Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-57

20 57. országos ülés 1910 a nélkül, hogy katonai czélokra is fordítottuk volna. Megvolt túlságos mértékben is a véderő javára az arány a koaliczió idejében, s ha az urak most a koaliczió idejebeli arányon tulmenőleg nagyobb kiadásokat akarnak a véderő ozéljaira fordítani, akkor szerintem ezzel annyira tul men­nek az ország igaz érdekein, hogy ezzel szemben a legerősebb harcz nemcsak igazolt, de kötelesség. (Ugy van ! a szélsőbaloldaoln.) Végül nem hagyhatom szó nélkül a minister­elnök urnak a választói jog kérdésében tett nyi­latkozatát. Az igen t. ministerelnök ur megismé­telte és magyarázta azt a nyilatkozatát, a melyet ebben a kérdésben a delegácziókban tett. Annak a nyilatkozatnak lényege az volt, hogy a minister­elnök ur és egyáltalában a kormány a választói jog megvalósítását nyugodt időkre akarja halasz­tani, oly időre, a midőn más kérdés nem izgatja, nem komplikálja a közhangulatot. Engedelmet kérek, ha a t. kormány ezen az állásponton áll meg, akkor merem állítani, hogy a választójogi reformot akkor fogják meg valósi tani, a midőn a mostani törvényjavaslatuk alapján a készfizeté­seket tényleg meg fogják kezdeni. Most bedobják a véderő-reform óriási fontos­ságú és horderejű kérdését. Ezek talán az izgalmak lecsillapítására fognak szolgálni ? Nem. A mikor a véderő törvényjavaslat törvénynyé lesz, akkorára a t. urak már bedobták a közigazgatás államosítá­sának kérdését. Mondhatja-e valaki, hogy ezzel a kérdéssel, mint domináló motivummal, lehet egy­általán nyugodt, egészen csendes, hullámtalan és vihartalan politikai viszonyokra gondolni ? Nem, t. képviselőház. Ha a t. ministerelnök ur igy kezeli a kérdést, akkor az én szememben egészeD világos, hogy a választójog reformját, daczára a programm­nak, melyhez a koronát is hozzászegezték a trón­beszédben, önök igenis el akarják halasztani, el akarják halasztani évekre. Erre pedig önöknek legkevésbbé van joguk, mert hiszen önök állandóan, hogy triviláis kifejezést használjak, abból élnek, hogy az előző kormány működését kritizálják. Hiszen, a t. ministerelnök ur ma is az előző kor­mánynak szemére veti, hogy a koaliczió nem alkotta meg a választói reformot. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Legkevésbbé ez a kormány jogosult tehát arra, hogy ma ugyanarra a térre lépjen, a melyet elődénél hetytelenit, hanem igenis önöknek kötelessége, mindent félretéve az igaz, de demo­kratikus választói jogot megvalósítani, megvalósí­tani mint legfontosabbat, legszükségesebbet, min­den további haladék nélkül! (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) EJnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Maylender Mihály képviselő ur személyes megtámadtatásra óhajt felelni. Maylender Mihály: T. képviselőház ! A fiumei deczember 12-én, hétfőn. I kérdéssel eleget foglalkozott már a t. képviselőház és azért nem szívesen hozom ismét a ház elé, azon­ban kénytelen vagyok rá, mert gr. Batthyány Tivadar most elhangzott beszédében foglalkozott szerény személyemmel is és engem a ház előtt abban a színben akart feltüntetni, mintha én Fiume auto­nómiájára nézve véleményemet megváltoztattam volna. Kénytelem vagyok kijelenteni, hogy ez nem áll. mert én ebben a tekintetben épen az a dr. May­lender Mihály vagyok, az autonómpárti vezér, a ki voltam ezelőtt 12 évvel. Polónyi Géza: Akkor megtagadta az alkot­mányra való eskü letételét is. Maylender Mihály." Az eskü letételére nézve Polónjn Géza képviselőtársam is összehasonlítja a mostani helyzetet az akkori helyzettel. Ez pedig nagy hiba. Mindenki tudja, hogy a Bánffy-kor­mányzat alatt Fiume ellen oly akczió kezdemé­nyeztetett, a mely minden tekintetben nemcsak kifogás alá esett, de törvénytelen is volt. Polónyi t. képviselőtársamnak pedig kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én akkor az ország törvényeire és rendeleteire igenis, de mint a város polgármes­tere csak a Bánffy-féle rendeletekre nem akartam az esküt letenni. Most is ezen a véleményen vagyok és azt hiszem, hogy helyesen jártam el, mert a Bánffy-kormányzat ideje a jelenlegi viszonyokkal össze nem hasonlítható; jelenleg semmiféle törvénytelenség nem történt. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) A mi a kormányzónak a rappresentanzába való be nem menetelét illeti, erre nézve a dolog ugy áll, hogy a gyakorlat az volt mindig, hogy előbb a rappresentanza üdvözölte a kormányzót és ezután ment be a kormányzó a rappresentan­zába. Nevezetesen az újonnan kinevezett kormányzó megérkezésekor a rappresentanza testületileg ki szokott menni a pályaudvarra, a hol a polgármes­ter és a rappresentanza üdvözli az uj kormányzót a város nevében. Ebben az esetben azonban a rappresentanzának esze ágában sem volt az uj kormányzót üdvözölni, hanem üdvözölte meg­előzően oly czikkekkel és támadásokkal, a melyek őt, mint mondtam, elidegenítették tőlünk. Elkép­zelhető annak a kormányzónak a helyzete, a mi­kor arról van szó, hogy elmenjen minden meghívó nélkül abba a rappresentanzába, a mely őt üdvö­zölni nem akarta. (Ugy van I jobbfelől.) Különben megmagyaráztam már, hogy ez a momentum fon­tos politikai esemény. A rappresentanzában a kormányzó nyilatko­zik Fiume város autonómiájáról és az olasz nyelv­ről. De a mostani körülmények között sérelemről nem lehet szó. Legyen meggyőződve a t. képviselő­ház, hogyha a rappresentanza komoly közeledő lépéseket tett volna a kormányzóval szemben, én lettem volna az első, a ki azt mondtam volna, hogy mennie kell a kormányzónak a rappresentanzába. Azt mondja gróf Batthyány Tivadar t. kép­viselőtársam, hogy azt a hangot, a melyet most

Next

/
Oldalképek
Tartalom