Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-64

64. országos ülés 1910 deczember 20-án, kedden. 201 értek, a mely mellett ez az osztály és az az osztály is megélhet; a békességnek első feltételéül tekintem, hogy ne felejtsük el azt a latin tanácsot »ab amicis justa sünt petenda«, a kikkel barátságban akarunk élni, azoktól csak méltányos, jogos dolgokat szabad kérnünk. (Élénk helyeslés balfelöl.) A t. ház figyelmét a vita mai előrehaladott stádiumában hosszabban igénybe venni nem kívánom, részletekkel nem foglalkozom, daczára annak, hogy számos adatot gyűjtöttem össze. Nem foglalkozom már azért sem, mert nem óhajtom, hogy részletek mellett szenvedjen a lényeg. Polémiába sem bocsátkozom. Nem bocsátkozom azért, mert óhajtanám, hogy minél tárgyilagosabb lehessek. De mielőtt tovább mennék, mégis egy megjegyzést kell tennem. Több oldalról utaltak arra, hogy az előző kormány a behozatali jegyek rendszerét kezdeményezte a malomipar terén. Ez igaz, de hozzá kell tenni valamit és ez az, hogy kezdeményezte ugy, hogy azok a behozatali jegyek csak pénzügyi vámok fizetésére legyenek fordíthatók. (Ugy van! balfelöl.) Ezt azért tartottam szükségesnek megjegyezni, nehogy félreértés legyen, hogy tudja mindenki, hogy milyen feltétel alatt számithatni e kérdésben a magyar gazdaközönség támogatására. Már most, bár megigértem, hogy polemikus nem leszek, de az igen t. kereskedelemügyi minister ur mégis meg fogja nekem engedni, hogy egy felszólalásával, a melyet a bizottságokban tartott, kissé foglalkozzam, (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. kereskedelemügyi minister ur a bizottságokban hibáztatta azt a titkos megegyezést, a melyet én 1899 márczius havában Ausztriával kötöttem. Ugyan alá vannak irva kollégáim is, de én a felelősséget egészen magamra veszem. (Helyeslés balfelöl.) Hát kérdem az igen t. kereskedelemügyi minister urat, a kinek annyi tapasztalása van az adminisztráczió terén, kérdem, mikép gondolja ő, hogy mikor arról van szó, hogy idegen államokkal szemben a mi haditervünket megállapítsuk, hogy ez nyíltan történhessék ? Hiszen a ki nyílt kártyákkal játszik, a ki betekintést enged kártyáiba, az az ő játszmáját előre elvesztette. (Ugy van! bal felöl.) Kemény ítéletet mondott a kereskedelemügyi minister ur ezen egyezményről, s ennek titkosságáról. Általában az igen t. minister ur előszeretettel foglalkozik elődeivel, s az előző kormányokkal, pedig az ő képességei oly kiválóak, miszerint ő saját terveiben, tervezett alkotásaiban mindenkor elegendő jogczimet találhat. ( Ugy van! balfelöl.) Arra kérem az igen t. kereskedelemügyi minister urat, hogy ha ő olyan előszeretettel foglalkozik elődeivel, akkor ne felejtse, hogy ő önmagának is elődje volt, ne felejtse, első kereskedelemügyi ministerségének idejét, legyen szíves azon időből az ő dossióját KÉPVH. NAPLÓ 1916 —1915. III. KÖTET. átnézni, és ha átnézte, akkor nem gondolom, hogy olyan keményen ítélne a titkos megegyezések felett. Ha pedig ez neki nagy fáradságot okozna, kérem, forduljon bizalommal útbaigazításért hozzám. (Derültség a baloldalon.) Az igen t. kereskedelemügyi minister ur ezen felszólalásában, a melyet a bizottságban tartott, nagy elismerést aratott Ausztriában, (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) ahol egy hírneves bécsi tanár, a ki nekünk nem nagyon jó barátunk, ezért a Neue Ereié Presse-ben nagyon megdicsérte. Én erre semmi észrevételt nem teszek; a szolidaritás, vagy egyetértés, azt hiszem nagyon kellemes nem lehet, de arra nagyon kíváncsi volnék, vájjon e kérdésben, hogy t. i. titkos megegyezések nem köthetők és ezek ennyire perhorreszkálandók, teljes szolidaritásban van-e a kabinet többi tagjaival ? (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon; felkiáltások : A pénzügyministerrél!) Polónyi Géza : A bank-dologban ! Darányi Ignácz : E kérdésnél tovább immorálni nem kívánok. Mikor a kérdéses megegyezést kötöttük, az országnak és az ország mezőgazdaságának kritikus napokban nagy érdekét biztosítottuk, (ügy van a bal- és a szélsöbaloldalon.) és arra kérem a t. kormányt, hogy a mily erélyt tanúsítottunk e megegyezés megalkotásában, legyen szíves ilyen erélyt tanúsítani annak fentartásában. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Most pedig áttérek a titkos egyezményre. (Halljuk! Halljuk!) Tartalmáról nem fogok szólni, csak azokra a körülményekre térek át, a melyek annyira szükségessé tették és itt Eoscnberg Gyula t. barátomnak, a mi jeles előadónknak, a kinek beszédét élvezettel hallgattuk mindnyájan . . . (Igaz! Ugy van! a jobbés a baloldalon.) Polónyi Géza: Objektív és szép volt! Darányi Ignácz:. . . tartozom nem egy rektifikáczióval, hanem egy kis megjegyzéssel. O ugyanis azt mondotta, hogy mi a szerb szerződést a közbejött politikai okokból vontuk vissza. Bocsánatot kérek, ez nem a teljes igazság. A teljes igazság az, (Halljuk! Halljuk!) hogy a szerb szerződés a földmivelésügyi minister kezdeményezésére a magyar kormány által tett legfelsőbb felterjesztés alapján azért vonatott vissza, mert azon kontingensnek, melyet a Balkán államoknak szántunk, legnagyobb részét Romániának kellett odaadni, (ügy van! a baloldalon.) A mi magát az egyezményt illeti, annak czélja az volt, hogy miután Németországba a mi kivitelünk a német vámpobtika folytán tetemesen megcsökkent, ennélfogva mi is iparkodjunk ezt tovább adni és biztosítsuk magunkat azon mennyiség felől, a mely állatokban a Balkánról bejöhet. Itt sem kívánok polemizálni, csak egyszerűen utalok a szerződés szövegére, a szerződés szövegében sem húsról, sem súlyról, 26