Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

45. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. 279 hogy az a kifejezés, hogy ^észrevételeket tehet,<< aggodalmakat okoz ; nem marad tehát egyéb a szövegben, mint az, hogy a kir. ügyész az iratokat megtekintheti és felebbezéssel élhet. Azt hiszem ez a minimum, ha már ezt az intézményt egyáltalában el akarjuk fogadni, a mivel mindenkinek meg kell elégednie. Kérem, hogy a szakaszt Sághy Gyula módosításával elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! A 644. §. tárgyalására vonatkozó tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ugron Gábor : A határozatképességet kérem megállapítani. (Fölkiáltások a jobboldalon : Nagyszerű ! Éljen ! Éljen ! Hol van az ellenzék ?) Elnök: Kérem Rudnyánszky György és Zlinszky István jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevőket megszámlálni. (Megtörténik.) A ház határozatképes : 114 képviselő van jelen. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Katalógust kérünk! Hol van az ellenzék ?) Csendet kérek. Következik a szavazás. Fel fogom tenni a kérdést. (Zaj.) Csendet kérek, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. A házszabályok értelmében elsősorban magára az eredeti szakaszra teszem fel a kérdést a bizottság javaslatához képest. Azután sorba fognak vétetni az egyes beadott módosítások, még pedig a javaslathoz való közelségük sorrendjében. B. Podmaniczky Endre: Tessék már bejönni ! (Zaj. Derültség.) Elnök: Csendet kérek, Pondmaniczky képviselő ur ! Legközelebb áll az eredeti szakaszhoz Blanár Béla képviselő ur indítványa, a mely ugy hangzik, hogy a 3. bekezdés helyett tétessék »jogában áll az iratokat megtekinteni, észrevételeket tenni, valamint a házasság fentartása érdekében felebbezéssel élni«. Blanár Béla : Módosításomat visszavonom és csatlakozom Sághy Gyula t. képviselő ur módosításához. (Helyeslés.) Elnök : Akkor következni fog Sághy képviselő ur módosítása, a mely a harmadik bekezdésből kitörölni kívánja ezen szavakat : »A hozandó határozatokra nézve indítványt tenni, s a házasság fentartása érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni*. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor következnék két egymással teljesen egyező módosítás és pedig Lengyel Zoltán és Egry Béla képviselő urak módosítása, a mely szerint a 644. § 1., 2. és 3. pontja a törvényjavaslatból kihagyandó. Ezek után következnék Barta Ödön képviselő ur indítványa, a mely azt mondja, hogy a 644. § a maga egészében törlendő : végül pedig következnék Csermák képviselő ur ma beadott indítványa, a mely nemcsak a szakasz törlését indítványozza, hanem az egész 11. czimnek az igazságügyi bizottsághoz való visszautasítását. A házszabályok értelmében először az igazságügyi bizottság javaslatára fogom feltenni a kérdést. Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatik-e a t. háznak a 644. §-t elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezésében, igen, vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a szakaszt nem fogadja el. Fel fogom tenni a kérdést Sághy Gyula képviselő ur módosítására. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a ház a 644. §-t azon módosítással, hogy a 3. bekezdésből a következő szavak : »A hozandó határozatokra nézve indítványt tenni és a házasság fentartása érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni* kihagyassanak ? (Igen !) Kérem azokat, a kik Sághy Gyula képviselő ur módosítását fogadiák el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a 644. szakaszt Sághy Gyula képviselő ur módosításával fogadja el és így mindazok a módositások elestek, a melyek ezzel ellenkeztek. Következik a 645. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 645. §4). Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza : T. ház ! A 645. §-nál kezdődnek a törvényjavaslatnak ama rendelkezései, a melyek a békéltetési eljárásra vonatkoznak. Ha valaki a törvényjavaslatnak erre vonatkozólag rendszertelenségét bonczolni akarná, igen hálás terület kínálkoznék számára. Ha méltóztatik figyelemmel kisérni a 645—647., 654., 667. és 668. §-okat, ugy egy sajátságos és eddigi jogéletünkben ismeretlen békéltetési eljárást méltóztatnak találni, a mely nehezen hozzáférhető megérthet és czéljából, még a jogászközönség számára is. A javaslatnak a békéltetési eljárásra vonatkozó álláspontja, ha azt röviden jellemezni lehet, áll abból, hogy megállapít egy előzetes békéltetési eljárást, a mely fakultatív, a mely jogkonzekvencziákkal tulaj donképen abszolúte nem jár. Megállapítja aztán ugyancsak fakultative a per megindításakor való békéltetési eljárást és a per folyama alatt létező békéltetési eljárásokat különféle komplikacziókkal, a melyeket részletezni nem szándékozom. Azt hiszem, sokkal helyesebb lett volna megtartani azt az eddig is helyesnek bizonyult eljárást, hogy igenis legyen a válóperekben és a bontóperekben kötelező békéltetési eljárás, az érdemleges tárgyalást megelőzőleg, és akkor a többi kérdés önmagától elesik, és akkor nem szükséges javaslatokat kodifikálni, a melyek a gyakorlati életben igazán abszolúte semmiféle hatással nincsenek. Én azonban tartózkodom attól, hogy erre vonatkozólag konkrét javaslatokat tegyek. Egy kérdés az csupán,, a melyre felszólalásomat konczentrálom és a melyre nézve megnyugtató felvilágosítást, esetleg helyesebb szöveget szeretnék a törvényjavaslatba felvétetni, és ez az, hogy a házasságjog 77. §-a alapján, vagyis a jogosulatlan elhagyás esetében való békéltetést akarja-e a javaslat, igen vagy nem ? Méltóztatik tudni, az előzetes békéltetésről beszélek most. Méltóztatik