Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-65
65. országos ütés 1910 deczember 21-én, szerdán. 225 lyes a széles fogyasztó társadalmi rétegek érdekeire, és azért én beeresztem a húst Argentínából, Uruguayból, Paraguayból és máshonnan is, mig végre a szocsdalisták tüntető körmenetben nem fognak odavonulm az osztrák Volksparlament elé és nem fognak kiabálni, hogy most már ebből a húsból elég volt, most már magyar borjupecsenyét kérünk, — azt érteném. Azt is érteném, ha a minister ur azt mondaná, hogy kérem, hozzájárultam a múltban 2000 tonna, behozatalához; az ildomosság, a méltányosság, az osztrák kormány iránti lojalitás odavisz, hogy hozzá fogok járulni még 2000 tormához. Ez álláspont lenne, a melylyel számolhatnánk és a melyből levonhatnék a konzekvenciákat. De engedelmet kérek, a földmivelésügyi minister ur itt kijelenti, hogy ő az argentínai husbehozatalhoz hozzájárulni nem fog ; ellenben a t. kereskedelemügyi minister ur megjegyzéseiben már nagyon is ingadozó, mert nem tudja, hogy mi lesz a jövő ; a t. ministerelnök ur pedig már egészen határozott, és a mikor én a pénzügyi bizottságban felkínáltam neki az esélyt és a lehetőséget, hogy tegyen a magyar kormány nevében egy határozott és világos nyilatkozatot, hogy a jövőben a tengerentúli államokból való husbeliozatalhoz hozzájárulni nem fog, és akkor a szerb szerződés letárgyalása csak órák kérdése lesz : akkor a t. ministerelnök ur ott a pénzügyi bizottságban és tegnap gróf Dessewffy Aurél felszólalására a főrendiházban azt mondja, hogy a kormány a jövőre nézve a kezét nem kötheti meg, és nincs módjában, hogy a jövőre vonatkozólag bármiféle nyilatkozatot tegyen. (Zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, t. képviselőház, az ilyen »ildomos« álláspont erősiti talán a magyar mezőgazdaság érdekeit ? Avagy épen ellenkezőleg, felbátorítja a kormány gyengesége és erélytelensége az osztrák köröket, felbátorítja abban az irányban, hogy ettől a kormánytól lehet kérni mindent, mert ez a kormány az első erélyes jegyzékre megijed, és tisztán és kizárólag az osztrák törekvéseknek engedelmeskedik ? (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Tegnap olvasom a kormánynak egyik nagyon is melegen támogatott közlönyében, hogy nagyon örül annak, hogy a »Staatserhaltende Agrarierelemente<< obstrukcziót kezdeményez; magyarujság németül használja ezt a kifejezést, valószínűleg, hogy Bécsben hamarabb megértsék. Hát mi már obstruálunk ! Itt van egy nagy. egy fontos, a magyar mezőgazdaság életérdekeit gyökerében érintő kérdés ; három nap óta vitatkozunk róla, és ez a kormány szemében már obstrukczió. De mit mondjunk mi akkor a kormány parlamentáris érzékéről és felfogásáról, a mely hat hónapon keresztül obstruált szemben a népakarattal, akkor, a mikor ház nélkül preparálta ezt az országot ? (ügy van ! ügy van! a baloldalon.) Mit szóljunk a kormány politikai irányzatáról akkor, a mikor ez után a nagy munka után, a melynek eredményekép a kormány és a többség, mint egy boa konstruktőr, hónapokon keresztül egy nemzeti munkaszünetben KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. m. KÖTET. pihen ? (Zajos ellenmondás a jobboldalon. Élénk helyeslés a baloldalon.) Ne méltóztassanak az ilyen apró malicziákra felszisszenni. Mit szóljunk akkor, a mikor kiszámítva megvárta az évnek utolsó hónapját, az évnek utolsó hetét, a mikor természetszerűleg minden magyar ember saját családja körébe siet vissza, megvárta azért, hogy az ország legfontosabb és leglényegesebb kérdései most tárgyaltassanak ? (ügy van! ügy van ! a baloldalon.) T. ház ! Lehet, hogy ez a kormány ildomos Ausztriával szemben, de nem ildomos a magyar képviselőházzal szemben, mert a parlament, az alkotmányosság tisztelete hozná magával azt, hogy azok a kérdések, a melyek a magyar közvéleményt érdeklik, olyan időpontban tárgyaltassanak, a mely időpontban meglegyen a kellő alkalom és mód nézeteit kifejteni, (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Befejezni kívánom, t. ház, felszólalásomat, (Ralijuk! Halljuk! a baloldalon.) de lehetetlen, hogy ne foglalkozzam még a t. minister urnak azzal a szemrehányásával, a melyet az u. n. titkos pótszerződés miatt a múlt kormánynyal szemben intézni szíves volt. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Nem szemrehányást tettem, csakis konstatáltam ! (Felkiáltások jobbról: Ok ezt is szemrehányásnak érzik ! A lelkiismeret!) Mezőssy Béla : A t. minister ur volt szíves felolvasni annak a pótszerződésnek a czimét, és nekem egyénileg abszolúte nem lett volna észrevételem az ellen, ha a czim felolvasásánál nem maradt volna meg a t. minister ur, hanem a ház kívánságának megfelelően . . . Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Nem hallottam a ház kívánságát ! (Felkiáltások a baloldalon : Elég hangosan nyilatkoztunk pedig !) Mezőssy Béla : Kérem, tévedtem. Igaza van a t. minister urnak, a ház nem fejezett ki e tekintetben kívánságot, de ellenzéki oldalról hangok mindenesetre hallatszottak. Fodor Kálmán : Azokat meg mindig respektálni kell ? (Zaj a baloldalon. Felkiáltások : Tessék ? Mi az ? Ült maga már itt is !) >Soha ! Mezőssy Béla: Hogy a kormány kívánja-e ezt a titkos szerződést publikálni, ez tisztán az ő belátásától függ és én ebben a tekintetben semmiféle ingerencziát gyakorolni nem kívánok. S ha ezzel a kérdéssel mégis foglalkozom, azt csakis azért teszem, mert a t. minister ur azt mondotta, hogy nem helyes és közjogilag nem egészen megfelelő, hogy ilyen fontos kérdésben egy titkos pótszerződésben intézkedett a kormány és nem jött annak egész tartalmával a nyilvánosság elé. A gazdasági szempontot és indokot ebben a tekintetben Darányi Ignácz igen t. képviselőtársam megmondotta. Nem jöhettünk a nyilvánosság elé azért, mert az a balkáni szerződések tárgyalásainak menetét feszélyezte, nem akarom mondani, hogy lehetetlenné tette volna. 29