Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-45
45. országos ülés 19Í0 november 26-án, szombaton. 287 Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy kell feltennem, hogy elfogadja-e a t. ház az eredeti igazságügyi bizottsági javaslatot változatlanul, igen vagy nem ? Ha nem fogadja el, azzal a szakasz a Polónyi Géza képviselő ur által indítványozott módosítással fogadtatik el, a mely szerint a kilenezedik bekezdés kihagy ondó. Már most felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház a szakaszt, változatlanul az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, a ház a szakaszt a javasolt módosítással fogadta el. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 759—792. %-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása is befejeztetett. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a ház minden oldalán. Zajos felkiáltások : Éljen Plósz ! Meg-megujuló éljenzés ! Plósz Sándor előadót számosan üdvözlik.) Egyszersmind a törvényjavaslattal kapcsolatosan a ház asztalára letett kérvények elintézést nyertek. A házszabályok értelmében a törvényjavaslat harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére fogom kitűzni. Mielőtt az interpeílácziókra áttérnénk, a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére vonatkozólag teszek javaslatot. (Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, 1910. november 28-án, délelőtt 10 órakor tartsa és ennek napirendiéül javaslom : 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, 2. a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását és 3. a pénzügyministernek az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és a fedezendő állami kiadásokról szóló törvényj avaslatát. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen najárendi indítványhoz hozzájárulni ? (Igen!) A legközelebbi ülés ideje és napirendje tehát ekként megállapittatváii, át fogunk térni az interpeílácziókra. Rudnyánszky György jegyző: Rakovszky István ! Rakovszky István : T. képviselőház ! (Halljuk/ Halljuk !) Hogyha azon ügy mellett, a melyben én felszólalok és interpellálok, rászorulnék arra, hogy hangulatot keltsek, ezt nagyon könnyen megtehetném, ha összefüggésbe hoznám interpellácziómat egy a perrendtartás alkalmával inczidcntaliter felvetett kérdéssel: a szabadkőművesség kérdésével. Szó volt ott a szabadkőmives ügyészek működéséről ; hogy minő veszélyes dolog az, hogyha a külön szabadkőmivesi eskünek hatása alatt álló birák bíráskodhatnának a jogbiztonság szempontjából. (Halljuk l Halljuk !) Ezt én nem teszem ; nem hozom összefüggésbe a kettőt azért, mert ez az ügy olyan erős és annyira megérdemli a közfigyelmet, hogy kétségben sem vagyok az iránt, hogy miként fog a t. ház ezen ügyben dönteni és miként fog a t. minister ur az én egyenes kérdésemre egyenesen válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház ! Létezik egy »Tanitók országos szövetségei nevű egyesülés. Ezen szövetség tagjai közül számszerint 58-an összeültek és az ország politikájára és az egész közvélemény esetleges képződésére nézve rendkívül fontos határozatokat dobtak a közéletbe. Tették ezt olyan színezettel, mint hogyha a közoktatásügyi kormányzattal egyöntetűen járnának el, vagy mintha abban a reményben volnának, hogy velük a közoktatásügyi kormányzat egyetért. Ezt tehát szó nélkül hagyni nem lehet. (Halljuk / Halljuk !) A t. képviselőház tájékoztatására leszek bátor felolvasni azt a határozatot, a melyet ez az 58 ur hozott (olvassa) : »A tanítóképzők és a középiskolák államositandók. Az egész népoktatást államosítani kell a mag3 :, arországi tanítók országos bizottságának terve szerint fokozatosan. Később a felekezeti hitoktatás az iskoláztatás minden fokán kizárandó«. Szmrecsányi György: Hallatlan ! Ezektanitók? Aehim András: Igazuk van. (Felkiáltások balfelől: Ki volt az ? Erdély !) Elnök : Csendet kérek ! ifj, Erdély Sándor: Hozzájárulok, de nem én voltam. Elnök : Felkérem a képviselő urakat, hogy ne tessék a szónok urat zavarni. Rakovszky István (olvassa) : »Az államosítás költsége a szekularizáczióból fedezendő.« Hat, t. képviselőház, ezek a mi gyermekeink gondozói, nevelői, holott a közoktatási törvényben az áll, hogy erkölcsös és vallásos nevelésben részesüljenek a gyermekeink. Magára ezen határozatra nem fektettem volna olyan nagy súlyt, hanem ezen urak nagyzási hóbortban szenvednek és kevés a tapasztalatuk és nagy a vakmerőségük. A tisztelt közoktatási kormányzat ezen gyűlésre egy képviselőt is küldött. Eadnay Rezső ministeri osztálytanácsos urat és ezért interpellálok, mert ez az ur a következőket mondotta. (Olvassa.) »A kultuszminister képviselője üdvözölte a szövetséget, mely a különböző társadalmi osztályok között lévő válaszfalakat le akarja dönteni, a mely nem nézett sem jelleget, sem fajt. Biztosítja a tanítóságot a kormány jóakaratáról, a mely minden jogos kívánságot mielőbb teljesít.* Erre Muszong Géza elnök a következőket felelte : >>örömmel veszi tudomásul a minister képviselőjének a szavait, mert hiszi, hogy a minister nyilatkozatát tolmácsolta a szövetség. Reméli, hogy miután a minister számit a szövetség munkájára, az itt hozott határozatoknak, mint az össztanitóság kívánalmainak érvényt fog a minister szerezni*. Ez lehetett az illető osztálytanácsos úrtól elővigyázatlanság, nem találta fel magát, hanem Muszong urnak a fellépése már azt hiszem, a kellő szemérmet nélkülözte. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.)
