Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-57

58. országos ülés 1910 de az autonómpárt, a melynek én megalapítója és vezetője voltam, használ, tőlem tanulták. Ezt tagadom. Mindenki tudja, báró Bánffy Dezső volt ministerelnök, mostani t. képviselőtársam őnagyméltósága is, de Széll Kálmán volt ministerelnök, mostani t. képviselőtársam is, liogy én a fiumei kérdés felmerültekor mindig nagy körültekintést igyekeztem tanusitani, mindig konozilians voltam, és nem engedtem soka a fiumei ügyeket annyira elfajulni, hogy azután a hibákat jóvá ne lehessen tenni. Én ilyen hangot nem használtam soha. Volt egy tiltakozás akkor, a midőn a bűnvádi perrendtartást életbe léptető törvénybe az ellenzék obstrukcziója folytán és nem a kormány kezdeményezése folytán, olyan intézkedés vétetett fel, a mely Fiumére nézve sérelmes : arról volt szó, hogy a nyomtatvány utján elkövetett becsiiletsértési és rágalínazási ügyekben a törvényszék legyen illetékes, ez ellen az ellenzék állást foglalt és követelte, hogy megmaradjon az esküdtbíróság hatásköre. B. Bánffy Dezső ministerelnök kénytelen volt engedni, az esküdtbíróság hatásköre megmaradt, és Fiume a budapesti kir. Ítélőtábla területén székelő esküdtbíróság illetékessége alá került. • Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur azt mondja, hogy akkor nem tudta megvédelmezni Fiume álláspontját. Én nem tehetek róla, ha nem tudta megvédem. A tiltakozásnak igenis éles hangja volt, de abban sértő kifejezés nem volt, csak ki volt fejtve Fiume közjogi állása és fel volt tüntetve, hogy Fiume törvénykezési ügyekben autonómiával bir, sőt szélesebb autonómiával birt volna, ha a fiumei kérdés meg volna oldva. De ott sértésről nem volt szó. Fiume város autonómiájának védelme körül igenis vannak érdemei gróf Batthyány Tivadarnak, hanem ő nagyon jól tudja, hogy én e tekintetben mindig segítettem, mint a város polgármestere és a kormánynyal való érintkezésnél is. Az, hogy én máskép fogtam volna fel a rappresentanza kérdését tizenkét évvel ezelőtt, mint ma, nem áll. Megtörtént egy tévedés, és az én nézetem szerint a tévedés a rappresentanzára hárult; de mondom, még a legutolsó pillanatban is, ha a rappresentanzának kívánsága lett volna, hogy a kormányzó a rappresentanzába belemenjen, ezt megtettem volna. Hanem hol van az az üdvözlet, hol van az a meghívás, a mely minden kormányzóval szemben megtörtént ? A kormányzót mindig üdvözölte a város megérkezése alkalmával; ha a kormányzó már régen Fiumében van és nem érkezett meg, tehát nem kell a pályaudvarra menni, akkor a rajrpresentanzának kötelességében állott volna más módot találni, és ezt a dolgot rendezni, nemcsak a rappresentanza és a város érdekében, hanem azon jó viszony érdekében is, a melyet a város és a kormány között mindig fenn kell tartam. (Helyeslés a jobboldahn.) Én az üyen beszédeket, mint a milyen gróf Batthyány Tivadar képviselő ur szájából hangzott el, alkalmasnak tartom arra, hogy '.czemher 12-én, hétfőn. 21 a kedélyeket felizgassák, felkorbácsolják. (Helyeslés a jobboldahn.) és hogy lehetetlenné tegyék azoknak az embereknek a ténykedését, a kik a kormány és a város közti jó viszonyt helyre akarják állítani; hanem nem arra, hogy az egész fiumei kérdést a közvélemény előtt más színben tüntesse fel, mint a milyen az valójában. Azt hiszem, nem jó szolgálatot tesznek a magyar ügynek azok, a kik ebből a kérdésből olyan kérdést csinálnak, a mely mindenesetre nem arra való, hogy a kedélyeket lecsillapítsa. En, a hogy mondtam, akármilyen véleménye van rólam gróf Batthyány Tivadar képviselőtársamnak, mindig az autonómia mellett és mindig az olasz nyelv mellett fogok harczolni. Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy harczolnom nem kell, mert ez egyszersmind a kormánynak is az álláspontja ; hanem nem osztozom t. képviselőtársam véleményében és nézetében, hogy ő mindig a mellett lett volna. Mert, igen tisztelt képviselőház, nagyon jól emlékszem, hogy Fiume város rappresentanzája, a mikor az egyházpolitikai kérdésekről volt szó, állást foglalt a kormány mellett és a város képviselője, gr. Batthyány Tivadar egyszerűen kilépett a szabadelvű pártból, a rappresentanza határozata daczára. Ha ő is megjDenditi most az autonómia kérdését, ez nagyon helyes és jó és én abból hasznot fogok húzni ; hanem ő csak azért, mert a mostani rappresentanzának egyes embereivel jó viszonyban van, elfelejtette, hogy dr. Maylender Mihály volt az a fiumei polgármester akkor, a ki mellette kardoskodott és a kinek segítségével elnyerte kétszer a fiumei mandátumot. A midőn azt a magatartást követtem, tettem azt abban a hitben — és ebben vagyok ma is — hogy gr. Batthyány Tivadar jó autonomista, de nem hiszem, hogy az autonómiának jó szolgálatot tesz, a mikor ilyen támadásokat intéz dr. Maylender ellen, a kiről jól tudja, hogy feláldozta mindig egész működését és tevékenységét annak a czélnak, hogy a fiumei autonómia nemcsak megmentessék és megvédessék, hanem, hogy e mellett, válságos pillanatokban is, fennálljon a jó viszony a kormány és a város, a magyar nemzet és Fiume között. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A pénzüffyminister ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk !) ' Lukács Lászíó pénzügyminister: T. képviselőház ! Nem lévén elkészülve arra, hogy második általános vita fog kifejlődni, nem is láttam el magamat azon részletes feljegyzésekkel, a melyek alapján Désy Zoltán t. képviselőtársam beszédének minden egyes pontjára válaszolhatnék. De ha el is láttam volna magamat ezen jegyzetekkel, akkor sem kívánnék részletes vitába bocsátkozni, tekintettel a házszabályok rendelkezésére. Mindazonáltal méltóztassék megengedni, t. képviselőház, hogy pár szóval reflektáljak t. kéjjviselőtársam beszédére és különösen kiemeljem, hogy ő engem olyan dolgokkal vádol, a melyekben én magamat hibásnak nem érzem és mindenesetre az ő részéről csak félreértés lehet, hogy ugy állítja oda az én fel-