Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-43

238 43. országos ülés 1910 november %h-én, csütörtökön. tartson, teljesen felesleges. Mert feltenni sem szabad róla, hogy az igazságot a felekezeti szempont szerint szolgáltatná. Voltak idők, a mikor különbséget tett a perrendtartás abban, hogy a tanú nemesember volt-e vagy nem. nemesember, a mikor két nemesember közötti perben egy nemes embernek a tanúvallomása két nem nemesember tanúvallomásával ért fel. És azon időkben voltak más efféle különbségek is, a melyekre már csak az idő megnyerése szempontjából, és kényesebb pontok kerülése érdekében nem kívánok most kiterjeszkedni. Ma, hála Istennek, már ugy van a dolog, a mint t. képviselőtársam is igen plasztikusan mondja, ha t. i. nem keresem beszédében azt, a mi bennünket elválaszt, hanem azt, a mi összeköt. Ö t. i. ugy nyilatkozik, hogy »a hitfelekezetek és valláshoz tartozandóság sok tekintetben ma még befolyásolja az embereket*. Sajnos, ez igy van. De azt mondja ezután, »minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a vallás és hitfelekezethez tartozás ne tegyen különbséget az emberek között«. Szóról szóra ezt mondja Cserny Károly t. képviselőtársam. Én ehhez az utóbbi megjegyzéséhez a legnagyobb lelkesedéssel, igaz szeretettel és hozzáteszem, magyar hazafisággal hozzájárulok. Nem gondolnám, t. ház, hogy ma már mereven keresztül lehetne vezetni ezt az elvet minden törvényben, mert ma még a nagy elv számára nem értek meg a viszonyok minden irányban. De legalább ott t. ház, a hol nincsen semmiféle ellenérdek (Közbeszólások a baloldalon.) . . . nemcsak a vallási érdeket értem, hanem, a hol ezenfelül semmiféle más hatalmi vagy osztályérdekek sem kívánják a különbségek feltüntetését, legalább ott ez elvnek és igy a bizottsági szövegnek az alkalmazását és fentartását teljesen ártatlannak, lényegtelennek és mégis olyannak tekintem, a mely legalább óhajtás és törekvés gyanánt tünteti fel, hogv Magyarországon a felekezethez tartozás, vagy nem tartozás az emberek között különbséget ne tegyen. A mi szivünkben, a kik igy vélekedünk, ez az óhaj él, és abban a véleményben vagyunk, hogy ez a nemzet csak akkor lehet erős és egységes és csak akkor léphet a fejlődés útjára, hogyha az a czél, a melyet Cserny Károly t. képviselőtársam is felállít, hogy t. i. a valláshoz és felekezethez tartozás közöttünk különbséget semmi tekintetben ne tegyen, eléretik. Erre törekszünk mi és ezen az alapon kérem a t. házat, hogy a szakaszt az igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadni szíveskedjék. (Helyeslések.) Sághy Gyula : T. képviselőház ! Nem diffikultálom az igazságügyi bizottságnak azt a lépését, hogy egy kissé nagyobb ugrással óhajtott előbbre haladni, a mikor ezt az indítványt megtette. De bocsánatot kérek, nagy kérdés az, hogy az indítványnak azután az életbe ma már leendő átvitele és annak itt a képviselőházban való elfogadása, korszerü-e, érett-e és megfelel-e egészen a mi közállapotainknak. Én e részben megvallom őszintén, egészben véve helyeslem azokat a fejtegetéseket, azokat a felfogásokat, a melyeket Cserny Károly t. képviselőtársam itt az imént előadott: hogy t. i. igenis arra a mi kulturális állapotaink ma még nem elég érettek, hogy egy ilyen nagy ugrással haladjunk e tekintetben előre. De másrészt a perrendtartásnak nem is lehet ez a feladata, mert ezeket a körülményeket a perrendtartás nem képes nivellirozni, és nem is a perrendtartás van arra hivatva, hogy ezt megtegye, mert annak czélja az, hogy a jogkereső feleknek a kellő garancziát, a kellő eszközöket joguk keresésében, joguk megállapításában és védelmében megadja. Nem akasok azzal bővebben foglalkozni, hogy a vallás kérdése mennyiben befolyásolhatja a szavahihetőséget vagy sem, mert én az ellenkezőre is tudnék példákat felhozni, arra t. i., hogy nem csökkentőleg, hanem ellenkezőleg, emelőleg befolyásolhatja a vallás a szavahihetőséget. Itt van pl. a nazarénusok felekezete ; tudjuk, hogy ezek esküt sem tesznek és szavahihetőségük mégis sokkal többet ér, mint igen sok olyan egyéné, a kinek nincsen valami szigorú, hanem igen is tág lelkiismerete. Ezzel a kérdéssel azonban nem akarok foglalkozni, mert nem ebből a szempontból akarom az eredeti szövegnek helyreállítását magam is támogatni, a mire czéloz Cserny Károly t. képviselőtársam indítványa is, a ki, ha jól értettem, indítványával az eredeti szöveg helyreállítását czélozta. T. ház ! Fontos lehet, igenis, a vallási minőség abban az u. n. naczionáléban, mert e nélkül a személyazonosság megállapítása is sokszor nehézségekkel fog járni. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Tudjuk, hogy igen sokszor előfordul az, hogy teljesen azonos vezeték- és keresztnevü egyének szerepelnek mint tanuk, a kiknek még koruk és egyéb személyazonossági adataik is egyezők lehetnek s a hol a személyazonosságot épen a vallási különbség fogja megállapítani. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Én tehát nem látok semmi különöset abban, ha a mai állapot fentartatik. a mely, mint Cserny barátom kifejtette, minden egyéb téren még fennáll. Mert hiszen abban talán nincsen semmi szegyeim való, ha valakinek a vallását megkérdezik ? Én legalább azt hiszem, hogy senki sem fogja vallását szégyelni, hiszen akkor nem ragaszkodnék ahhoz a valláshoz ; és ha nem fűzné hozzá meggyőződése, akkor nem is maradna ben azon felekezetben. (Igaz t Ugy van ! a baloldalon.) Az indokolás azt mondja, hogy felelsleges a vallás megkérdezése. Hát bocsánatot kérek, akkor felesleges a születési helynek, meg a családi állapotnak kérdezése is, (Igaz ! ügy van ! balfelől.), mert ezeknek szintén nincsen nagyobb befolyásuk a személyazonosság megállapítására, mint a vallásnak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Igaz, hogy Várady Zsigmond t. képviselőtársam azt mondja, hogy megkérdezhető a vallás is, ha a bíró annak szükségét látja. De én azt hiszem, hogy a