Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-72

72. országos ülés Í9Ü január 10-en, kedden. 409 élő állapotban való behozatala eltiltassék, pedig a baromfinál sokkal fontosabb az élőállat behozatalának tilalma, mint a szarvasmarhánál, mert a ki ezt a kérdést ismeri, tudja, hogy Magyarországon átlag minden negyedik esztendőben egyszer a baromfi teljesen kidöglik. A baromfit veszélyezteti a gregarinosis, a difteritisz, a pestis, a baromfikolera és még számos olyan betegség, a melynek következtében a szegény embernek gazdasági udvarát fel kell ujitania, mert teljesen elpusztult az állománya. Ezek a betegségek pedig a legnagyobb mértékben ragadósak és áthurezolhatók, azonfelül pedig megvan az a tulajdonságuk, hogv még az állatokat is veszélyeztetik, mert a baromfi által nemcsak ezen, de más betegségek is importálhatók. Es ime, mikor nagy harczot folytatunk az élőállat behozatalának kérdésében, Szerbiának mély tisztelettel megengedjük, hogy hozzon be élő baromfit, annyit, a mennyi tetszik, sőt hozza be a ludat ezen tarifa szerint teljesen vámmentesen, a többi baromfit pedig lényegesen leszállított vámtételek mellett. Véletlenül egy kerületnek vagyok képviselője, a hol a ludtenyésztés európai hírre tett szert ; Léva város vidékének ludmájtenyésztése hála Istennek Európaszerte ismeretes. Érdekes volna elmondani ennek készítési módját, de ezzel nem untatom a t. képviselőházat, csak annyit vegyenek tudomásul at. képviselő urak, hogy p. o. a szerződés abból áll, hogy a külföldre csak a máj exportáltatik, a híd megmarad az illető birtokában és csak a májért veszik a ludat. Már most az a szegény nép, a mely ennek a kereskedelmi ágnak a szolgálatában szorgalmatoskodik, kap egy vámtörvényt, a mely szerint Szerbiából vámmentesen lehet élő állapotban behozni ludat, a mennyi tetszik. Ne méltóztassék zokon venni, ha ezt nem tartom olyan gondoskodásnak, a mely a szegény ember részéről valami hálát provokálhatna. Kiteszik a szegény embert annak, hogy vámmentesen legyenek behozhatok Szerbia legselejtesebb baromfiai, a melyekkel megrontották a magyar baromfi, értékét és renomméját a külföldön, mert Németországban ellenünk a bojkottáramlatok vannak és ezeknek az az egyik, oka, hogy exportőr czégek közel a határhoz csináltak nagy telepeket és a magyar baromfi rovására a legselejtesebb baromfit szedik össze és azt exportálják magyar baromfi gyanánt és mi viseljük összes konzekveneziáit annak, hogy piaczra nem is képes árut oxport álnak. Már most itt van ez a vámtétel, a mely 100 kgr. után, a ludon kívül, 4 koronában állapítja meg a vámtételt az autonóm vámtarifa 8 koronás vámtételével szemben. Méltóztassanak applikálni ezt a vámtételt. Mikor kerül ki 100 kgr. élő súly a baromfiból '? Méltóztassék nekem erre feleletet adni. Ugy-e kevesen tudják? Magyar tyúkból, már a teljesen kifejlett állatot értem, 1—1% kgr. súlyt szoktunk számítani, nemesitett fajoknál, a sárga Orpington fajnál 3—4, kakasnál 5—6 kgr. súlyt számítunk, de a csirke, különösen a magyar csirke, a legritkább esetben nyom egy kilót. Tehát csak KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. III. KÖTET. azt akarom mondani, hogy e vámtétel szerint magyar csirkéből több mint 100 darab csirke után jár 4 korona vám, vagyis a 4 koronás vámtétel 100 darab között oszlik meg, tehát olyan csekély, hogy annak egyáltalán semmiféle hatása a behozatallal szemben nincs, mert fillérekre terjedő minticziák azok, s a vám majdnem egyenlő a vámmentességgel. Épen így van a 16 koronás vámtétellel a belső részektől megtisztított, lekopasztott állatra nézve, a melynél az autonóm vámtarifa 25 koronájával szemben szállítják le a vámot 16 koronára. Már most ezek a tények igazolják, hogy ez a törvényhozás ha ezt a tarifát elfogadja, épen ott, a hol legszükségesebb, nem nyújt segítséget a szegény emberek számára. De t. képviselőház, a mélyen t. földmivelésügyi minister ur vigasztalásul azt mondja, hogy ő vásárterekből legelőt akar csinálni a baromfiak számára. Ö maga is jelezte, hogy kisszerűnek látszik ez a dolog, de sajnálom, hogy nincs itt a földmviselésügyi minister ur, mert én arra kérném őt, miután az ő jószándéka iránt a legkisebb kétségein sincs, hogy revideálja álláspontját. Sajnálom, hogy nincs itt, szerettem volna hallani, hogy abból a 2 millióból, a melyet méltóztattak megállapitani, mennyit fog fordítani a baromfitenyésztésre ? Mert eddig Magyarország a baromfitenyésztés emelésére évenkint 120.000 K-át fordított ; valóban nevetséges összeg, ha méltóztatnak figyelembe venni, hogy Németország micsoda rendkívüli erőfeszítéseket csinál, hogy saját baromfitermékeit emelje, és hogy az exportot mentől inkább csökkentse, és ha másrészt méltóztatnak látni, hogy különösen azóta, a mióta iparossá vált a Németbirodalom, az ő munkásai számára mennyire fokozza a baromfitermelést; ha méltóztatik látni továbbá azon milliárdokban való emelkedést, a melyet Amerika csinál a baromfitenyésztés terén ; akkor méltóztatnak látni, hogy micsoda koldus falat az, a mit eddig a baromfitenyésztésnek 120.000 K. támogatással adtunk. (Uqy van ! JJgy van ! a baloldalon.) Most, t. ház, az uj földmivelésügyi minister ur 190.000 K-ra emelte fel ezt a tételt; azt hallom, hogy a 2 millióból összesen 250.000 K-át fordít a baromfitenyésztés czéljaira. 250.000 K, a mely tulaj donképen dij kiosztásból áll, a baromfitenyésztés emelése czéljából épen olyan dolog, mintha semmit sem csinálnának. A mikor ezzel szemben ilyen vámmentes és leszállított vámu behozatalt engedélyezünk, akkor, t. képviselőház, a baromfitenyésztésről Magyarország nem gondoskodott és épen a legszegényebb nép érdekeit hanyagolta el. Azt fogják mondani, hogy az exportban is megvan a hasonló kedvezmény, hogy t. i. Németország felé is ilyen vámtételek mellett exportálhatunk. Már pedig nekünk épen Szerbiával szemben, ezen szomszédos határunkkal szemben kellett volna és lehetett volna ezt a tételt kihasználni, ha egyébre nem, legalább arra, hogy a baromfitenyésztésben Szerbiát legalább felhívjuk — és 52