Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-65
65. országos ülés 1910 deczember 21-én, szerdán. 237 értekezletnek túlnyomó nagy része ugy határozott, hogy ezeknek ott a tanácsban semmi helyük nincsen már csak azért sem, mert hisz a tanács ezen hajózási vállalatok felett gyakorolja az ellenőrzést és bírálatot. Mikor azonban én ezt a névsort átnéztem, azt láttam, hogy ott helyet foglalnak olyanok is, a kik e vállalatok képviselői is. A törvény a budapesti kereskedelmi és iparkamarának két helyet biztosit a tanácsban. A kamara ezt a két helyet választás utján betöltötte és az egyikre megválasztotta elnökét. Már most ugy látszik, hogy ugy a belügyminister urnak, mint a kereskedelemügyi ministernek, mind a t. elnöknek, mind pedig a tanácsnak elkerülte a figyelmét az, hogy a kereskedelmi kamara elnöke egyúttal a kormánynyal szerződéses viszonyban levő Adria tengerhajózási társaságnak is elnöke. Tehát előáll az a furcsa eset, hogy az Adria tengerhajózási társaság elnöke azért, mert a kamarai elnökség révén bekerült a tanácsba, önmaga fölött mond bírálatot és gyakorol felügyeletet. Ezt a belügyminister urnak szives figyelmébe ajánlom ; tegye meditáczió tárgyává és nem akarom kétségbe vonni, hogy kölcsönös jóakarattal ez a dolog reparáltatni fog és az anomáüa meg fog szűnni. De folytatva, rá kell mutatnom arra a szerződési tárgyalásra, a mely már évek óta folyamatban van a minister ur és a kontinentális nagy hajózási vállalatok a Hamburg—Amerika Linie, a Norddeutscher Lloyd, a Eed Star Line és a Compagnie Générale Transatlantique poulja között. Ez a poul évek óta arra törekszik, hogy a magyar kormánynyal a Cunard Line-éhez, illetőleg az Adriához hasonló konczessziós szerződést köthessen, és ugy vagyok értesülve, hogy már nem is állanak távol attól, hogy a szerződés megköttessék. Én azt hiszem, nagyon felesleges munkát végeznék akkor, ha itt a házban most annak részletes taglalásába bocsátkoznám, hogy milyen veszedelmet látnék én e konczesszió megadásában. Hiszen akkor visszatérnénk az eredeti állapotba, a melyben voltunk az első kivándorlási törvény megalkotása előtt! Nem kétlem, hogy a belügyminister ur fel fogja ismerni e kérdés bordereiét és nem köti meg ezeket a szerződéseket. Hanem a mikor e vállalatok daczára annak, hogy nincs konczessziójuk mégis foglalkoznak kivándorlók szállításával, tehát a kivándorlási tanács felügyelete alatt állnak, én semmikép sem tartom megengedhetőnek azt, hogy e vállalatok valamely képviselője vagy igazgatója, vagy igazgatótanácsosa a kivándorlási tanácsban helyet foglaljon. Mégis ugy vagyok informálva, hogy Lévay Lajos t. képviselőtársam, a ki a kivándorlási tanácsnak tagja, igazgató-tanácsosa a HamburgAmerika Linienek. Ugy látszik, jól vagyok értesülve, mert képviselőtársam helyeslően int. A nélkül, hogy a kérdés felett bírálatot óhajtanék gyakorolni, önként felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egyeztethető-e össze a mi összeférhetlenségi törvényünkkel, hogy egy képviselő . . . Ivánka Imre: Hogy magyar képviselő konczessziós tárgyalásokban résztvesz . . . B. Lévay Lajos: Nincs még konczesszió ! Szmrecsányi György : Én csak értesülés alapján beszélek, aktákat nem láttam. Mondom, t. ház, egy ilyen érdekelt haióvállalat igazgatótanácsosa helyet foglal ezen igazgató-tanácsban. És épen azért igen t. képviselőtársam igazat fog adni nekem abban, és azt hiszem, teljesen az ő intencióinak megfelelően beszélek, a mikor azt mondom, hogy vigyük ezen kérdés tisztázását az arra egyedül illetékes fórum : az összeférhetetlenségi bizottság elé. (Helyeslés.) Elkerültem minden animozitást, teljesen tárgyilagosan kezelem a kérdést, tisztán a közérdek szempontjából beszélek. Méltóztassék megengedni, hogy ezen az alapon az összeférhetlenséget bejelentsem, és pedig az összeférhetetlenségi törvény, az 1901 : XXIV. t.-czikk 5. §-ának 2. pontja, 7. §., 11. §. és 13. §-ok b), d) és i) pontjai alapján, és kérem az igen t. elnök urat, hogy a házszabályok 144. §-a értelmében ezt az összeférhetetlenségi bizottsághoz áttenni szíveskedjék. Ezeknek előrebocsátása után van szerencsém a következő interpellácziót benyújtani. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa.) Interpelláczió a belügyminister úrhoz. Hajlandó-e a t. belügyminister ur az 1901 : II. t.-cz. intencziójának megfelelően azon intézkedésekről és gondoskodásokról, melyek az amerikai magyarsággal való kapcsolat éfdekében szükségesek, a házat felvilágosítani ? Hajlandó-e a t. belügyminister ur a kivándorlók pénzének kezelése, és hazaküldése czéljából alakult vagy alakulandó, akár amerikai, akár pedig magyarországi bankokkal vagy bankcsoportokkal folytatott tárgyalásairól, esetleg kötendő szerződéséről, s különösen az azok által esetleg kért erkölcsi és anyagi támogatásról, mielőtt bármily irányban lekötné magát, a háznak a kivándorlási tanács bevonásával jelentést tenni ? Hajlandó-e végül a t. belügyminister ur a kivándorlási tanácsot felhívni, hogy jövő munkaprogrammját állapítsa meg, s hajlandó-e azt a munkaprogrammot a háznak bemutatni ? (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak mint belügyministernek. Egyúttal a képviselő ur interpellácziója folyamán bejelentett összeférhetlenségi esetet a ház az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz utasítja. Következik ? Nyegre László jegyző: Ivánka Imre, a fővárosban az építéseknél előforduló balesetek tárgyában. Ivánka Imre: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A legfelületesebb figyelőnek sem kerülheti el figyelmét a lapokban előforduló egy és ugyanazon rovat: építési baleset. Egy főváros lapjaiban sem találunk annyi balesetről szóló hirt, mint épen nálunk. (Zaj a jobboldalon.)