Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-34

34. országos ülés 1910 október 26-án, szerdán. 18 a kiadások és bevételek közti arányszám javul valamivel a megelőző évvel szemben. 1907-ben ugyanis az üzleti hányad 70.9, vagy kereken 71% volt, 1908-ban felemelkedett 77.7%-ra, 1909ben felemelkedett 80.6%-ra, most pedig ismét leszáll kereken 77%-ra, ugy hogy mindenesetre javulás mutatkozik. A közutaknál részint a törvényhatósági közutak segélyezésére, részint a vasúti állomásokhoz vezető utak létesitésére felvétetik 617.000 koronával több, mint a megelőző évben . . . Szabó István (nagyatádi): Ez igen kevés. Lukács László pénzügyminister: ... az iparfejlesztésre 1 millió koronával több az utóbbi törvény alapján. A földmivelési tárezánál a rendes szükséglet emelkedik 4,200.000 K-val, a miből csak két tételt kivánok mint legfontosabbat itt kiemelni. Az egyik az állattenyésztés szükséglete, ez emelkedik 1 millió K-val, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nagyon kevés!) melynek rendeltetése, hogy megtegyük azokat az intézkedéseket, a melyek a depekoráczióból származó bajok enyhítésére alkalmasak; a másik tétel, mint uj tétel, 400.000 K vásári berendezésekre, a melyek a közélelmezés olcsó bbitására szolgálnak. (Helyeslés jobbfelől.) A vallás- és közoktatásügyi tárczának szükséglete emelkedik 13 és ¥

2 millió K-val, a mi legnagyobb részben az utóbbi években alkotott törvényes intézkedésekre vezethető vissza. így a községi és hitfelekezeti tanítók járandóságainak szabályozásából ez alkalommal a tehertöbblet 2,200.000 K-ra rug, az elemi népoktatás ingyenessé tétele következtében a többlet 3,400.000 K, a lelkészi jövedelmek kiegészítése folytán a többlet 600.000 K, az állami középiskoláknál a szükséglet emelkedik 700.000 K-val, az uj klinikai telepeknek személyi és dologi kiadásai 1 millió K kiadást okoztak, az egyházak segélyezésére szükségelt összeg emelkedik 635.000 K-val, a nem állami elemi iskolák segélyezésének szükséglete emelkedik egészben véve 4,300.000 K-val. Az igazságügyi tárezánál az emelkedés a rendes kezelésben egészben véve 3,300.000 K, a mi legnagyobb részben törvényszékek, járásbíróságok, és ügyészségek szükségletei által van indokolva, és 1 millió K emelkedés esik a büntető novellának folyományaképen a fiatalkorú bűntettesekre nézve fennálló intézkedésekre. A honvédelmi tárcza rendes kiadásai 9 millió K-val emelkednek, a minek legnagyobb része vagyis 7 millió K a csapatok szükségletére esik és részint az élelem, a lótáp, ruházat és egyéb felszerelési áremelkedésekre vezethető vissza. Ezekben végeztem volna (Halljuk ! Halljuk !) a rendes kezeléssel, illetőleg a rendes kiadásokkal. Most pedig áttérek az átmeneti kezelésre és a beruházásokra. (Halljuk! Halljuk!) Emiitettem már, hogy az átmeneti kiadások ez alkalommol '7,400.000 K-val, a beruházások pedig 24,300.000 K-val csökkennek, ugy hogy a rend- ' kivüli kezelésben a szükséglet kevesebb 31,700.000 K-val. Ezen csökkenés daczára azonban vannak egyes tételek, a melyek részint ujak, részint emelkednek az átmeneti kiadásban és a melyeket pár szóval kiemelni kötelességein. (Halljuk! Halljuk.) A budapesti állami alagút viztelenitési czéljaira a pénzügyi tárczában fel van véve 200.000 K. A földadó-kataszter kiigazítására átmeneti kiadás 3,600.000 K, a mely az 1909-ik évi földadótörvénynek következménye. A kereskedelmi tárezánál növekedő szükséglet 500.000 K a hajósegélyeknél, a tényleges állapotnak megfelelően. A földmivelésügyi tárezánál jelentékeny csökkenése van az átmeneti kiadásoknak, de egy tétel mégis emelkedik : a közlegelők feljavítására és szerzésére fel van véve 200.000 K. (Helyeslés jobbfelől. Derültség a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) . Áttérve a beruházásokra, mindenekelőtt konstatálni kívánom, hogy a beruházási szükséglet, a mely 1909-ben 163 miiló koronát tett ki, ez alkalommal 138.7 milhó korona ; vagyis 24.3 millió korona apadás mutatkozik. Általában véve a következőket van szerencsém a beruházásokra nézve megjegyezni. Az előbbi időben szokásban volt a költségvetési törvényen kivül külön beruházási törvényeket alkotni, a melyekben egyes ágazatokra nézve évek hosszú sorára a beruházások hosszú sorozata lett felállítva. (Ilyen törvények voltak az utóbbi időben az 1904 : XIV. t.-cz, 1908 : XIX. t.-cz., 1908: XXXI. t.-cz., 1909 : XV. t.-cz., a melyek részint vasutakra, részint vasművekre, részint bányászatra, szénbányászatra, részint munkásházak építésére stb. vonatkoztak és a mint említettem, évek hosszú sorozatára állapították meg a beruházási munkaprogrammot. Az ezen törvények alapján rendelkezésre álló összeg már majdnem fel van használva, ugy hogy az 1911. évre ezen beruházási törvények alapján az államnak nem több, mint csak 50 millió korona összeg állana rendelkezésére; 50 millió korona azonban a magyar állam egy évi beruházási szükségletének távolról sem felel meg. Ennélfogva azon kérdés előtt állottam, vájjon kövessük-e az eddigi eljárást és csináljunk ismét hosszabb időre szóló beruházási programmot és törvényt a költségvetési törvényen kivül; vagy járjunk el olyképen, hogy évről-évre állapítsuk meg a beruházási programmot és azt illeszszük be a költségvetésbe. En az utóbbi mellett foglaltam állást (Helyeslés.) és remélem, a t. képviselőház is méltóztatik ezt az eljárást helyesnek elfogadni, mert ennek nagy előnyei vannak a másikkal szemben. Az egyik előnye az, hogy minden akczió belejön a költségvetésbe; nincsenek a költségvetésen kívül külön költségvetések, könnyebben áttekinthetővé és elbírálhatóvá válik az egész állami kezelés. (Helyeslés jobbfelől.) A másik előnye ennek az eljárási módnak az, hogy miután a költségvetési törvény évről-évre szavaztatik meg, (Zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk !) 6*