Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-65

65. országos ülés 1910 deczember 21-én, szerdán. 217 Kereskedelem hasznát. Vigye ezeket az iparcikkeket bármily drágán tovább. Ezzel megszüntetheti két hatalmas konkurrensét. Én ehhez a legnagyobb készséggel hozzájárulok. De egyet nem hallottam, t. képviselőház, az eddigi felszólalásokban kellőleg hangsúlyozni, a mit pedig én egy igen fontos kérdésnek tartok, és ez az, hogy a gazda hitelét minden áron erősítenünk kell, hogy az állattenyésztést fejleszthessük. Gazdáink legalább nyolczvan százalékának ugyanis nincs meg a szükséges mennyiségű forgótőkéje elég állat tartására. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezen a helyzeten annál is inkább segiteni kell, mert kellő számú állat hiján a gazda egj^éb gazdasági produktumokat sem képes elegendő mennyiségben prodiükálni, (Ügy van! baljelől.) mert tudvalevő, hogy a gazdának főképen az állatnak egyik melléktermékére: magyarán mondva, a trágyára van szüksége, hogy produkálhasson, már pedig, ha nem tud kellő mennyiségű állatot tartani, ha nem tud kellő mennyiségű trágyát produkálni, akkor elég gabonanemüt sem képes termelni. Magyarországon tehát igenis, minden áron és minden eszközzel oda kell hatni, hogy a magyar gazda elegendő állatot tarthasson, (ügy van ! halj elöl.) Az igen t. kereskedelemügyi minister ur azt mondotta, hogy lám, Szerbiából mennyi sovány jószágot hoznak be az országba ; ez annak a bizonysága, hogy nekünk arra a sovány állatra szükségünk van, a szerb kereskedelmi szerződés tehát nem baj, a mi szempontunkból inkább csak előnynek mondható. Ezzel egyáltalában nem értek egyet. Szerbiából azért hoznak be ide sovány jószágot, mert nem vagyunk képesek ezt itthon ilyan árban produkálni, mint a milyen árban Szerbiából behozzák. Egészen más viszonyok között vagyunk mi, mint Szerbia és, bár furcsának látszik a kijelentésem, de egész határozottan kijelentem, hogy a husdrágaság előtti időben az a gazda ráfizetett arra, hogy állatot tartott, ráfizetett arra, hogy húst produkált, (ügy van! balfelől.) Nemcsak a nagygazda, a kisgazda is ráfizetett. Ez az állitásom tisztára valószínűtlennek látszik. Én azzal indokolom meg, hogy tessék megnézni akármelyik nagyobb gazdaságnak a könyveit és győződjenek meg a t. képviselőház tagjai arról, hogy vájjon melyik gazdaság volt az, a melyik a hústermelésnél eredményt tudott felmutatni és a melyik nem fizetett rá a husprodukczió czéljaira nevelt állatok tenyésztésére. De hogy nemcsak a nagygazda fizetett erre rá, hanem a kisgazda is, az kiviláglik abból, hogy épen ott, a hol a legértelmesebb kisgazdák vannak az országban, a kik a legjózanabbul és a legreálisabban gondolkodnak : az Alföldön, a legfejletlenebb az áüattenyésztés; a legfejletlenebb pedig azért, mert az Alföldön olyan összetételű a föld, ho gy nem igényel sok trágyát; az alföldi kisgazdák tehát nem voltak rászorítva arra, hogy sok jószágot, sok áUatot tartsanak a trágyaprodukczió szempontjából is, hogy erre a tenyésztésre ráfizessenek. Szóval, nem olyan fényes dolog KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. III. KÖTET. ez az állattenyésztés, még a mostani magas húsárak mellett sem, a mint ezt talán a nagyközönség véli. Hajlandó vagyok számításokkal is kimutatni, hogy a legjobb gazdálkodás mellett is lehetetlen nagygazdának, még a mai viszonyok, még a mai húsárak mellett is hasznot kimutatni az állattenyésztésből. Szterényi igen tisztelt képvieslőtársam, — sajnálom, hogy nincs itt —• a lánek felszólalásával szintén nagyon sokban egyetértek —• megkoczkáztatta azt az állítást, hogy a gazdáknak sokkal jobb a helyzetök, mint az iparosoké vagy a kereskedőké ; hiszen a földnek az ára milyen horribilisán emelkedett! Milyen jó módjuk van tulaj donképen ezeknek a gazdáknak ! És még sem elég kulánsak az iparral és a kereskedelemmel szemben ! Hát, t. képviselőház, Szterényi igen tisztelt képviselőtársam, a ki pedig nagy körültekintéssel szokott dolgozni, egyet felejtett el : elfelejtette megnézni, hogy ez a föld mennyivel van megterhelve az országban, (ügy van! balfelöl.) Miért van ez a föld megterhelve ? Miért van ez a teher ezen a földön ? Azért, mert a gazda nem képes ugy boldogulni, mint pl. egy reálisan vezetett iparvállalat. (Ugy van ! balfelöl.) Itt van előttem egy reálisan vezetett iparvállalatnak a mérlege, a melyben a lakház és összes felszerelés fel van véve egy korona, mondd egy korona értékben, összes kocsijai és lovai fel vannak véve egy korona, mondd egy korona értékben. Hát bizony a mi földáraink emelkedésével szemben ezek az árak nagyon is alacsonyra devalválódnak. És pedig azért devalválódtak ilyen alacsony színvonalra, mert annak az ipartelepnek már módjában volt ezeket az árakat leirni. Nagyon szeretném, hogyha a magyar gazda is abban a helyzetben volna, hogy a föld árából leírhatna évenként valamit és nagyon üdvös lenne, ha egy hold föld ezen aezimen nálank gazdáknál is egy koronával szerepelhetne az évi mérlegben. De sajnos, itt még nem tartunk és azt hiszem, hogy sohasem is fogunk itt tartani. Nem hibáztatom ezért az iparosokat vagy a kereskedőket, hanem egyedül és kizárólag a gazdákat és pedig azért, mert a gazdákban egy szemernyi összetartási érzet sincs. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Lehetetlen csak öt gazdát is egy kalap alá vonni és mindenféle karteünek hatalmas nagy ereje van, a hatalmas tömegű gazdaközönséggel szemben. Ugyan méltóztassék megnézni azokat az iparvállalatokat, a melyek a gazdáktól szerzik be szükségleteiket ! Vájjon lehet-e egyáltalán virágzóbb vállalatokat elképzelni, mint a milyenek ezek ? pl. a czukorgyárak. Nem azért virágzók e vállalatok, mert jók a konjunktúráik, — hiszen volt már pl. 18—20 K is a czukor ára és a gyárak még mindig megtalálták a maguk számítását, — hanem egyedül és kizárólag azért, mert gazdákkal álltak összeköttetésben, és mert — bocsánat hogy így fejezem ki magam — mindegyik gazda okosabb egy kicsit a másiknál. Ha az a gazda el28