Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

45. országos ülés Í9Í0 november 26-án. szombaton. 281 Egyáltalában nem szükséges a bókéltetés alkalmával a felek képviselőinek jelen lenniök; ott semmiféle szerepök nincs. A békéltetés körül csak a felelmek és a bírónak van szerepe ; idegen személyeknek jelenléte, legyenek azok akár rokonok, akár a felek képviselői, csak feszélyezőleg hathat nem is annyira a biróra, mint inkább magukra a felekre. Pető Sándor: Dehogy! Dehogy! Sághy Gyula : Erre nézve egy nagyon ekklatáns példával szolgálhatok a gyakorlati életből. Méltóztassék csak meghallgatni és megczáfolni. Épen nemrégiben történt egyik képviselőtársunk hasonló esete és ha még ilyen intelligens egyént is feszélyezett hasonló helyzetben az ügyvéd jelenléte, akkor azt hiszem, hogy a kevésbbé intelligenseket még inkább feszélyezi. Azt mondta nekem t. képviselőtársam, — remélhetőleg megbocsát nekem azért, hogy elmondom ezt a név megemlítése nélkül; most folyt le ebben az évben a válópere — hogy ha. ők nem az ügyvédeikkel együtt, hanem maguk jelentek volna meg a- biró előtt, akkor, a minő barátságos érzelmekkel voltak különben egymás iránt, feltétlenül megbékültek volna. Épen az ügyvédek jelenléte, a kikkel szemben már nyilatkozatokat tettek, feszélyezte őket, és igy a házasságuk, a melyet különben nem bontottak volna fel, felbontatott, minthogy a békéltetés nem sikerült. (Mozgás balfelől.) A gyakorlati élet leginkább igazolja azt, hogy a békéltetéskor semmiféle idegen személy jelenléte nem szükséges. Méltóztassék megmondani, hogy miért kellene az ügyvédnek jelen lennie. Neki ott szerepe, beleszólása, beavatkozása nincs. Tehát csak azért menjen oda, hogy ott asszisztáljon és feszélyezze a feleket, midőn a biró a lelkükre beszél í (Mozgás balfelől.) Más jelentősége a megjelenésének nincs, mint legfeljebb az, hogy egygyel több megjelenés révén valamivel több költséget fog felszámítani. Azt az indokot sem tartom megfelelőnek, a melyet felhozni hallottam, hogy akkor a nő nem fog egykönnyen elmenni a biróhoz a békéltetésre, ha őt ügyvédje oda el nem kisérheti. Bocsánatot kérek, ha egyszer meg van idézve az a válni akaró nő, akkor más kisérőt is választhat a biró ajtajáig magának, ha nem akar odáig egyedül menni, az ajtón belül pedig semmiféle kísérőre sincs szüksége, mert ott épen az szükséges, hogy a biró egészen közvetlenül, minden más szeméfynek feszélyező jelenléte nélkül eszközölhesse a békéltetést. Azért részemről azon indítványt vagyok bátor tenni, hogy ezen szavak : »és képviselőikéi hagyassanak ki a szövegből. . Elnök : Szólásra következik ? Rudnyánszky György jegyző: Darvai Fülöp ! 1 Darvai Füiöp: T. képviselőház ! Semmiféle kicsinyes szempont, sem kari, sem érdekszempont nem vezérel, midőn ezen látszólag jelentéktelen módosítási indítványhoz hozzá kívánok szólni. Bár nagyon diszharmónikusan ütötte meg a fülemet az előttem szóló igen t. képviselő urnak az KEPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. n. KÖTET. indokolása, mely az ügyvédnek a békéltetésen való jelenlétét tisztán abból a szempontból ítéli meg, vájjon az ügyvéd valamivel többet vagy kevesebbet fog-e felszámítani, de e diszharmónia daczára is szeretnék ebben a kérdésben valamivel a földszinti nívó felé emelkedni. (Halljuk I Halljuk!) Én a kodifikátori rendelkezésekben szeretem a következetességet, az institucziókban szeretem az alapDSságot. Ha a perrendtartási javaslatnak 645. §-a megállapít egy institucziót, a békéltetést, megadja annak a formaszerű kellékeit, akkor a dolog természete szerint annak, ugy a mint bele van illesztve, lényeges jelentősége van a perben. Én a békéltetést megtartani kívánom, a békéltetésből erkölcsi, etikai jelentőségű eredményeket vonok le a házassági perre vonatkozólag. Meg vagyok győződve, hogy ugy a mint a g3^akorlatban volt, ímmel-ámmal odadobott néhány békéltető szó nem lesz semmi hatással és semmi értékkel; de ha egy kodifikatórius munka keretében oda van állítva az instituczió lényege, rneg vagyok arról győződve, hogy az élet meg fogja azt érlelni és a birót reá fogja vezetni arra a hivatásra, arra a kötelességre, hogy ennek a békéltetésnek jelentős akczióját hogyan vezesse. Már pedig, ha ez az instituczió létezik, akkor a dolog természete azt kívánja, hogy annak a félnek, a ki a békéltetéstől hatást vár, a ki egymagában jelenik ott meg, oldala mellett legyen valaki, a ki őt nemcsak tanácscsal, hanem lelkének meggyőződésével is bizonyos tekintetben irányítsa. A szóban forgó 646. §. az ügyvédek részére az igazságügyi bizottság fogalmazása szerint egy fakultatív jogot állapit meg. Sajátszerű körülmény, hogy akkor, a mikor a házassági pernek, mondjuk szentélyébe, mondjuk az aícove nuptial titkaiba bevezetjük e helyen az igazságszolgáltatás uj orgánumát, az ügyészséget, akkor ugyanezen igazságszolgáltatási akczióból kirekesztjük azt, a ki az igazságszolgáltatásnak tényezője : az ügyvédet. (Helyeslés.) Azt mondja az eredeti javaslat indokolása, hogy az ügyvédnek befolyása végzetes lehet arra a békéltetésre, azt mondja — talán valamivel szebben és alaposabban, mint Sághy Gyula képviselő ur mondotta, — hogy hiszen annak az ügyvédnek egy pillantása, kezének egy legyintése elegendő lesz arra, hogy a feleket szándékaiktól eltántorítsa. Méltóztassék megengedni nekem, a régi ügyvédnek, hogy ebben a pillanatban egy kis czezurát vonjak meg az ügyvéd-mesterember között és az ügyvédi hivatás között. Az ügyvéd mesterember ellen, mindenféle vélt vagy látszólagos visszaélésekkel szemben a perrendtartás gyakorolja vagy gyakoroltatja mindazokat a jogokat, a melyek az ügyvéd tevékenységét úgyszólván megakasztják, nyilvános kontrol alá helyezik. Én nem akarok arról beszélni, hogy itt van a felülvizsgálati konokság, itt van a hazudozási paragrafus, itt van a fegyelmi jognak minden árnyoldala és minden veszedelme, a mely az I ügyvédi kinövésekre, az ügyvédi lelketlenségekre ' rásuhintja a kalapácsot. De akkor, a mikor az 36