak ugy lehetett volna elérni, ha egyáltalán nem kötünk szerződést, sokkal egyszerűbb lett volna arra szorítkoznia, hogy az általános vitában a baromfi 52*
