Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

280 tó. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. tudni, hogy e tekintetben már a bíróságok egy sajátságos praxissal túltették magukat nemcsak a házasságvédő kirendelésén, de azon is, hogy a békéltetési tárgyalást egyáltalán kitűzzék. Már most ha ez a szakasz igy marad, a hogy a jelenlegi szövegezés van, akkor előzetes békéltetést lehet kérni a jogosulatlan elhagyás esetében, illetőleg a jogosulatlan elhagyás okára alapított válókereset esetében is, holott az jogszolgáltatási paradoxon lenne, t. képviselőház, mert hiszen méltóztatik tudni, hogy a törvényhozónak világosan kifejezett intencziója szerint először is a jogosulatlan elhagyásnak azon jogkonzekvencziája, hogy az válásra okot szolgáltathasson, a törvényhozó bölosesége szerint csak hat hónap leteltével következik be, csak ha hat hónapig marad állandó a jogosulatlan távollét, csak akkor képez az materiális válási okot. Ha már most, t. képviselőház, egy törvény ugy alkottatik meg, hogy az előzetes békéltetés tekintet nélkül annak határidejére, bármikor beadható, akkor megtörténhetnék az ilyen jogosulatlan elhagyásra alapított keresette] szemben az, hogy előzetes békéltetési eljárás tétetik folyamatba, mielőtt maga a válási ok konszummáltatott volna, vagyis a hat hónap letelte előtt is. De, t. képviselőház, még egy másik okom is van, a mire nézve azt hiszem, hogy egyet fogunk érteni, hiszen méltóztatik tudni, hogy a jogosulatlan elhagyás esetében egy dekretális, illetőleg egy meghagyási, egy mandatárius eljárás van folyamatban, vagyis előbb egy birói meghagyás bocsáttatik ki arra, hogy a jogosulatlan elhagyásban lévő fél térjen vissza a másik, a házasság fentartása mellett lévő félhez. Ez a birói meghagyás, t. képviselőház, önmagában véve erősebb, mint a békéltetési kisérlet, mert az a biró ebben a meghagyásban nemcsak azt hagyja meg, hogy próbáljatok meg kibékülni, de meghagyja azt is, hogy térjen vissza az a fél, vagyis szüntesse meg magát a. válási okot. Már most, t. képviselőház, azt hiszem, hogy ezeknek felderitése után nem szükséges bővebben kiterjeszkednem erre a kérdésre. Felteszem a t. minister úrról, és az igen t. előadó úrról, hogy erre az esetre szólólag az előzetes békéltetési eljárást nem látják szükségesnek, és mivel a törvényjavaslatnak második bekezdése »az előzetes békéltetésnek nincs helye* szöveg után megállapította már, hogy mikor zárja ki a javaslat az előzetes békéltetést, nem látnám feleslegesnek, ha magába a törvény szövegébe jönne bele, hogy a házassági törvény 77. §-a alapján a jogosulatlan távollét okából megindított válóperben előzetes békéltetési eljárásnak nincs helye. Azt hiszem, jobb hogyha ez a szöveg, mint törvényszöveg bevétetik ; de ha talán a t. minister ur erősnek fogja találni, ő van hivatva ezt eldönteni, és ha csak kvalifikáljuk is ezt, akkor is tettünk már valamit abban az irányban, hagy a gyakorlati életben ezek a visszás dolgok fel ne merülhessenek. Tisztelettel kérem a minister urat, hogy vagy nyilatkoztassa ki, hogy fenn akarja tartani erre is ezt az előzetes békéltetési eljárást, vagy pedig, ha szükségesnek látja azt, hogy az mellőztessék, gondoskodjék a megfelelő szövegről. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Plósz Sándor előadó : T. képviselőház ! A mint magából a 645. §. 2. bekezdéséből kitűnik, az előzetes békéltetésnek minden bontópert meg kell előznie, kivévén a 2. bekezdés szerint szorosan körvonalozott esetet. E szerint a házassági jogról szóló 77. §. a) pontja esetében is szükséges lesz a békéltetés. Nem áll ez ellentétben a házassági törvény 77. §-ának a) pontjával, mert ez egy materiális előfeltételét állapítja meg a felbonthatásnak. Ez a bontóokot magát állapítja meg. Ezt az eljárást, ennek a konstatálását kifejezetten a 678. §. létesiti. Már most ezen materiális bontóok mellett még mindig jól megállhat a békéltetés . . . Polónyi Géza : Az előzetes békéltetés ! Plósz Sándor előadó : Ha fenforog is a hűtlen elhagyás. A biró mégis megkísérli, hogy a felek nem akarnak-e kiegyezni; nem bocsát ja-e meg az egyik fél a másiknak a hűtlen elhagyást és ha sikerül a házasságot fentartani, akkor ez helyes és czélszeiű. Polónyi Géza : Előzetesen békélteti! Plósz Sándor előadó: Kern előbb történik a békéltetés ; előbb konstatálni kell a bontó okot és csak azután történhetik meg a békéltetés, így van a javaslat kontemplálva, és azt hiszem, hogy ez helyes. Kérem a t. házat, hogy méltóztassék a szakaszt, a melyhez különben módosítás nem adatott be, fentartani. Elnök: Kíván-e valaki szólni ? (Nem!) Ha, szólni senki sem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a 645. §-t elfogadni 1 (Igen !) Kimondom, hogy a t. ház a 645. §-t elfogadta. Következik : Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 646. %-t). Sághy Gyula! Sághy Gyula : T. képviselőház ! (Halljuk!) A 646. §-sal szemben álláspontomat az általános vita alkalmával Tészben már kifejtettem. T. i. már akkor hangsúlyoztam, hogy részemről megfelelőbbnek és czélszeTŰbbiiek tartom épen a békéltetés sikere szempontjából, hogy a szakasznak eredeti szövege fogadtassék el, ugy a mint az beterjesztetett, nem pedig az igazságügyi bizottság szövegezése. Vagyis a szakasz első mondatából, a mely igy szól (olvassa) : »A békéltetéskor csak a házasfelek és képviselőik lehetnek jelen<<, az igazságügyi bizottság által eszközölt ezen beszúrás : »és képviselőik« bagyassék ki. Maradjon meg a szöveg ugy, a mint eredetileg hangzott, t. i. (olvassa) : »A békéltetéskor csak a házasfelek lehetnek jelem.