Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

286 45. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. [Olvassa az indítványt.) : Kérem, ez a 755. szakaszra vonatkozik; most pedig a 655. szakasznál vagyunk. Azért nem értettem. Maylender Mihály: A jegyző felhívott, tehát kénytelen voltam felszólalni. Elnök: A 655. szakasz elfogadtatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 656. szakaszát, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). (Szünet után.) Elnök : T. ház! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 657. szakaszt). Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza! (Nincs itt !) Elnök : Észrevétel nem lévén, elfogadtatik. Következik a 658. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 658— 686. %-okat; olvassa a második fejezet czimét, a 687—695. §-okat, olvassa a tizenkettedik czimet, a 696—701. %-okat, a tizenharmadik czimet, az első fejezetet, a 702—717. %-okat; olvassa a második fejezetet, a 718—729. %-okat ; a harmadik fejezetet, a 730—731. %-okat; a tizennegyedik czimet és a 732—748. %-okat; a tizenötödik czimet és a 749—754. §-okat/ észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a tizenhatodik czimet és a 755. §-t). Mihályi Péter jegyző: Maylender Mihály! Maylender Mihály: T. képviselőház! Az igazságügyi bizottság határozata és az általam már benyújtott indítvány alajaján kérem, méltóztassék a 755. §. 5. pontját teljesen, az utolsó bekezdésből pedig a következő szavakat »Fiume város kerülete« kihagyni. Székely Ferencz igazságügynünisíer: Hozzájárulok. Plósz Sándor előadó". Hozzájárulok, mivel a Fiúméra vonatkozó intézkedések úgyis az életbeléptetési törvényben fognak foglaltatni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e, a 755. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint ? (Nem!) Ha nem, akkor kérdem : elfogadja-e a t. ház a beadott módosítást % (Igen!) Kimondom, hogy a ház a szakaszt a módosítással fogadta el. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 756. és 757. %-okai, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 758. §j. Polónyi. Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A jelen törvényjavaslat történelmi előzményeihez tartozik annak megállapítása, hogy a birói illetékesség kérdésében felmerült és a kedélyeket mélyen felizgatott nagy kérdésben sikerült közmegegyezésre olyan megoldást találni, a mely a hatalmi mérkőzés felessé tételét vonta maga után. A jelenlegi szakasz olyan intézkedést tartalmaz, a mely ezt a békés megegyezést bizonyos mértékig alterálhatná és a képviselőházat azon gyanú alá vonhatná, hogy épen azon a területen, a hol a legszegényebb néprétegekről van szó, a törvényhozás megfeledkezett azon egyének érdekeinek védelméről, a kikről folytonosan szó volt. Ez a szakasz t. i. a kilenczedik bekezdésben tartalmazza a következő intézkedést : (Halljuk ! Halljuk !) Ha a felperes sem nem lakik, sem állandóan nem tartózkodik az alperessel ugyanabban a községben, a felperes az első bekezdés szerint a községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben követelését az I. czim III. fejezete szerint illetékes kir. járásbíróság előtt is érvényesítheti. Ez tehát megállapítaná azt, hogy ha a felperes nem lakik ott, a hol an alperes, a felperes nem menne a községi bíróság elé, hanem menne a III. fejezetben felsorolt illetékességek szerint a saját maga által akár a teljesítési hely, akár a könyvkivonat szerint választott illetékes járásbíróság elé. Mér most gyakorlati eredményben ez azt jelentené, hogy az esetek legnagyobb részében, sőt, mondjuk, egyenesen tömegében a községi bíróság illetékessége és hatásköre alól teljesen elvonatnának a legszegényebb emberek ügyei és kerülnének azon oly helyek kornpetencziák elé, a hol az illetők nem laknak. Ennek a konzekvencziája azonban nemcsak az lenne, hogy a legszegényebb embeTek az 50 koronán aluli ügyekben saját helyi illetékességük alól vonatnának el, de lenne konzekvencziája az is, hogy mivel ennek a törvényjavaslatnak 762. §-a csak a községi bíróságot kötelezi arra, hogy a képviselettel felmerült többletköltséget meg nem ítélheti, ezek az ügyek ez alól a községi hatáskör alól elvonatnának és a járásbíróság elé kerülnének, a mely esetben költségtöbbletben is marasztalandók lennének ezek a legszegényebb emberek. \ f||| Megfelel a történeti előzményeknek és a 31. § megállapításának az, hogy ez az intézkedés itt hagyassék ki; ellenesetben a törvényhozás azon gyanú alá kerülne, hogy két nagy jirinczipiumot sért meg a legszegényebb emberekkel szemben, egyrészt, hogy el vonatnak saját községi és helyi bíróságuk alól, másrészt, hogy a perköltségek, illetőleg a kéjjviseleti költségek viselésében is elmarasztalhatok lennének. Azért, miután ezekben exponáltam az ínteiicziót, abban a biztos feltevésben, hogy a minister urnak sem lesz ellene kifogása, kérem a t. képviselőházat, méltóztassék azt a módosításomat elfogadni, hogy a kilenczedik bekezdés ezen szakaszból egyszerűen hagj^assék ki. Székely Ferencz igazsápgymirsister: Ez az intézkedés, a mely javaslatba van hozva, nem épen csak a legszegényebb emberek ellen, hanem azok mellett is szól, a mennyiben ezek maguk is igénybe* vehetik e reiidelkezés alapján a járásbirósági illetékességet. De annyi bizonyos, hogy ezen bekezdés, a melyről szó van, nóvum a mostani jogállapottal szemben. Ennek következtében megnyugtatás czéljából helyesnek találom, hogy ez a bekezdés meüőztessék. Ezért hozzájárulok a javaslathoz.