Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-65

65. országos ülés 1910 deczember 21-én, szerdán. 233 voltak túlzottak és »ildomtalanok«, és akár a belső ellenségek, akár a Bécsből való ellenséges gazdasági támogatásokkal szemben meg fogja tudni és meg is akarja védeni Magyarország közgazdaságát és földmivelését, ebben a reményben, és csakis^ ezen feltétel alatt fogadom el a javaslatot. (Elénk helyeslés és taps balfelöl. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az idő előhaladván, minthogy még több szónok van feljegyezve, a vitát félbeszakítjuk. Mielőtt a napirend megállapítására térnénk át, bemutatom a főrendiházi elnökétől érkezett átiratokat, a melyekkel értesít, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot; az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot; végül az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási részvénytársasággal kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a főrendiház a képviselőház által elfogadott szerkezetben módosítás nélkül elfogadta. Mindezen törvényjavaslatoklegfelsőbb szentesítés végett O felsége elé fognak felterjesztetni. Bemutatom továbbá a főrendiház elnökének átiratát, mely szerint a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságba a főrendiház részéről f. évi október hó 4-én megválasztott póttagok helyei az időközben történt behívások folytán megüresedtek és igy helyükbe öt uj póttag választatott, és pedig a szavazatarányban megállapodott következő sorrend szerint megvälasztattak: Esterházy Miklós herczeg, Balázs Lajos püspök. Vay Ádám gróf, Csekonics Sándor gróf és Grerliczy Ferencz báró. Tudomásul szolgál. Következő ülés napirendjére vonatkozólag a ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk! Halljak !) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház! A napirendet illetőleg van szerencsém tisztelettel a következő előterjesztést tenni. (Halljuk!) Tekintettel arra, hogy az ünnepek előtt igen rövid idő áll a tárgyalásra rendelkezésünkre, azt a tiszteletteljes indítványt vagyok bátor tenni, hogy méltóztassék most a szerb szerződés tárgyalásának megszakításával a holnapi ülés napirendjére az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot kitűzni és annak letárgyalása után újból a szerb szerződés tárgyalását folytatni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Igen! Nem! Zaj.) Kivannak szavazást ? (Nem!) Tehát mint a ház határozatát kijelenthetem, hogy a ház a szerb kereskedelmi szerződésről most folyamatban levő vitát félbe kívánja szakítani és a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésében a bankszabadalom ideiglenes meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat, illetőleg az ezt tárKÉPVH. NAPLÓ. 1910 — 1915. Ül. KÖTET. gyaló bizottsági jelentés tárgyalását tűzi ki (Helyeslés.) Most következnek az interpellácziók. Nyegre László jegyző : Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház! Az utolsó két évtized egyik legfontosabb szocziális és közgazdasági kérdése nálunk a kivándorlás. A kivándorlás okaival jelen interpelláczióm keretében nem szándékozom foglalkozni. Leszek bátor egy másik alkalommal bővebben tárgyaim ezt a kérdést, most pedig egyedül azoknak gondozásáról és dolgaikról óhajtok néhány felvilágosító szót szólni, a kik már Amerikába jutottak, s ezzel kapcsolatban az igen t. belügyminister úrhoz intézni interpellácziómat. (Halljak ! Halljuk!) T. képviselőház! Sajnos, a kivándorlással nálunk nagyon kevesen foglalkoztak eddig; ennek a kérdésnek még úgyszólván irodalma sincs, eltekintve egy pár úttörő, igen becses munkától. Ezért van, hogy ugy a nagyközönség körében, de még azok körében, a kik ezzel, hogy ugy mondjam, hivatásszerűleg foglalkoznak, sincs kialakult vélemény arra nézve, hogy tulaj donképen mi is itt a lényeg, és hogy milyen irányban kell ezzel foglalkozni. Pedig a ki bepillantást nyer ezeknek a kivándorlási küzdelmeknek rejtelmeibe és különösen azok, a kik mélyebb bepillantást nyernek, bizony igazat fognak adni nekem abban, hogy a mikor oda bepillantottak, bizony nagyon szomorú képet látnak maguk előtt. (Ugy van! balfelöl.) Mindnyájan tudjuk, és mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy itt tenni kell és pedig sürgősen tenni kell valamit, de, mint mondám, az érdeklődés hiánya folytán pl. még a belügyministeriumban sem alakult ki egy megállapodott vélemény, nem jegeczesedett ki semmiféle irányban egy felfogás arra nézve, hogy mely ut volna a leghelyesebb, a melyen haladva, a kivándorlás fontos kérdését helyes irányba terelhetnők és helyes irányban kezeiketnők. Az előbb voltam bátor említeni, hogy kizárólag a már czélpontjukhoz ért kivándorlók dolgaival óhajtok foglalkozni. Azért fehivom az igen t. belügyminister ur figyelmét arra, hogy bizony azoknak a követelményeknek eddig a kormány, a melyeket az ország méltán támaszt irányában, nem felelt meg, hogy az Amerikába szakadtaknak gondozását erélyesen és czéltudatosan kezébe vegye. Azzal tisztában lehetünk és vagyunk is mindnyájan, hogy ezt a modern népvándorlást erőszakos eszközökkel sem elnyomni, sem visszatartani nem lehet. Azért számolnunk kell az adott körülményekkel, szá'molnunk kell, sajnos, ezzel a már nemzeti szerencsétlenségnek mondható kivándorlási mániával, s minden igyekezetünket oda kell, hogy fordítsuk, hogy azt egészséges irányba tereljük. Az első kivándorlási törvény megalkotása 30