Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-44

44. országos ütés 1910 november 25-én, pénteken. 259 a helyzetet. Bizonyos azonban, hogy pl. a válasz­tások idején és más tekintetben a helyi érdekeknek kétségtelen befolyása alatt álló tiszti ügyész szin­tén nem alkalmas ezen, a családokat nagyban illető, s érdeklő ügj^ekben eljárni. Mi marad tehát hátra, t. ház ? Ki gyakorolja az államnak ezen ingerenoziáját és befolyását ? Nem marad más hátra, mint — bár a Barta Ödön t. képviselőtársam által felhozott indokoknál fogva igazán nem rokonszenves — ugyanazt bizni meg ezen hatáskörrel, a kit ezen ügyekben a tör­vények már bizonyos hatáskörökkel felruháztak, és ez a kir. ügyész. Felruháztuk őt már az illetékes­ség kérdésében bizonyos hatáskörrel ezen váló­perekben és felruháztuk őt tényleges hatáskörrel a semmiségi perekben is. (Mozgás a baloldalon.) Ez az egyedüli közeg tehát, a kire az államnak ezen ingerencziáját bizni lehet, és akárhogy vesz­szük a dolgot, megnyugvással is bizhatjuk rá, és pedig azért, mert ha az emberek egyéni szabad­ságának kérdését rábízhatjuk, akkor az ezen ügyekben való részvétellel is megbízhatjuk őt. Bai'ía Ödön : Nem is bizalomhiány czimén nem bízzuk reá ! Egy hang fbalfelől) : Azért, mert helytelen és felesleges ! (Felkiáltások jobb/elől: Halljuk I Tessék meghallgatni !) Blaílár Béia: Helyes, tudomásul veszem, hogy biznak a kir. ügyészben, de ha biznak benne, akkor megbízhatnak benne e tekintetben is. Azon­ban az a lényeges kérdés, hogy minő hatáskört adunk annak a kir. ügyésznek és mit bizunk rá. Bizonyos az, hogy indítványtétellel, uj tények, uj bizonyítékok felhozásával meg nem bizhatj uk ; ezt a jogkört neki meg nem adhatjuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy akkor nem következnék be más, mint az, hogy a kir. ügyész mindenesetre nyomozást indítana ; a nyomozás alapján avatkoz­nék be a perbe és az a czél, a melyet el akarunk érni és a melynek elérése az állam kötelessége, ily módon el nem éretnék. Az egyedüli, a mit a kir. ügyészre bízhatunk, az, hogy a mostani házasságvédők teendőit telje­sítse, hogy az iratokat megtekinthesse, s azokra esetleg észrevételeket tegyen, szükség esetén pedig a feíebbvitelt eszközöltesse : többet a kir. ügyészre rábízni nem lehet. Ez az egyedüli jogkör, a melyet én a királyi ügyésznek megadhatónak vélnék és erre vonat­kozik indítványom. (Halljuk ! Halljuk !) Indítványozom, hogy a 641. szakasz harmadik bekezdése helyett tétessék a következő: »Jogában áll az iratokat megtekinteni, észrevételeket tenni, valamint a házasság fentartása érdekében íelebb­vitellel élni«. Ez volna az ügyész egyedüli jog­köre. (Felkiáltások baljelöl: Mi az'az észrevétel? Ott vagyunk a hol voltunk!) Megmagyarázom. Nem állana jogában indít­ványokat tenni, nem állana jogában uj tényeket és bizonyítékokat felhozni. Az észrevételre méltóz­tatnak azt mondani, hogy az ugyanaz, mint az indítvány. De nem ugyanaz. Az indítvány tekin­í tétében feltétlenül határoznia kell a bíróságnak ; az észrevétel tekintetében külön határozathozatal szüksége fenn nem forog. (Igaz! Ügy van! Helyeslés jobbfel-öl.) De a lényeges az, hogy uj tényeket, uj bizonjdtékokat nem hozhat fel. nem érvényesíthet, egyébként pedig a jogkör ki­j zárólag felügyelet, kizárólag bizonyos ellenőrzési jogkör. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház ! A szakasznak nem czélja, nem is lehet, az ügyész­nek feleslegesképen vagy épen kötelességszerű­leg minden válóperbe való beavatkozása. Mert ha igaz is, hogy a kinek közjogilag joga van, an­nak kötelessége is van, de mikor ? Akkor, ha beáll az az eset, a melyben való érvényesülésre az az intézmény hivatva van. A királyi ügyész csak ellenőrző jogot gyako­rol és ezt is csak abban a mértékben kontemplál­tuk, hogy nem minden esetben, hanem csak akkor gyakorolhassa, ha erre specziális oka van. Polónyi Géza : A perköltségre marasztaltatik az ellenfél! Székely Ferencz igazságögymisiisíer: Mivel azonban azt látom, hogy itt — joggal vagy jog nélkül — a királyi ügyész befolyását veszedel­mesnek tartják, én magam deferálok ennek és ebben a tekintetben elmegyek addig, a mit Blanár képviselőtársam indítványoz. (Felkiáltások jobb­felől : Helyes I Elfogadjuk ! Felkiáltások balfelöl : Hát r,ii az az ^észrevétel ?<t) Nevezetesen a leg­nagyobb félreértésre az szolgáltatna okot, hogy az ügyésznek joga van tényeket produkálni, mert hisz a tényeket be is kell szereznie és az minden­esetre az inquisitiót, vagyis a vizsgálatot tételezte volna fel. Lengyei Zoltán : Éjjeli látogatást! Zboray Miklós: Ez az ! Székely Ferencz igazságügyminister: Erről tehát ne legyen szó. Az indítványtétel szintén kifogás alá eshetik annyiból, mert azt mondják, hogy micsoda alapon tesz indítványt, ha előzetesen valamelyes adato­kat nem szerez be ? Az indítványnak hátránya még az is, hogy erre a bíróság köteles határozatot hozni, már akármilvent. Ennek sokkal szeliditettebb alakja az észrevétel megtétele. (Felkiáltások bal­felöl : Elkér észlelés \) Kérem, nagyon különbözik ez nem csak formailag, a menmdben határozatot nem kell hozni rá, hanem lényegileg is, a mennyi­ben t. i. csak azt akarja meghonosítani vagy fen­tartani, a mit a házasságvédő tesz, ós itt nem akar az ügyészszel valami borzasztó jogokat gyako­roltatni. (Felkiáltások balfelöl: De majd fogja I) Arról van szó elsősorban, hogy valamely esetleg felmerült hibát ő vesz észre és erre a bíróságot , figyelmezteti. (Felkiáltások balfelöl: A felebbezés­ben! Zaj.) Sümegi Vilmos : Esetleg kortes szempontból! 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom