Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-43

45. országos ülés 1910 november 2h-én, csütörtökön. 237 Barta Ödön : Szavahihetőség és vallás közt nincs kapcsolat. Ilyet nem is szabad statuálni.(Zaj.) Zboray Miklós: Az ortodox kazárok nem egészen szavahihetők ! (Zaj.) Barta Ödön : Nem azért, mert ortodoxok! (Zaj.) Előfordul ez más vallásuaknál is ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Cserny Károly : Ne méltóztassék vallási vitát csinálni ; én ezekre a szocziális és egyéb állapo­tokra nézve azt tartom, hogy azok, kik ezt a ren­delkezést kihagyták, a legjobb intenczió által voltak vezérelve, de azt hiszem, ez az eljárás nem alkalmas arra. hogy előmozdítsa azt az ideális állapotot, a mely után mindnyájan áhítozunk. Kínos helyzetbe hozza a bírót, kinos hely­zetbe hozza a tanút is, hogy ha a generális kér­déseken kívül kénytelen volna a biró azt a kérdést intézni, hogy az ur milyen vallású. Ezt, azt hiszem, nem lehet tagadni, mert ilyen esetek előfordulnak nap-nap mellett. Azokat a szocziális állapotokat. a melyekből ez a kényszerűség származik, nincs hatalmukban megszüntetni; egy perrendtartás­nak pedig szerintem nem is lehet ez a feladata. Talán 50, talán 100 esztendő múlva ott leszünk, hogy ez antediluviális dolognak fog látszani, akkor majd megszűnik, akkor ki lehet törölni. De mit látunk ma 1 A bűnvádi eljárásról, a som­más eljárásról szóló törvényekben, az egész köz­igazgatási eljárásban, minden kihallgatásnál ott szerepel a vallás. Méltóztassék indítványt tenni arra nézve, hogy ez mindenütt kihagyassék, akkor ezen kérdés generális rendezése alkalmával meg fogjuk vitatni annak horderejét. Hanem inczidentaliter minden ok nélkül kihagyni egy szót, a mely benne volt az eredeti javaslatban és akkoriban legalább a minister ur és az előadó ur is ellenezte a kihagyását — azt nem tartanám czélszerünek. pH Hogy Magyarországon ilyen specziális szerepe van még épen az ország keleti fekvésénél fogva a vallásnak, arra nézve egy adatot szolgáltathatok. Még nagyon jól emlékszem Láng Lajosnak statisz­tikai előadásaira, a kinek annak idején az egyetemen hallgatója voltam. Akkoriban egy londoni statisz­tikai kongresszus — ha jól emlékszem, 1880-ban, az évszámról nem állok jót — azt határozta, hogy a statisztikai anyagból, a lakossághoz intézendő kérdések sorából ki kell hagyni a vallást. Akkor Láng Lajos egy gyönyörű előadásban, a melynek színvonalát természetesen elérni nem tudom és nem óhajtom, előadta nekünk, hogy a vallás tulaj donképen Magyarországon egészen más sze­repet játszik, mint a nyugati államokban és hogy azt a statisztikából a világért sem lehet kihagyni. Hiszen én abszolúte nem arra gondolok, a mit itt egyes közbeszólásokból kivettem, mintha én csak az ország határszélén, az északi megyék­ben levő lakosságra gondoltam volna. Abszolúte nem. Tökéletesen tévedésben méltóztatik lenni, hogy én belőlem ilyen elfogultság szólna. Pl.Horvát­országban, a mely országra ugyan ez a perrend­tartás ki nem terjed, de a szűkebb értelemben vett Magyarországon is, pl. a délszlávoknál, megvan az a különbség, hogy a vallás teszi a remzetiséget, és azt lehet mondani, hogy a legnagyobb fontos­sággsl bír ez a körülmény. Utóvégre mi ezt a per­rendtartást nem alkothatjuk meg ugy, mintha sem Boszniával, sem Horvátországgal semmi dol­gunk nem volna. Ellenkezőleg, én azt hiszem, hogy lehetőleg minél nagyobb gazdasági közössé­get, gazdasági forgalmat akarunk előmozdítani ezekkel az országokkal, a melyeket közjogilag a magyar birodalomhoz tartozóknak tekintünk. Ennek következtében azt hiszem, hogy ilyen, valami egészen más, a nyugati államokra vonat­kozó petitio principii itt sem játszhat szerepet, hanem kell hogy nézzük a gyakorlati életet, ugy, a mint van. és akkor arra a konklúzióra fogunk jutni, hogy legjobb és leghelyesebb és ennek a javaslatnak princzipiuma szempontjából is legtökéletesebb az, ha bennmarad ebben a sza­kaszban az, hogy a vallás is megkérdezendő a tanutói a kihallgatás alkalmával. Ezekben, azt hiszem, kimerítettem érvelése­met, és bátor vagyok azt az indítványt tenni a 306. §-hoz, hogy ezen szavak után : nevét, korát 1 teendő: »vallását<<. (Helyeslés balfelől.) Szinyei-Merse Félix Jegyző: Várady Zsig­mond ! Várady Zsigmond: T. képviselőház! Csak röviden azt kívánom megjegyezni, hogy itt távol áll bárminő olyan tendenczia, a mely a perrend­tartás lényegével és a perrendtartás gyakorlati kérdéseivel a legszorosabban össze nem függne. Az igazságügyi bizottságban az iránt tétetvén a 306. §-nál kérdés, miért mellőz a javaslat egy egész sor olyan kérdést, a mely eddig kötelezően volt előírva, azt a felvilágosítást és azt a magya­rázatot kaptuk, — a mi különben a 306. §. figyel­mesebb olvasásából csakugyan kiderül — hogy a bírónak módjában van mindent kérdezni, a mit még egyebet kérdezni akar, tehát további részletezések, pl. az érdekeltségi kérdések feles­legesek. Ha ez így van, hogy a birónak módjában van mindent kérdezni, a mit kíván, akkor felteheti azt a kérdést is, a mit az igen t. előttem szóló kép­viselőtársam, ugy látszik még manapság is szük­ségesnek talál. Ennek következtében a bizottság­ban indítvány merült fel az iránt, hogy azt, a mi a perrend és a per szempontjából szerintem csakugyan közömbös, ne kelljen kérdezni a tanu­tói, nevezetesen azt, hogy mi a vallása ? Hogy csakugyan közömbös-e, ebben a tekin­tetben, ugy látszik, a vélemények mégis eltérnek. De én, t. ház, épen Cserny Károly t. előttem szó­lott képviselőtársamnak a nyilatkozatával bizo­nyitom be, hogy az igazság a módosítás mellett van. T. i. hogy a pernél a per eldöntésére nézve, ma már legalább; semmi következése nincs és nem lehet annak, hogy a tamu milyen hitfelekezet­hez tartozik. Következésképen a birónak kötelező­leg előírni azt, hogy e tekintetben nyomozó eljárást

Next

/
Oldalképek
Tartalom