Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-43

240 43. országos ülés 1910 n bevenni azt, hogy a tanútól kérdezze meg a biró, hogy nem tagja-e, valamely titkos társulatnak, (ügy van ! bal felől.) hogy ez a fogadalom és a később teendő eskii nem áU-e ellenkezésben . . . (Felkiáltások a szélsőbalold.alról: Ennek semmi köze ehhez !) Pardon ! En azt mondom, hogy lehetne ennél a szakasznál erről sző ; ez nem a személy­azonosságra tartozik, de ez később, az eskü letéte­lénél döntő momentum lehet. A felekezetek között folyó perben nem lényegtelen, hogy az illető melyik felekezethez tartozik. Látjuk, "hagy napirenden vannak a különböző felekezetek közt a vagyonok, a templomok hovatartozandósága iránti perek. Hát lényegtelen itt az elbírálás szempontjából az, hogy a tanú melyik felekezethez tartozik ? De nem akarok erre a térre lépni, mert én is azt tartom, hogy itt egyszerű naczionáléról van szó. itt pedig nem lényeges azt tudni, kogj^ mikor született valaki, mi a kora, mi a vallása, szóval, hogy körül legyen irva az az egyén, hogy ki, micsoda ; most egyszerre a vallást kihagyni, ez nem más, mint tendenezia. Ezt a tendencziát óhajtom visszautasítani akkor, midőn ragaszkodom ahhoz, hogy az eredeti javaslathoz és Cserny Károly t. képviselőtársam indítványához képest a vallás is kérdeztessék. Szinyey- Wlerse Féüx: Győrffy Gyula ! Győrffy Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagy csodálkozással veszem tudomásul, hogy az eskü kihagyásának kérdése egyszerűen felekezeti és nem tudom minő vallási kérdésnek minősíttetik (Halljuk !) és ugy tárgyaltatik, mint hogyha itt a felekezetek és vallások közötti ellentétekről le­hetne szó. A tudós előadó ur igazolni fogja azt az álláspontomat, hogy itt a tanukoz intézendő kér­dések nem felekezetiek és nem a naczionálénak, hanem a per előkészítésének kérdéseit képezik. Miért? Amikor a perrendtartások mindenha előírják azt, hogy a tanúhoz kérdések intézendők a biró által, mielőtt kihal]gattatnék, nem naczionálét és nem pusztán személyazonosságot állapítanak meg, nincs is rá szükség, mert hiszen a felek, a kik a tanura hivatkoznak, garantálják azt, hogy az a tanú van ott, a kire ők hivatkoztak. Itt tehát a személyazonosság megállapítása czéljának szük­sége se merülhet fel. De miért szükségesek e kérdések ? Hogy az az Ítélkező biró, a ki majd ezen tanú vallomására fogja építeni vagy nem építeni Ítélkezését, mér­legelni tudja azt, hogy ezen tanú teendő vallo­másának minő értéket tulajdonítson. Nyilván­valóan ezért van a perrendtartásokban mindenütt a világon benne az, hogy minden olyan kérdést, a mely a tanú egyéniségét kidomborítani van hivatva a biró előtt, intézni kell hozzá, mert külön­ben nem volna értelme annak a kérdésnek sem, hogy milyen korú, minő a családi állapota és minő viszonyban áll a peres felekhez. Mi köze volna mindezekhez különben a bírónak % Miért kérdezné az, hogy minő érdekeltségben áll a felek­hez és a perhez . . . Ugron Gábor : Hogy nős-e ? ember 2í-én, csütörtökön. I • Győrffy Gyula : . . . és hogy minő a családi állapota. Ezek a kérdések tisztán a perre és arra vonatkoznak, hogy a biró a tanú elfogultságát mérlegelhesse, de nem a vallásfelekezetek egyen­lőségének vagy egyenlőtlenségének a kérdései, hanem egyenesen a tanúnak minősítési kérdései a biró számára, hogy a nyerendő válaszok alapján azon fenforgó konkrét esetben megfelelő súlyt tulajdonithasson ezen vagy azon tanú vallomá­sának. Ennélfogva az a kérdés is tehát, hogy mely felekezethez tartozik az illető tanú, egyenesen a perhez tartozó perrendi kérdés, a melyet onnan eliminálni nem szabad és nem lehet, (ügy van! balfelől.) A mi azt a tendencziát illeti, a mely felesleges­nek mondja ezt a kérdést és ezt az állítást hozzá­fűzi, nem tudom miféle ideális czélra való törek­vésekhez, —• legyen bár helyes vagy nem helyes — ám törekedjenek utána és valósítsák meg azt az állapotot, midőn a felekezetiség és a vallás az embereket egyáltalában nem fogja befolyásolni, de a mig ez az állapot bekövetkezik, a perekre nézve és a felekre sőt a biróra sem közömbös, hogy a tanuk elfogulatlanságának vagy elfogult­ságának adatai is a biró által megállapittas­sanak. Mindaddig meg kell tartani a perrendtartás­ban ezeket a kérdéseket, mig az az ideális állapot elérkezik, melyről azok álmodoznak, kik a tanú vallásának megállapítását feleslegesnek tartják, mert addig a tanú elfogultságára nézve a lényeges adatot sem a felek, sem a biró nem nélkülözheti. Azután egyáltalában nem is értem felekezeti és vallási czimen ezt a felháborodást vagy helye­sebben törekvést arra, hogy a perrendtartásból ez a kérdés ok és czél nélkül és perrendellenesen kihagyassék., Hiszen összes törvényeinkben min­denütt a felekezetiséget domborítottuk ki. Tüdős János: Elég hiba! Győrffy Gyula: Ha hiba, akkor tessék or­vosolni, de nem a perrendtartásban, a hol a felek­nek igenis eminens érdeke az, hogy ezt a kérdést is feltegyék tanúhoz. (Mozgás balfelől.) Összes törvényeinken, melyek a vallásról intézkednek, ez az irány vonul végig, sőt uj felekezeteket kreál­tunk, más felekezeteket pedig egyenjogusitottunk. Akkor tehát, midőn az egész vonalon a felekezeti­séget domborítjuk ki közjogi és államjogi törvé­nyeinkben is, akkor fennakadni azon, hogy a perrendtartásban a tanú vallása iránt hivatalból megkérdeztessék, igazán nem szabad s annál kevésbbé lehet, mert a büntető perrendtartásban és a közigazgatási eljárásban elő van irva s ezen­túl is tanuk a vallásuk iránt hivatalból fognak megkérdeztetni. Miért küszöbölnők ki a perrend­tartásból, hol a helyes és megbízható ítélkezés­nél a bírónak ez adatra is szüksége van ? Ez nem más, mint. . . Polónyi Géza: Demonstráczió a vallástalan­ság mellett! Győrffy Gyula : Erre a térre nem megyek át, azt én nem vizsgálom, én jogászi szempontból

Next

/
Oldalképek
Tartalom