Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-57

57. országos ülés 1910 deczember 12-én, hétfőn. 17 részéről ugy tudom, hogy az előző kormány ezt a kérdést igenis munkába vette, előkészítette és oly stádiumba juttatta, liogy az igen közel állott a megoldáshoz. Mi állotta útját annak, hogy a fiumei önálló püspökség felállitása, vagy pedig a fiumei fiókkáptalannak valamely magyar püspökség alá helyezése meg nem történt ? Horvátország, a horvát közvélemény. Á mikor pedig a ministerelnök ur hozzájárult ahhoz, hogy betöltessék a zenggi püspökség, a mely tudomásom szerint tervszerűi eg épen azért nem töltetett be, hogy a fiumei püspökség kérdése megoldassák, mikor ez a kormány félretette az egész fiumei püspökségre vonatkozó kérdést, annyira, hogy a ministerelnök ur még nem is emlékezett arra, hogy Fiúméban van egy egyházi, vallási kérdés : akkor az igen t. kormány igenis deferált a horvát álláspont előtt, a mikor annak a fiumei egyházi kérdésnek megoldása nélkül a zenggi püspöki széket betöltötte. Ezzel annyira deferált a horvát álláspont előtt, hogy ez egymagában is teljesen feljogosít engem arra a szuppoziczióra és arra az állításra, hogy Fiúméban ma igenis Horvátország felé tendáló politikát követnek. Különben, ha Maylender igen t. képviselőtársam további adatokat kér, majd a költségvetési vitánál leszek bátor erre a kérdésre visszatérni, és ott felvehetjük e téren is a vitát. Megvallom, t. ház, én nagyon csodálom, hogy épen Maylender Mihály t. képviselő ur tartotta szükségesnek a maga részéről szemére vetni a fiumei autonóm pártnak azt, hogy a jelenlegi kormányzóval, mint kormányzóhelyettessel és ministeri tanácsossal erős hangnemben folyó vitákat folytatott. Emlékeztetem Maylender Mihály t. képviselőtársamat, hogy csak néhány évvel ezelőtt mi ketten együtt szerepeltünk Fiume autonómiájának kérdésében ; emlékeztetem arra, hogy akkor, a mikor ő Fiúméban, mint az autonóm párt megteremtője, vezére és Fiume polgármestere működött, én pedig itt voltam a házban, mint Fiume képviselője, ő mint az akkori fiumei autonóm párt vezére, oly hangnemben dolgozott az akkori szabadelvű kormány ellen, a mely b. Bánffy Dezső elnöksége alatt működött, hogy pl. ide felkerült a képviselőház elé a fiumei akkori autonóm többségi rappresentanza tiltakozó felirata, a melynek a hangnemét én sem tudtam itt, mint Fiume képviselője megvédeni, csak exkuzálni. Akkor hát Maylender Mihály t. képviselőtársam, a ki maga ütötte meg ezt a hangot, a mely hangnemben az általa szerkesztett »La Difesa<< is exczellált, ne csodálja, ha utódai, követői és hivei körében ez a hangnem megmaradt, mert valóban mindenkinek joga volna e felett csodálkozni, csak épen az én t. képviselőtársamnak nem. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Én mindenkor, pedig már elég régen tagja vagyok ennek az igen t. háznak, — ide s tova 20 esztendeje — mindenkor konzekventer azon állásponton adottam, akkor is, KJÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. in- KÖTET. mikor a kormány mögött ültem, akkor is, mikor az ellenzéken voltam, hogy elsőrangú magyar nemzeti érdek Fiúménak autonómiáját, autonóm jogait az egész vonalon respektálni és tiszteletben tartani, és örvendeni kell annak, hogy Fiúménak régi elemei, ősi polgársága lelkesedve ragaszkodik a maga autonómiájához, ugyanakkor, a mikor lelkesen ragaszkodik mint sejjaratum corpus, a Magyarország alá való tartozandósághoz. És ebből a szempontból a legnagyobb hibának tartom, hogyha egy kormány bárminemű ténykedésével Fiume polgárságában az autonómiájának tiszteletben tartása iránti hitet és bizalmat megingatja. És azért különösen csodálkozom, hogy dr. Maylender Mihály t. képviselőtársam most az autonómián, nézetem szerint, határozottan esett sérelmet védelmébe veszi és mint nem sérelmes eljárást igyekszik az ország szine előtt ezt taglalni és magyarázni. Csodálkozom, hogy épen ő teszi ezt, a ki, mint hangsúlyoztam, az autonóm mozgalomnak megteremtője volt Fiúméban, hogy ő, ki az autonóm pártnak, a melylyel ma szemben áll és a melynek megalajntója, első vezére és mestere volt, annak a pártnak eljárását ma helyteleníti, a mely autonóm párt nem tesz semmi egyebet, mint hogy Maylender Mihály t. képviselőtársam politikáját és eljárását, mérsékeltebb formában ugyan, követi és folytatja. Közjogi viszonyainknak hiányossága folytán, t. képviselőház, a fiumei kérdés törvényhozásilag rendezve van ugyan, régi törvények és az 1868. évi XXX. t.-czikk 66. §-a alapján, a tekintetben, hogy Fiume közjogilag mint corpus separatum közvetlen Magyarország alá tartozik a maga külön autonómiájával együtt, de nem rendeztetett törvényhozási utón Fiume beíigazgatásának, belkormányzatának ügye. Erről mindössze egy törvényünk szól, az 1901 : IX. t.-czikk, mely a Fiúméban szervezett kormányzósági tanácsról intézkedik. Az akkori törvényhozás bölcsesége megtagadta az alkalmat, hogy a midőn ezt a törvényt megalkotta, a törvény 6. §-ában külön kiemelte, hogy figyelemmel kell lenni a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes önkormányzatra és az ottani sajátlagos viszonyokra. Ezt mondja a törvény és igy behoztuk Fiume autonómiáját a magyar törvénykönyvbe, a nélkül, hogy ez az autonómia a törvényben részletesen körül volna irva. Mit jelent ez % Azt jelenti, t. ház, hogy mindaddig, a mig a magyar törvény Fiume autonóm jogait részletesen körül nem írja, Fiume autonóm jogainak tiszteletbentartása szempontjából követjük azt az eljárást, a melyet 40 évnél tovább a magyar törvényhozás és a magyar kormány Fiúméval szemben mindenkor követett. És e téren nagy tévedésben van ugy az igen t. ministerelnök ur, mint Fiume városának t. képviselője, hogyha kicsibe veszik azt a sérelmet, a melyet a fiumeiek egészen jogosan felvetnek, hogy t. i. az újonnan kinevezett kormányzó, a mikor székét elfoglalta, mellőzte azon régi jogszokást, hogy megjelenik a rappresentanzában és ott székét hivatalosan és ünnepélyesen 3