Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-44
44. országos ütés 1910 november 25-én, pénteken. 259 a helyzetet. Bizonyos azonban, hogy pl. a választások idején és más tekintetben a helyi érdekeknek kétségtelen befolyása alatt álló tiszti ügyész szintén nem alkalmas ezen, a családokat nagyban illető, s érdeklő ügj^ekben eljárni. Mi marad tehát hátra, t. ház ? Ki gyakorolja az államnak ezen ingerenoziáját és befolyását ? Nem marad más hátra, mint — bár a Barta Ödön t. képviselőtársam által felhozott indokoknál fogva igazán nem rokonszenves — ugyanazt bizni meg ezen hatáskörrel, a kit ezen ügyekben a törvények már bizonyos hatáskörökkel felruháztak, és ez a kir. ügyész. Felruháztuk őt már az illetékesség kérdésében bizonyos hatáskörrel ezen válóperekben és felruháztuk őt tényleges hatáskörrel a semmiségi perekben is. (Mozgás a baloldalon.) Ez az egyedüli közeg tehát, a kire az államnak ezen ingerencziáját bizni lehet, és akárhogy veszszük a dolgot, megnyugvással is bizhatjuk rá, és pedig azért, mert ha az emberek egyéni szabadságának kérdését rábízhatjuk, akkor az ezen ügyekben való részvétellel is megbízhatjuk őt. Bai'ía Ödön : Nem is bizalomhiány czimén nem bízzuk reá ! Egy hang fbalfelől) : Azért, mert helytelen és felesleges ! (Felkiáltások jobb/elől: Halljuk I Tessék meghallgatni !) Blaílár Béia: Helyes, tudomásul veszem, hogy biznak a kir. ügyészben, de ha biznak benne, akkor megbízhatnak benne e tekintetben is. Azonban az a lényeges kérdés, hogy minő hatáskört adunk annak a kir. ügyésznek és mit bizunk rá. Bizonyos az, hogy indítványtétellel, uj tények, uj bizonyítékok felhozásával meg nem bizhatj uk ; ezt a jogkört neki meg nem adhatjuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy akkor nem következnék be más, mint az, hogy a kir. ügyész mindenesetre nyomozást indítana ; a nyomozás alapján avatkoznék be a perbe és az a czél, a melyet el akarunk érni és a melynek elérése az állam kötelessége, ily módon el nem éretnék. Az egyedüli, a mit a kir. ügyészre bízhatunk, az, hogy a mostani házasságvédők teendőit teljesítse, hogy az iratokat megtekinthesse, s azokra esetleg észrevételeket tegyen, szükség esetén pedig a feíebbvitelt eszközöltesse : többet a kir. ügyészre rábízni nem lehet. Ez az egyedüli jogkör, a melyet én a királyi ügyésznek megadhatónak vélnék és erre vonatkozik indítványom. (Halljuk ! Halljuk !) Indítványozom, hogy a 641. szakasz harmadik bekezdése helyett tétessék a következő: »Jogában áll az iratokat megtekinteni, észrevételeket tenni, valamint a házasság fentartása érdekében íelebbvitellel élni«. Ez volna az ügyész egyedüli jogköre. (Felkiáltások baljelöl: Mi az'az észrevétel? Ott vagyunk a hol voltunk!) Megmagyarázom. Nem állana jogában indítványokat tenni, nem állana jogában uj tényeket és bizonyítékokat felhozni. Az észrevételre méltóztatnak azt mondani, hogy az ugyanaz, mint az indítvány. De nem ugyanaz. Az indítvány tekiní tétében feltétlenül határoznia kell a bíróságnak ; az észrevétel tekintetében külön határozathozatal szüksége fenn nem forog. (Igaz! Ügy van! Helyeslés jobbfel-öl.) De a lényeges az, hogy uj tényeket, uj bizonjdtékokat nem hozhat fel. nem érvényesíthet, egyébként pedig a jogkör kij zárólag felügyelet, kizárólag bizonyos ellenőrzési jogkör. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház ! A szakasznak nem czélja, nem is lehet, az ügyésznek feleslegesképen vagy épen kötelességszerűleg minden válóperbe való beavatkozása. Mert ha igaz is, hogy a kinek közjogilag joga van, annak kötelessége is van, de mikor ? Akkor, ha beáll az az eset, a melyben való érvényesülésre az az intézmény hivatva van. A királyi ügyész csak ellenőrző jogot gyakorol és ezt is csak abban a mértékben kontempláltuk, hogy nem minden esetben, hanem csak akkor gyakorolhassa, ha erre specziális oka van. Polónyi Géza : A perköltségre marasztaltatik az ellenfél! Székely Ferencz igazságögymisiisíer: Mivel azonban azt látom, hogy itt — joggal vagy jog nélkül — a királyi ügyész befolyását veszedelmesnek tartják, én magam deferálok ennek és ebben a tekintetben elmegyek addig, a mit Blanár képviselőtársam indítványoz. (Felkiáltások jobbfelől : Helyes I Elfogadjuk ! Felkiáltások balfelöl : Hát r,ii az az ^észrevétel ?<t) Nevezetesen a legnagyobb félreértésre az szolgáltatna okot, hogy az ügyésznek joga van tényeket produkálni, mert hisz a tényeket be is kell szereznie és az mindenesetre az inquisitiót, vagyis a vizsgálatot tételezte volna fel. Lengyei Zoltán : Éjjeli látogatást! Zboray Miklós: Ez az ! Székely Ferencz igazságügyminister: Erről tehát ne legyen szó. Az indítványtétel szintén kifogás alá eshetik annyiból, mert azt mondják, hogy micsoda alapon tesz indítványt, ha előzetesen valamelyes adatokat nem szerez be ? Az indítványnak hátránya még az is, hogy erre a bíróság köteles határozatot hozni, már akármilvent. Ennek sokkal szeliditettebb alakja az észrevétel megtétele. (Felkiáltások balfelöl : Elkér észlelés \) Kérem, nagyon különbözik ez nem csak formailag, a menmdben határozatot nem kell hozni rá, hanem lényegileg is, a mennyiben t. i. csak azt akarja meghonosítani vagy fentartani, a mit a házasságvédő tesz, ós itt nem akar az ügyészszel valami borzasztó jogokat gyakoroltatni. (Felkiáltások balfelöl: De majd fogja I) Arról van szó elsősorban, hogy valamely esetleg felmerült hibát ő vesz észre és erre a bíróságot , figyelmezteti. (Felkiáltások balfelöl: A felebbezésben! Zaj.) Sümegi Vilmos : Esetleg kortes szempontból! 33*
