Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-63

6*3. országos ülés 1910 deczember 19-én, hétfőn. 183 terheli. A ki a száj- és körömfájás bakterológiai fejlődésének titkaiba bele óhajt hatolni, tudhatja, hogy vannak majorok és udvarok, a melyek más marhával érintkezésbe nem jöttek, s daczára ennek, ezt a roppantul fertőző bajt megkapták. Konstatálva van tudományosan, hogy ezt a bajt akár a légy, akár a veréb, vagy az állatokat gondozó egyének is tovahurczolhatják és semmiféle emberi erő és hatalom nincs, a mely ezt megakadályozhatná. Ez idén a baj ugy jelentkezett, hogy alkalmasint Romániából be lett csempészve Bukovinába és Erdélybe, onnan a szarvasmarhával felhozatott a budapesti vásárra a budapesti vásárról eljutott Zalamegyébe, s mikor én ott kutattam, akkor azok az állatok már künn voltak a csordában s 4—500 darab az első napon beteg lett. Sajnosán konstatálom azt, hogy állatrendészeti és állategészségügyi intézkedéseknél a hatóság kellő támogatásban a közönség részéről nem részesül. Nem állitom én, hogy ezt a bajt el lehetett volna fojtani, de talán lehetett volna még az ősz folyamán némileg lokalizálni, ha a hatóság a közönség részéről kellő támogatásban részesül. Például Erdélynek számos vármegyéjében, a hova leküldtem legjobb állatorvosainkat, hogy a dolgokat megvizsgálják, kiderült, hogy egyes községekben az udvaroknak 30—40 %-a már inficziálva van. Ilyen körülmények között nagyon bajos volt a dolgot lokalizálni és mert arra az álláspontra kellett helyezkednem, hogy enyhitettem a különféle intézkedéseket, hogy a tél folyamán, a mikor tényleg kisebb veszedelmeket rejt magában a baj terjedése, terjedjen a baj és lehetőleg az egész ország, vagy legalább az ország nagy része menjen keresztül rajta. Februárban, márcziusban azután, mihelyt a tavaszi munkálatok ismét meg fognak kezdődni, a legnagyobb erélylyel és a legszigorúbb intézkedésekkel fogjuk megkisérelni a baj lokalizálását. (Helyeslés jobbfélől.) A jövőre nézve még egyet akarok kijelenteni. A száj- és körömfájásos állatok tejtermékeinek értékesítése nálunk tudvalevőleg tilalmazva van. Polónyi Géza : Forralt állapotban ! Gr. Serényi Béla földmiveiésügyi minister: A tej drágaságot, a mi szintén hozzájárul az élelmiszerek drágaságához, az a körülmény is emelte némileg. Ezen a bajon én törvény utján óhajtok segiteni, ugy hogy azt az eljárást, a mely Németországban el van fogadva, itt is applikálni akarom, t. L, hogy az ilyen tejet forralt állapotban lehessen forgalomba hozni. Ez által nemcsak a termelőkön, hanem a szegény fogyasztókon is fogunk segiteni. Van számtalan kémiai preparátum, a melyek segélyével, akár a járásorvos, akár az illető közegészségügyi közeg meg tudja állapitani, vájjon az illető tej fel van-e forralva, mert hiszen forralt állapotban semmiféle veszedelmet nem rejt magában. Most méltóztassék megengedni, hogy épen a függetlenségi és 48-as párttal szemben tegyek egy megjegyzést a szerződésekre vonatkozólag. Én ma a szerződéses vámterület alapján állok. Hogy 1917-ben milyen alapon fogok állani, azt előre megmondani nem tudom. Ha meggyőződésem szerint az ország érdeke azt fogja magával hozni, hogy a külön vámterület alapjára helyezkedjem, oda fogok állani, ha nem, akkor a mostani állapot fentartása mellett maradok. (Helyeslés jobbfélől.) De méltóztassék megengedni, — épen Bethlen t. barátomnak mondom ezt, a ki a pénzügyi bizottságban a szerződés elfogadása ellen nyilatkozott — reájuk nézve, a kik a külön vámterület alapján állanak, mi az én nézetem szerint épen ebből a szerződésből kifolyólag a helyes eljárás ? Mit jelent az, hogy külön vámterület ? A külön vámterület annyit jelent, hogy az ipari termelést fokozzuk, az ipari behozatalt Ausztriából csökkentsük és a magyar nyersterményeknek a belföldön való fogyasztását előmozditsuk. Polónyi Géza: És külföldről vámokat szedjünk ! Gr. Serényi Béla földmiveiésügyi minister: Az ipari termelést csak ugy lehet egy országban fokozni, ha annak az iparnak kivitelt is szerzünk, mert ipar kivitel nélkül nem létezik. Olyan ipar, a mely kiszámítja, hogy ennek a 300.000 kvadrátkilométernek szükségletét fedezi, nem létezik. A legkisebb ipar is kifelé tör, még pedig kifelé tör a produkczionális költségek ára mellett, ugy hogy a hazai termelésnek a kvantum fokozása mellett való olcsóbbitását tudja előidézni. Ha ilyen radikális iparfejlesztés következnék be, mondjuk, 1917 után, hova tud ez menni ? Ez nem tud máshová menni, mint a Balkán-államokba. A Balkán-államokba megy ma is Magyarországból 60—70 millió korona értékű iparczikk . . . Pajzs Gyula : Micsoda ? Csak épen 10.3 millió értékű. Gr. Serényi Béla földmiveiésügyi minister: Körülbelül 60 millió korona értékű iparczikk megy Magyarországból a Balkán-államokba és Ausztriából körülbelül 220 millió. (Ugy van! jobbfélől. Mozgás balról.) Igenis, 60 millió értékű megy az összes Balkán-államokba. Mi akkor feltétlenül ennek az összegnek emelésén fogunk fáradozni és ennek radikális emelését fogjuk akarni. Ha a Balkán-államokkal majdan szerződést kivánunk kötni, azt fogják mondani, hogy mi igen szivesen lépünk Magyarországgal szerződéses viszonyba, és szivesen engedélyezünk iparczikkeikre vámmérséklést, de csak abban az esetben, hogy ha Magyarország viszont a mi áruinknak fog behozatalt és fogyasztást engedélyezni. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Hát, t. ház, sem Szerbia, sem Bulgária, sem Románia, vagy Montenegró és Törökország nem fognak hozzánk selymet vagy órarugókat behozni, (Helyeslés a jobboldalon.) hanem állatokat, marhát, szóval nyersterményeket, a melyeket kénytelenek leszünk beengedni, mert különben a mi iparczikkeink kivitelét egyáltalában megakadályoznák. Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Azoknak, a kik az önálló vámterület mellett állanak, tehát az ipar radikális fejlesztését feltét-