Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-44
260 H. országos ülés 1910 november 25-én, pénteken. Elnök : Csendet kéiek ! Székely Ferencz igazságügyminister: Tessék meghallgatni. Á királyi ügyésznek elsősorban is a legfőbb feladata az, hogy a hatáskörre vigyázzon. Nagyon sokszor megtörténik, — hogy példával éljek — a mikor külföldiek bejönnek Magyarországra, itt laknak évek során át anélkül, hogy a honosságot megszerezték volna. Ezekre nézve a magyar törvény nem alkalmazható, illetőleg magyar fórum nem illetékes és ha megtörténik, hogy mégis magyar törvény szerint elválasztják őket, a külföld ezt nem fogadja el érvényesnek, a minek következménye az lesz, hogy a legbonyolultabb családi viszonyok keletkeznek. Ennek megelőzésére történt az, hogy már az 1907 : XVII. t.-czikkben is az ügyész különösen ezzd a hatáskörrel lett megbízva, a mi helyes is, mert elvégre sokkal jobb, ha a per folyamán vesz észre az ügyész hibát és figyelmezteti arra a biróságot — mert akkor az egyszerűen megszünteti az eljárást, — mint hogyha csak a felebbezés keretében érvényesítheti kifogásait, a mikor már egy egész nagy per befejezést nyert és esetleg az semrnisittetik meg. (Ugy van! johbfelől.) En tehát abból a szempontból, hogy a házassági perek valamelyes ellenőrzésben mégis részesüljenek, a királyi ügyész beavatkozását ebben a mértékben kivánom fenntartani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ertem azokat, a kik azt mondják, hogy a házasság egyszerű magánjogi kötés; ezek konzekventer azt kívánhatják, hogy abba ne avatkozzék bele senki ; összeházasodnak, szétmennek, kinek mi köze hozzá ? Én nem igy fogom fel a kérdést. En azt hiszem, hogy T a család, igenis, a társadalomra nézve is közérdekű intézmény, a mit nem lehet csak ugy egyszerűen magánjogi szempontból tekinteni, mint valami haszonkölcsönt. (Ugy van I jobbfelől.) Ennek következtében igenis, óhajtom, kivánom, hogy legalább abban a mértékben, a hogyan Blanár Béla t. képviselőtársam módosítását megtette, a királyi ügyész befolyása fenntartassák. Ajánlom ennek a módosításnak az elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások ; Elfogadjuk !) Vertán Endre : Liberális módosítás ! Sághy Gyula : T. képviselőház ! Én elismerem, és már az általános vita alkalmával is érintettem, hogy a házasság intézményét nem lehet tisztán és egyedül csak magánjogi vonatkozásként felfogni, mert az egy közintézménye a melybe belejátszik az egész társadalomnak és az államnak érdeke is. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. (Halljuk ! Halljuk !) Sághy Gyula : Az állami beavatkozásnak azonban a há gi pereknél nem szabad messze mennie, hanem csupán addig a mérvig, a míg ezek a köztekintetek és maga a közérdek, okvetlenül és feltétlenül megkívánják azt. (Ugy van ! a baloldalon.) A h gi intézmény ugyanis tűinyomó részben mégis magánjogi elveken épül fel, abba tehát a királyi ügyésznek messze behatolni nem lehet és nem szabad. (Helyeslés a baloldalon.) Annál óvatosabbaknak kell lennünk e tekintetben, mert igazat adok Barta Ödön t. barátomnak abban, hogy az ügyész bevonása a házassági perekbe egy bizonyos odiózus szint ad az állami beavatkozásnak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ugron Gábor : Utálatos ! Rendőrállamba való ! Sághy Gyula : Másfelől elismerem azt is, t. ház,, hogy ha a házasságvédő intézményét elejtettük . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Kérem igy nem lehet beszélni! Elnök : Csendet kérek. (Halljuk I Halljuk !) Sághy Gyula : Ismétlem, az a körülmény, a melyet Barta Ödön t. barátom is hangsúlyozott és a melyet épen most bátor voltam felhozni én is, még inkább indokolja álláspontomat. De ha már elejtettük a házasságvédő intézményét, ha elejtjük a hivatalból való felébb vitelt egészen a harmadik fórumig, az ügyésznek pedig más irányban már beavatkozást engedtünk, akkor el kell ismernem azt is, hogy ma már nehéz más közeget bizni meg a beavatkozási joggal, bár én ezt nagyon szeretném. Nem fogadhatom azonban el az ügyésznek azt a beavatkozási jogát, a mefyet az előttem előterjesztett módosítás is tartalmaz, mert nézetem szerint ez a szükség határán túl lő. A hatáskör tekintetében megtörténhetik, bár nem valószínű, hogy egy társas bíróság elveti a hatáskört ... Székely Ferencz igazságügyminister: Többször megtörtént! Sághy Gyula: Az ügyész is csak ember, még pedig egy ember, annál is megtörténhetik ; mert ha az ő bevonása kizárná teljesen ezt a hibát, akkor érteném, de az sem zárja ki. De hiszen az sem oly nagy baj, ha az ügyész csak később veszi észre, vagy esetleg a törvényszék nem vette észre. az ügyész eüenben észrevette, de csak a felebbezésben adhat ennek kifejezést. A felebbezési bíróság ezt reparálja ; ez tehát nem olyan nagy baj, mert nem végleges ítélettel állunk szemben. Ez kevesebb bajt idézhet elő, mint az az aggodalom, a mely több oldalról kifej eztetett, hogy az ügyészség beavatkozása nagyon messzire terjesztetik ki. f Ugy van ! Ugy van ! bálfelöl.) Még azt érteném, ha azt mondta volna az indítvány és a t. igazságügyminister ur azt hangoztatta volna, hogy ez a jog tisztán csak a hatáskör tekintetében álljon fena. Ennek volna valami jelentősége, bárha nem nagy, mert az ügyész is ember lévén, e tekintetben is hibázhat, a mint elvétheti a társas bíróság is, bár erre kevesebb a valószínűség, mert jól mondja a magyar közmondás, hogy több szem többet lát. Én az állam, a társadalom közérdekének megvédelmezésére tökéletesen elegendőnek tartom, hogyha az ügyésznek tisztán csak a felebbezési jog adatik meg.
