Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-45

45. országos ülés Í910 november 26-án, szombaton. 273 tartottam az előbbi egyes paragrafusokat oly fontosaknak, bogy azok szempontjából különös felszólalásra szükség lett volna. De mikor elértünk ide, itt már egy punctum saliensliez jutottunk, a melynél meg kell államink és meg kell fontolnunk azt, hogy milyen az a paragrafus, milyen az a rendelkezés, a melyet meg akarunk szavazni. Már meglehetősen meg van gyúrva ez a kérdés, egy csomó határozati javaslat fekszik a t. ház előtt, a mely határozati javaslatokban különböző elvek vannak lefektetve, a melyek azonban egyben egymással rokonok és megegyeznek.abban nevezetesen, hogy a 664. §. a maga szempontjából a maga szövegezésében, ugy a mint van, nem jó. Maga az igazságügyminister ur is elérkezett már ahhoz a ponthoz, a mikor korrektivumát keresi ennek a szakasznak, mert nem akarja, hogy abban a formában kerülj törvénybe, a mely formában a ház elé terjesztetett. Ámde t. ház, méltóztassék megengedni, hogy én egy kissé hirtelennek, gyorsnak tartsam az igazságügyminister urnak azt az eljárását, a mikor Blanár t. képviselőtársunk szülöttjét egyszerre adoptálta, örökbe fogadta és magáévá tette. Az én nézetem szerint talán nem kellett volna olyan sürgősen eljárni, mert hogyha megnézi azt a javaslatot, a melyet Blanár t. képviselőtársunk a ház elé terjesztett, akkor meg kellett volna győződnie róla, hogy ez a gyermek egy kicsit angolkóros, sőt hogyha jobban megnézi, nem is egy kicsit, hanem nagyon angolkóros. Jobb szerettem volna, hogyha a t. igazságügyminister ur a saját gyermekét — nem értem Székely Aladár t. képviselőtársunkat, hanem a paragrafus gyermekét —• (Derültség balfelől.) hozta volna a ház elé. Mert a mi ezt a kérdést illeti, ez annyira fontos, hogy itt leszűrt, határozott véleményekre van szükség, a melyek nem pillanatról-pillanatra alakulnak ki, hanem a melyek alappal kell hogy bírjanak, megfontolás tárgyát kell hogy képezzék, úgyszólván ki kell hogy jegeezesedjenek és ugy készüljenek, a mint készül talán a szikla, a mely bizonyos lerakódások eredménye, de a mikor kész, akkor megáll és kell hogy minden olyan dolognak ellenálljon, mely a természetével ellenkezik. Nem akarom a házasságnak mint ilyennek definiczióját itt a t. ház elé hozni. Én nem abban találom ennek a dolognak lényegét. Minden definicziónak van valami hibája, mindegyikben van gyengeség, hiány, a melyet azután egyiknélmásiknál pótolni kell, hogy még ez is hiányzik belőle, meg az is. Ámde ha foglalkozunk a házasság kérdésével, akkor mindenesetre le kell szegeznünk azt, hogy valamennyien tudjuk, mi a házasság, hogy annak milyen fontos kihatása van az életre, hogy annak van közjogi vonatkozása és vannak magánjogi vonatkozásai. Most már ezeket a szempontokat, a mikor a házassági eljárás kodifikácziójáról van szó, ugy kell összeegyeztetnünk, hogy a közjogi vonatkozás sérelmet ne szenvedjen, de ne szenvedjen sérelmet a magánjogi vonatkozás se, a mely a házasság KÉPVH. FAPLÓ. 1910 1915. II. KÖTET. kérdésében van olyan fontos,. sőt nagyobb fontosságú, mint a közjogi kérdés. Már most ha nézzük ugy az egyik javaslatot, mint a másikat, tehát ugy az igazságügyi bízottság javaslatát, mint pedig azt, a melyre a pecsétet a főpecsétőr, az igazságügyminister ur nyomta rá, azt látjuk, hogy ezek egyike sem elégíthet ki bennünket. Azzal a javaslattal szemben, a melyet az igazságügyi bizottság előterjesztett, módosításra, van szükség, ezt az igazságügyminister ur is elismerte. De abban a határozati javaslatban, a melyet Blanár t. képviselőtársam terjesztett elő, nincs meg az orvosság ; abban benne van az orvosságnak egy igen sokszor használt alkotó eleme, az aqua destillata, de gyógyszer nincsen benne. Sőt ha nagyon megnézzük azt az aquát, talán nem is egészen destillata. Annak a határozati javaslatnak a lényege voltaképen az, hogy homályba burkolja az egész kérdést és nem mutatja meg azt a kivezető utat, a melyen ki akarunk menni. A házasság szabályozása szempontjából a 644. §. lényeges kötelességévé teszi a királyi ügyésznek, hogy a házasság Jentartása érdekeben tényeket adjon elő, bizonyítékokat produkáljon. Blanár képviselő urnak igazságügyministeri vignettával ellátott határozati iavaslata mennyiben korrigálja meg ezt a javaslatot ? Azt mondja, hogy a királyi ügyész igenis részt vehet a tárgyaláson, az iratokat megtekintheti, indítványok helyett észrevételeket tehet. Már most a praktikus életben mi az, a mit észrevételnek nevezünk ? Kétségtelenül a királyi ügyésznek joga van a törvényszék előtt a válóperben megjelenni, joga van azután, nem is mondja meg a szakasz, hogy mikor, hanem egyáltalán felszólalni és azután azoknak a feleknek a dolgaira észrevételeket tenni. Az észrevételeknek a lényege miben van % Ö azt fogja, mondani : Tekintetes törvényszék, én a feleknek ezt az előadásét nem tartom helyesnek. Én azt hiszem, hogy a felek válásának nem az az indoka, a melyre ők hivatkoznak, azt hiszem, hogy ezek közt a felek közt még fen lehet tartani a házasságot. Ezeknek az a szándékuk, hogy pl. hűtlen elhagyás czimen akarnak elválni, nem komoly, hanem menjünk bele és én azt tartom, hogy a törvényszéknek, ha az én alázatos észrevételemet elfogadja, bele kell mennie abba, hogy a feleket kihallgassa a valódi ok felől, azután hallgassa ezeket meg, sőt belemehet még abba is, hogy a 657. §. szempontjából bizonyos személyeket is kihallgat. Hát nem tudom, kiket ért a szakasz ezek alatt a személyek alatt, de mindenesetre nagyon lényegesnek és veszedelmesnek tartom, hogy a királyi ügyész az ő észrevételezésével még odáig is elmehet, hogy bizonyos személyek kihallgatását is hozza javaslatba. Ez kizárná azt, hogy ő tényekre hivatkozzék, hogy bizonyítékokat terjeszszen elő. Én, t. ház, ezt nem tartom kizártnak, sőt ellenkezőleg, a lényege az észrevételnek abban van, hogy annak magva legyen, a melyre rámutat a kir. ügyész, 35