Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-57

57. országos ülés Í910 deczember 12-én, hétfőn. 19 Gr. Batthyány Tivadar: ügy látszik, hogy ott is a preparáczió politikáját követik, de én nagyon kérem, ne provokálják a fiumeieket ilyen módon, mert a következmények igazán nemcsak a kormányra, de a magyar nemzetre is károsak lesznek. Ezek után áttérek egész röviden még egy-két témának a megvilágítására, a melyek itt a minister ur és az előadó ur részéről felhozattak. Az igen t. előadó ur szives volt megállapitani azt, hogy a Dreadnoughtokat a legutolsó delegáozió nem szavazta meg. Teljesen igaza van. Sajnálom, hogy a való igazságnak megfelelőleg miért nem egészitette ki egy kissé a legközelebbi hónapok prognózisát azzal, hogy mihelyt a delegáozió elé terjesztik a Dreadnoughtokat, azokat az igen t. többség meg is fogja szavazni; erre való kétségét, készségét kétségbevonni nem szabad. Ha már a Dreadnoughtok szóba kerültek, legyen szabad azon tiszteletteljes kérdést intéznem az igen t. kormányhoz és a többséghez, hogy vájjon fentartja-e a t. kormány a Dreadnoughtokra nézve a delegáezióban a többségi oldalról elfoglalt azon álláspontot, hogy a Dreadnoughtokra nézve, ha már megszavazzák az urak, kettő Magyarországon és kettő Ausztriában fog építtetni? Én nagyon kérem az igen t. urakat, állapítsák meg azt, hogy a delegáezióban, különösen a haditengerészeti albizottságban, erre nézve gyönyörű szónoklatok hangzottak el, mély igazságokat tartalmazó álláspontok fejtettek ki, hogy az a legkevesebb az urak szerint, — nézetem szerint ez magától értetődő előfeltétel — bogy a Dreadnoughtok egy részét Magyarországon építsék. Most, a mikor bizonyos tapasztalatokat tettünk a programm terén való lecsuszamlások dolgában, ne vegj'ék tőlem rossz néven, hogyha megkérdezem, állja-e az igen t. kormány ezen álláspontját ? Hol fog az első négy Dreadnought, ha majd a törvényhozás azokat megszavazza, építtetni ? Kettő Magyarországon és kettő Ausztriában ? Vagy pedig áll az, a mi a béesi sajtó legújabban megjelent közleményeiből kiszivárog, hog}^ talán mind a négy Dreadnought Ausztribában fog készülni, hármat Triesztben és egyet Polában fognak építeni, és hogy majd bennünket megint egy készfizetésrendezési formulával fognak kielégíteni ? A ministerelnök ur szives volt előbbeni beszédében arra utalni, hogy a kormánynak igen szerény programmja volt, a melylyel a választók elé lépett, hogy nem csillogó nagy ígéretekkel, hanem nagyon szerény konkrét programmal lépett a választók elé. Ez igaz, de látjuk, hogy ebből a szerény programmból is napról-napra mennyi marad el és épen az a része a programmnak, a mely jó dolgokat tartalmaz ! Látjuk, hogy a t. kormány és a pártja a választások előtt beigérte a készfizetések felvételét, arra az esetre pedig, ha ez be nem következnék, az önálló bank felállítását, a választások után pedig már lecsuszamlottak erről az igazán elvi és komoly álláspontról a rendezések formulájára. Látjuk, hogy a választások előtt beígérték az állami és megyei tisztviselőknek a pragmatikát, a választások után pedig ez a kérdés már eltolódott, elhalasztatott. Látjuk, hogy a kilenczes bizottsági programmot az igen t. többség ugyan fentartja, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől.) de nem voltam kéjDes a delegáezióban sem terminust kapni arra, hogy tulaj donképen mikor is fogják ezt életbelóptetni. Daczára annak, hogy gróf Tisza István a delegáezióban egész határozottan kijelentette azt, hogy ebben a korona és Magyarországtöbbsége egyetértenek, hogy ehhez senki másnak hozzászólása nincsen, daczára annak, hogy ez az ügy rendezve van, ugy látszik, arra a terminusra nézve, hogy mikor fogják ezt junktirnban a katonai kérdésekkel megvalósítani, nem vagyunk képesek konkrét és kézzelfogható választ kapni. Midőn mindezeket látjuk, midőn tapasztaljuk, hogy mindazon kérdésekben, a melyekkel az igen t. kormány és többség a választók elé járult azzal, hogy bizonyos igen szerény, de mégis konkrét ígéreteket tett, jó programmpontokat állított fel, hogy mindezen kérdésekben a lecsuszamlás szemmel látható, hogy mindezen kérdésekben a megvalósítás kitolódik, ugy látszik, ad graecas calendas : akkor, azt hiszem, teljesen indokolt az én abbeli aggodalmam, hogy a Dreadnoughtokra nézve a delegáezióban elfoglalt helyes álláspontról, hogy t. i. ha már építtetnek ilyeneket, kettő legalább Magyarországon építtessék, szintén lecsuszamlás fog történni, és az a két Magyarországon építendő Dreadnought is át fog csuszamlani osztrák területre. Én nem akarom a t. képviselőház figyelmét és szives türelmét túlságosan igénybe venni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mindössze legyen szabad még egyet megállapítanom, hogy t. i. a ministerelnök ur akkor, a midőn azt fejtegette, hogy a kormánynak és a többségnek azért kell nagymérvű katonai többkiadásokat kontemplálnia, mert az előző kormányzat ezen a téren semmit sem tett, hogy itt, ugylátszik, az igen t. ministerelnök ur határozott tévedésben van. Az én felfogásom szerint az előző kormány a katonai kiadások terén is többet tett, mint a mennyit tulaj donképen az ország közgazdasági és szocziális kívánalmai megengednének, a mennyiben — a mint helyesen idézte az előadó ur — az előző kormány nemcsak szorosan mozgósítási czélokra, de ezzel kapcsolatos czélokra is 172 miihót fordított, a haditengerészeti kiadások nélkül, a melyek szintén czirka 50 milliót tesznek ki. Továbbá ugyancsak az előző kormányzat alatt emeltettek fel a katonatiszti fizetések, az előző kormányzat alatt javíttattak a személyzetnek illetményei, az előző kormányzat alatt emelkedett ugyancsak évenként egynéhány millióval a közös hadügyi költségvetés és az előző kormányzat alatt történtek a czirkálóhajók építkezései; mind olyan dolgok, a melyekre a koaliczió, mikor a kormányzásra vállalkozott, abszolúte kötelezve nem volt. Nem áll tehát az igen t. ministerelnök urnak az az argumentácziója, hogy mi, illetőleg a koaliczió egyoldalulag költöttük el azt a sok milliót, 3