Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-50
50. országos ülés 1910 deczember 2-án, pénteken. 373 kőzni kívánok a mmisterelnök ur politikai múltjával és jelenével. (Halljuk 1 a baloldalon.) Ha a t. ministerelnök ur múltjából nem ismernénk mást, mint azt, a mit Imsz év alatt mint Horvátország bánja követett el, akkor elég volna rámutatnom az ő két esztendei ministerelnöksége alatt történtekre. Felemlítem, hogy 1903 június 30-án tartott bemutatóját, pTogrammbeszédét, a melyet itt a képviselőházban tartott és a melyre igen jól emlékszem, és mert igen jól emlékszem rá, betekintve a naplót, szószerint fogom czitálni, a mit akkor mondott, szembeállítva az akkor mondottakat a tényleges viselkedésével és cselekvésével. (Halljuk! a baloldalon.) Azt mondta a t. ministerelnök ur 1903 június 30-án tartott beszédében, hogy a kormányzati tisztaság, annak mindvégig becsületes, ha kell, erélyes végrehajtása, a politikai ellenféllel szemben mindig lojális elj lesz az ő politikájának vezércsillaga. (Derültség a baloldalon.) Hogy mennyire követte a t. ministerelnök ur ezt a vezércsillagát, elég rámutatnom arra az esetre, arra a mélyen elszomorító és megbotránkoztató esetre, a melyre régibb képviselőtársaim emlékezni fognak, a mikor egy képviselőtársunk 10.000 K-át letett a képviselőház asztalára, a melylyel őt meg akarták vesztegetni és a mely cselekvény azt vonta maga után, hogy a képviselőház kénytelen volt parlamenti bizottságot kiküldeni, ez heteken át tárgyalt, a ministerelnök urat is kihallgatta és a ministerelnök ur beismerte, hogy neki nincs ugyan része a dologban, bár tudta, hogy mi terveztetik, de ő azt nem tartotta komolynak, csak tréfának vette. (Derültség a baloldalon.) Hogy mennyire nem vette tréfának, arra maga czáfolt rá, mert a mikor a parlamenti bizottság befejezte működését, és 1903 augusztus 8-án beterjesztette a képviselőháznak a vizsgálati iratokat, a ministerelnök ur szükségesnek 4 látta, hogy két nappal utóbb, augusztus 10-én, itt a képviselőházban bejelentse a lemondását. De hogy mennyire követte a t. ministerelnök ur a kormányzati tisztaságot és az ellenféllel szemben a lojális eljárást, mutatja az ő jelen munkássága, azok a választások, a melyeket az idén rendezett. (Ugy van ! a baloldalon.) Ily gyalázatos választások még Magyarországon nem voltak, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a mit bizonyítanak nemcsak a képviselőtársaim által itt előadottak, de bizonyítják a peticziók légiói és a panaszok, a melyek a Curia és képviselőház bíráló-bizottsága előtt fekszenek. (Mozgás a baloldalon. Halljuk 1 Halljuk!) Justh János: Sokat lehet a választásokról beszélni! Etjry Béla : Beszélhetnék nagyon érdekes dolgokat. Az 1903 június 30-án tartott beszédre azért térek mindig vissza, mert a ministerelnök ur mostani ministerelnöksége alatt a képviselőházban programmot nem adott, programmját be nem mutatta, tehát nem is ismerjük és ezért kénytelen vagyok az 1903 június 30-án tartott beszédében elmondottakra hivatkozni. Akkor többek közt azt mondotta a ministerelnök ur: (olvassa) : »A magam részéről parlamentáris tekintetekből nem ismerhetem el helyesnek és jogosultnak azon eljárást, hogy a többség akarata érvényesülésében meggátoltassék«. Erre a politikai hitvallására és kijelentésére is ráczáfolt a ministerelnök ur. Mert hogy állottunk 1910 januárjában, mikor a ministerelnök ur ki lett nevezve ? Egy többség volt itt a képviselőházban, mely az önálló gazdasági berendezkedés jogi álláspontján állott és nemcsak ez a többség, de az egész képviselőház és a túloldal is egyhangúlag kimondta, hogy a bankszabadalom lejártával az önálló magyar nemzeti bank felállítását követeli. (Igaz! Ugy van! ball elől.) Es mit csinált a ministerelnök ? Nemcsak hogy nem respektálta a többség akaratát, a képviselőháznak egyhangúlag hozott határozatát, hanem felmenve Bécsbe, a Felségnél intrikált és odatörekedett, hogy a magyar nemzetnek ezen királyi szentesítést nyert, törvényen alapuló követelése és joga ne teljesíttessék. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Justh János: De a készfizetéseket hozza! Egry Béla: A pénzügyminister ur a tegnapi ülés végén beterjesztett egy törvényjavaslatot, a második ischli klauzulát. Nem foglalkozhattam még bővebben ezzel a törvényjavaslattal, nem is olvashattam át végig, mert engem felháborított egy szakasza ennek a törvényjavaslatnak. MikoseviíS Kanut: Ne most háborodjék fel, lesz ideje, kérem. (Zaj balfelől.) Egry Béla: Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy fogunk beszélni akkor is. Elnök: Mikosevits képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Fráter Lóránt: Nem leszel közjegyző, akármit csinálsz ! (Derültség a baloldalon. Felkiáltások balfelől : Meg akarja érdemelni f) Elnök: Kérem a képviselő urakat ezen az oldalon is, szíveskedjenek csendben lenni. Förster Aurél: Izgat bennünket! Egry Béla: Ugy látszik, nagyon fáj t. képviselőtársamnak az igazság, melyet eddig elmondtam, és nem szereti hallani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Egry Béla: Egyetlenegy szakasza ragadta meg figyelmemet ezen törvényjavaslatnak, a II. fejezet 5. §-a, a melyet leszek bátor felolvasni. Azt mondja ez a szakasz (olvassa) : »Abban az esetben, ha az osztrák-magyar bank módosított alapszabályainak 111. czikke alapján a bank javaslatba hozza, hogy a bank szabályai 83. czikkének felfüggesztése megszüntettessék, a magyar szent korona országainak kormánya köteles a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával haladéktalanul tárgyalásba bocsátkozni, a tárgyalást lehetőleg sürgősen lebonyolítani, és megegyezés létrejöttével a cs. Mr. ausztriai kormánynyal egyetértőleg megállapított