Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-43

45. országos ülés 1910 november 2h-én, csütörtökön. 237 Barta Ödön : Szavahihetőség és vallás közt nincs kapcsolat. Ilyet nem is szabad statuálni.(Zaj.) Zboray Miklós: Az ortodox kazárok nem egészen szavahihetők ! (Zaj.) Barta Ödön : Nem azért, mert ortodoxok! (Zaj.) Előfordul ez más vallásuaknál is ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Cserny Károly : Ne méltóztassék vallási vitát csinálni ; én ezekre a szocziális és egyéb állapotokra nézve azt tartom, hogy azok, kik ezt a rendelkezést kihagyták, a legjobb intenczió által voltak vezérelve, de azt hiszem, ez az eljárás nem alkalmas arra. hogy előmozdítsa azt az ideális állapotot, a mely után mindnyájan áhítozunk. Kínos helyzetbe hozza a bírót, kinos helyzetbe hozza a tanút is, hogy ha a generális kérdéseken kívül kénytelen volna a biró azt a kérdést intézni, hogy az ur milyen vallású. Ezt, azt hiszem, nem lehet tagadni, mert ilyen esetek előfordulnak nap-nap mellett. Azokat a szocziális állapotokat. a melyekből ez a kényszerűség származik, nincs hatalmukban megszüntetni; egy perrendtartásnak pedig szerintem nem is lehet ez a feladata. Talán 50, talán 100 esztendő múlva ott leszünk, hogy ez antediluviális dolognak fog látszani, akkor majd megszűnik, akkor ki lehet törölni. De mit látunk ma 1 A bűnvádi eljárásról, a sommás eljárásról szóló törvényekben, az egész közigazgatási eljárásban, minden kihallgatásnál ott szerepel a vallás. Méltóztassék indítványt tenni arra nézve, hogy ez mindenütt kihagyassék, akkor ezen kérdés generális rendezése alkalmával meg fogjuk vitatni annak horderejét. Hanem inczidentaliter minden ok nélkül kihagyni egy szót, a mely benne volt az eredeti javaslatban és akkoriban legalább a minister ur és az előadó ur is ellenezte a kihagyását — azt nem tartanám czélszerünek. pH Hogy Magyarországon ilyen specziális szerepe van még épen az ország keleti fekvésénél fogva a vallásnak, arra nézve egy adatot szolgáltathatok. Még nagyon jól emlékszem Láng Lajosnak statisztikai előadásaira, a kinek annak idején az egyetemen hallgatója voltam. Akkoriban egy londoni statisztikai kongresszus — ha jól emlékszem, 1880-ban, az évszámról nem állok jót — azt határozta, hogy a statisztikai anyagból, a lakossághoz intézendő kérdések sorából ki kell hagyni a vallást. Akkor Láng Lajos egy gyönyörű előadásban, a melynek színvonalát természetesen elérni nem tudom és nem óhajtom, előadta nekünk, hogy a vallás tulaj donképen Magyarországon egészen más szerepet játszik, mint a nyugati államokban és hogy azt a statisztikából a világért sem lehet kihagyni. Hiszen én abszolúte nem arra gondolok, a mit itt egyes közbeszólásokból kivettem, mintha én csak az ország határszélén, az északi megyékben levő lakosságra gondoltam volna. Abszolúte nem. Tökéletesen tévedésben méltóztatik lenni, hogy én belőlem ilyen elfogultság szólna. Pl.Horvátországban, a mely országra ugyan ez a perrendtartás ki nem terjed, de a szűkebb értelemben vett Magyarországon is, pl. a délszlávoknál, megvan az a különbség, hogy a vallás teszi a remzetiséget, és azt lehet mondani, hogy a legnagyobb fontossággsl bír ez a körülmény. Utóvégre mi ezt a perrendtartást nem alkothatjuk meg ugy, mintha sem Boszniával, sem Horvátországgal semmi dolgunk nem volna. Ellenkezőleg, én azt hiszem, hogy lehetőleg minél nagyobb gazdasági közösséget, gazdasági forgalmat akarunk előmozdítani ezekkel az országokkal, a melyeket közjogilag a magyar birodalomhoz tartozóknak tekintünk. Ennek következtében azt hiszem, hogy ilyen, valami egészen más, a nyugati államokra vonatkozó petitio principii itt sem játszhat szerepet, hanem kell hogy nézzük a gyakorlati életet, ugy, a mint van. és akkor arra a konklúzióra fogunk jutni, hogy legjobb és leghelyesebb és ennek a javaslatnak princzipiuma szempontjából is legtökéletesebb az, ha bennmarad ebben a szakaszban az, hogy a vallás is megkérdezendő a tanutói a kihallgatás alkalmával. Ezekben, azt hiszem, kimerítettem érvelésemet, és bátor vagyok azt az indítványt tenni a 306. §-hoz, hogy ezen szavak után : nevét, korát

1 teendő: »vallását<<. (Helyeslés balfelől.) Szinyei-Merse Félix Jegyző: Várady Zsigmond ! Várady Zsigmond: T. képviselőház! Csak röviden azt kívánom megjegyezni, hogy itt távol áll bárminő olyan tendenczia, a mely a perrendtartás lényegével és a perrendtartás gyakorlati kérdéseivel a legszorosabban össze nem függne. Az igazságügyi bizottságban az iránt tétetvén a 306. §-nál kérdés, miért mellőz a javaslat egy egész sor olyan kérdést, a mely eddig kötelezően volt előírva, azt a felvilágosítást és azt a magyarázatot kaptuk, — a mi különben a 306. §. figyelmesebb olvasásából csakugyan kiderül — hogy a bírónak módjában van mindent kérdezni, a mit még egyebet kérdezni akar, tehát további részletezések, pl. az érdekeltségi kérdések feleslegesek. Ha ez így van, hogy a birónak módjában van mindent kérdezni, a mit kíván, akkor felteheti azt a kérdést is, a mit az igen t. előttem szóló képviselőtársam, ugy látszik még manapság is szükségesnek talál. Ennek következtében a bizottságban indítvány merült fel az iránt, hogy azt, a mi a perrend és a per szempontjából szerintem csakugyan közömbös, ne kelljen kérdezni a tanutói, nevezetesen azt, hogy mi a vallása ? Hogy csakugyan közömbös-e, ebben a tekintetben, ugy látszik, a vélemények mégis eltérnek. De én, t. ház, épen Cserny Károly t. előttem szólott képviselőtársamnak a nyilatkozatával bizonyitom be, hogy az igazság a módosítás mellett van. T. i. hogy a pernél a per eldöntésére nézve, ma már legalább; semmi következése nincs és nem lehet annak, hogy a tamu milyen hitfelekezethez tartozik. Következésképen a birónak kötelezőleg előírni azt, hogy e tekintetben nyomozó eljárást