Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-43
i3. országos ülés 1910 november 24-<?n, csütörtökön. 239 mikor a bíró ezt egyes konkrét esetek kényszerűségéből teszi, s nem már az általános kérdések kapcsán, hanem csak akkor, mikor azt kvázi a tanú szavahihetőségének szempontjából alkalmazza akkor ez esetleg nem csak megszégyenítő, de egyenesen megbélyezgő hatású lehet arra az egyénre nézve. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Sokkal egyszerűbb tehát a biróra nézve is és megfelelőbb az igazságszolgáltatás szempontjából is, ha az általános kérdéséknél, az u. n. naczionálék megálIajDÍtásánál előre történik megkérdezése a vallásnak is. Czélszerübb ez azért is, mert a 310. §. következő intézkedését is figyelembe kell vennünk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sághy Gyula (olvassa) : »A ki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett ünnepélyes fogadással erősiti meg vallomását.* Most már bocsánatot kérek, egy egyszerű fogadkozást, hogy »én nekem esküt tenni a vallási meggyőződésemmel ellenkezik«, a biró nem fogadhat el sem katholikus, sem evangélikus, sem református, sem görögkeleti, sem nem tudom miféle más vallású tanuktól, mert hiszen az ezekben a vallásokban élőknek vallásával egyáltalán nem ellenkezik az eskütétel. S ha ilyen vallású ember állítaná mégis azt, ezt nagyon megingatná a biróban az illető szavahihetősége iránt való hitet is, eltekintve attól, hogy —• ismétlem — nem is fogadhatja el a biró ezt a kifogást, mert ezek a vallások nem tiltják az eskütételt. A biró csak olyan egyéntől fogadhatja el a fogadalomtételt, a kinek vallása az esküt tiltja. Mivel pedig ilyen esetekben a biró igy is, ugy is kénytelen ebből a szempontból a vallást megkérdezni : sokkal czélszerübb, ha a vallás kérdezése az általános személyi minőség keretében, az u. n. naczionáléban állapittatik meg. miért is a magam részéről hozzájárulok Cserny Károly t. képviselőtársam indítványához, a mely az eredeti szöveg helyreállítását javasolja, s azt teljes mértékben támogatom is. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mihályi Péter jegyző: Zboray Miklós! Zboray Miklós: T. ház ! Ha egy létező állapotot megváltoztatunk, (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) ha egy törvényjavaslat szövegezésénél újítást alkalmazunk, annak elfogadható indokának kell lenni. (Igaz! Vgy van! a baloldalon.) Ha megnézem, hogy a bizottság jelentésében mi az indok, azt találom, hogy egyszerűen ennyit mond a bizottság (olvassa) : >>Felesleges megkérdezni a tanutói, hogy mi a vallása, mert a személyazonossága e nélkül is megállapíthatók Figyelemmel hallgattam Várady t. képviselőtársam beszédét, és azt gondoltam, hogy ő fog megnyugtató feleletet adni arra a kérdésre, hogy miért változtatjuk meg a létező állapotokat és a javaslatot, és miért hagyjuk ki egyszerre a tanúnál azt a kérdést, hogy mi a vallása, mikor egyéb kérdésekkel mindennemű tekintetben megállapítjuk az ő személyazonasságát, a név, a kor, a lakhely, a születési hely, sőt a c?aládi állapot, a foglalkozás tekintetében is; sőt azt mondja Várady t. képviselőtársam és a javaslat is. hogy a biró meg is kérdezheti. Ha tehát ez ; zerintük lényegtelen kérdés, egyszerűen a személyazonosság megállapítására tartozó kérdés, a mint szerintem is az, akkor a létező állapotokat miért akarjuk megváltoztatni és miért akarjuk egyszerűen kihagyni ezt a kérdést ? (Ugy van ! balfelől.) Ne kerülgessük ezt a dolgot! Valljuk be őszintén, hogy tendenczia vezet; akkor én értem a dolgot. Polónyi Géza : Igen, igen ! Ez igaz ! Zboray Miklós : Valljuk meg, hogy ez egy áramlat, és akkor én értem a dolgot. Hiszen maga Várady Zsigmond képviselőtársam objektivitását azzal akarta bizonyítani, hogy Cserny barátomnak a beszédére hivatkozik, mint iőérvre, pedig ez azt mondta, hogy még nem érkezett el annak az ideje, hogy majd ötven vagy húsz év múlva fog ez bekövetkezni. Ez tehát tendenczia. Az a kérdés : Van-e erre szükség vagy nincs ? Én azt hiszem, hogy ha a kérdést ugy veszszük, a mint a maga meztelenségében előttünk áll. hogy egyszerű személyazonosság megállapításáról van szó, akkor tendencziának nincs helye, akkor a provokácziónak nincs ez élj a, akkor a demonstráeziónak nincs ideje, (Igazi Ugy van ! halfelöl.) akkor maradjunk meg a régi mellett. Nem tudom elképzelni, hogy legyen Magyarországon biró, a ki a szerint bírálja meg egy tanú szavahihetőségét, hogy milyen vallású; azonban most egyszerre beledobni a vitába egy ilyen kihagyást, a mely tendencziózus, (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) s a mellett fenyegetőleg hangoztatni, hogy majd elérkezik az ideje . . . Polónyi Géza: A bűnvádi perrendtartásban meg megmaradjon ! Kétféle szankezió ! Zboray Miklós: Ha az eskü megmarad, s ha az eskü helyett fogadalmat tehet az illető, ha a felekezetnélküiiség törvénybe van igtatva. akkor mi értelme van annak, hogy kihagyjuk ezt a kérdést, a mely a személyazonosság megállajütását szolgálja % Hiszen ha amúgy is megkérdezheti a biró ezt is, a kihagvás iogosultságát nem látom be. Osztozom mindabban az érvelésben, a melyet Cserny és — a messzebbmenő czélzatokat nem tekintve — a melyet Várady t. képviselő társaim felhoztak és a miket Sághy t. barátom is elmondott és épen mindezeknél fogva nem látom be, miért változtassunk a mai állapoton oly módon, hogy kihagyjuk a vallást az egyszerű naczionálé kérdései közül. Ennek semmi czélja nincsen. S ha Várady t. képviselőtársam azt mondja, hogy Magyarországon ne a széthúzás, ne a felekezetiség, ne a faji jelleg domináljon, (Ugy van!) akkor kezdjék meg ők azzal, hogy respektálják a létező állapotokat és ne akarjanak éket verni, hogy ezzel az ékkel repesszék Magyarországot felekezetnélkülivé, hogy ezzel az ékkel repesszék a visszavonás színhelyévé. (Ugy van! balfelől.) Ha lehetne ennél a szakasznál valamiről szó, lehetne szó arról, hogy ennél a szakasznál kellene