Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-45
45. országos ülés 1910 november 26-án, szombaton. 275 nagyon is ellentétesen működnek j azok a kerekek nem illenek szabályosan egymásba és a kerekek szabálytalanul működvén, sokszor olyan helyzetek támadnak, bogy egymást törik-zuzzák azok a kerekek. Ha ily körülmények között nem azt az elvet követjük, a melyet követni kell pl. egy gyárban és a melyet a törvény is előir, hogy azt a gyárost kötelezzük arra, hogy védőeszközöket állítson fel, a melyek azt a személyzetet, azokat az embereket, a kik ott a gépekkel foglalkoznak, mindenféle baleset ellen megvédelmezzék, hanem e helyett azt az eljárást követjük, hogy kiakasztjuk azt a páter nostert a felek feje fölé, hogy akkor, midőn szabálytalanul kezd működni a gépezet, akkor az a páter noster pontosan kapja el a házasfeleket és rázza keresztül nem tudom hány gépezeten : akkor az állam közszabadsága szempontjából sem álltunk helyes állásponton. (Helyeslés.) Nézetem tehát az, hogy ebben a kérdésben inczidentaliter nem is lehet határozni. Itt a kir. ügyész szerepe végig húzódik ezen az egész fejezeten, a mely abból az alapelvből indul ki, hogy ő ha nem is egészen félként, de mindenesetre olyan résztvevőként szerepel abban a perben és ebben a javaslatban, a kinek fontos befolyása van arra az egész perre. Ennélfogva nézetem az, hogy ezt az egész ozimet és eljárást át kell dolgozni. Át kell dolgozni akképen, hogy mindazok a kérdések, mindazok az eljárási szabályok elimináltassanak belőle, a melyek a kir. ügyészt beleállitják ebbe a perbe, a melyben neki, ha helyesen fogjuk fel a dolgot, szerepe nincs. Azt hiszem, — eltekintve az 1894 : XXXI. t.-czikktől, a mely az anyagi részszel foglalkozik — hogy az alaki részre nézve az 1907 : XVII. t.-ez. kellő rendelkezéseket tartalmaz. Az én nézetem az, hogy a királyi ügyésznek a perben szerepe nem lehet. öt megilletheti a per befejezése, az Ítélet meghozatala után, hogy az iratokat megtekintheti, és a mennyiben a hatáskör kérdésében szükségesnek tartja, felebbezéssel élhet. Nézetem szerint az 1907. évi XVII. t.-cz. kellőképen körülírja a királyi ügyész azon helyzetét, a melyet a bontóperekben elfoglalnia kell. Nem szólok az 1894. XXXI. t.-cz. anyagi részéről, a mely részben eljárási szabályokat is felölel, midőn a semmiségi és hasonló perekben beállítja a királyi ügyészt. De kiindulok abból, hogy akkor, a mikor az eljárást minden vonalon szabályozzuk, akkor ezen részlettörvények, mint az 1907. X\ 7 II. törvény az életbeléptetési törvénynyel hatályon kivül fognak helyeztetni. Ha tehát hatályon kivül helyeztetnek, mindenesetre fel kell venni azokat a rendelkezéseket, a melyek ebben a törvényben helyesek, hogy azután ezeknek az anyagi, materiális része, a mely minden időkre kiható kell hogy legyen, abban szabályoztassék, mig a törvénynek tényleges megszűnte az életbeléptetési törvény- ', nek hagyatik fenn. Én tehát azt indítványozom, hogy a 644. §. és ennek módosítása folytán az egész XI. czim átdolgozás véget utasittasék vissza az igazságügyi bizottsághoz a végből, hogy a királyi ügyész szerepe a házassági eljárásban szabatosan megállapittassék, azon elv figyelembevételével, hogy a kir. ügyész szerepe az 1907 : XVII. t.-czikkben meghatározott hatáskörön túl ne terjedjen, érintetlenül maradván az 1904 : XXXIV. t.-czikk rendelkezése. Ki kell emelnem azt, hogy a mennyiben ezen javaslatom el nem fogadtatnék, én a magam részéről legközelebb állónak tartom álláspontomhoz Sághy Gyula t. képviselőtársamnak a javaslatát, a melyre nézve legalább az én értelmezésem az, hogy ennek is az a szándéka éa czélja, hogy magában a perben a kir ügyész szerepet ne játszszék és csak a hatáskör kérdésében illesse meg őt a felebbezési jog. Ebben az értelemben járulok hozzá esetlegesen Sághy Gyula t. képviselőtársam indítványához, A magam részéről azonban mindenesetre kérem, méltóztassék ezt a határozati javaslatot, a melyet benyújtottam, elfogadni és annak megfelelőleg az összes szakaszokat kiigazítani. Ká kell itt még mutatnom arra a rendelkezésre, hogy a 643. §. pl. azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kir. ügyész inditványai a jegyzőkönyvbe felveendők. Már ez is olyan szakasz, a mely az én határozati javadatom elfogadására egy indokot képez. Ez is indok arra, hogy ez az egész czim átdilgoztassék. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék szorosan a 644. §-hoz szólni. Más szakaszokra kitérni nem lehet. Tessék magát szorosan ehhez tartani. Csermák Ernő: Csak röviden akartam hivatkozni a 643. §-ra, azért, hogy indokoljam azt a javaslatomat, hogy a 644. § módosítása kapcsán az egész czimnek, a mely a 644. § nélkül hiányos és csonka, az igazásgügyi bizottsághoz való visszautasítására irányul. Ezeknek figyelembevételével, kérem, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Plósz Sándor elÖadÓ : T. ház ! Szabad legyen ezen sokat megtámadott szakasznak védelmére néhány szót felhoznom. (Halljuk !) Kiindulok abból, hogy a házassági viszony nem csupán magánérdekű, hanem közérdekű viszony is, a melyben a felek magánérdeke a közérdek által korlátozva van. A házassági viszony csak anyakönyvvezető, tehát állami közeg előtt köthető meg a perenkivüli eljárás szabályai szerint. Az állam érdekelve van abban, hogy egy semmis házasság ne szerepeljen ugy, mint érvényes házasság, és fordítva, hogy egy érvényes házasság meg ne semmisittessék ; az állam esetleg érdekelve van abban, hogy egy megtámadható házasság megtámadtassék ; érdekelve van továbbá abban, hogy egy meg nem támadható házasság ne érvény35*
