Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-9

9. országos ülés 1910 Julius 9-én, szombaton. 87 A kisiparos és kiskereskedő képezi már számarányánál fogva is Felséged birodalmának gerinczét, államhatalmának törzsét, minden fényének, erejének, méltóságának legbiztosabb forrását. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezért elsősorban azon sérelmeket tárjuk fel Fenséged magas szine előtt, a melyek a magyar földmivelő nép létérdekeit érintik, a melyek szoros összefüggésben vannak ama gazdasági bajokkal, a melyek a szegény nép elszegényesedésének okozói. E bajok orvoslásának módjaira rámutatni tartjuk legelső feladatunknak. A nép legszentebb jogainak el nem ismerése, igazainak semmibe ve vese, gazdasági bajai elhanyagolásának oka ma is, hogy a kivándorlás és az egygyermekrendszer gyériti a magyarság sorait, s hogy a magyar falvak népe a városokba özönlik a mezőgazdálkodás rovására. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon ) Ezen pedig könnyű volna segíteni, ha e népet földhöz juttatnánk a telepítés és a parczellázás becsületes és olcsóbb foganatosításával, örökáron való vétel utján, vagy hosszú lejáratú bérletekkel. Ha az eladásra kerülő, vagy bérletbe kiadandó nagy birtoktestek hozzáférhetővé tétetnének a íöldmiveléssel foglalkozó nép számára. Ilyenképen a földhöz kötnénk és ott megerősítenénk, boldogulásához alkalmat adnánk a kisbirtokosságnak. a mely a maga művelte földön gyarapodva, fokozottabb mérvben tudna megfelelni vért- és pénztadó kötelezettségének. Gazdasági bajaink kutforrását abban találjuk, hogy nincs okos és helyes birtokpolitikánk. (Élénk helyeslés a bal-és a szélsőbaloldalon.) Felséged legmagasabb trónbeszédében kegyes volt rámutatni ama mezőgazdasági reformokra, a melyek kormánya feladatát fogják képezni. Mi, a Felséged kormánya részéről programmba vett gazdasági tennivalókon kivül más egyéb gazdaságpolitikai reformokat is szükségesnek látunk ahhoz, hogy az ország mezőgazdasága és a mezőgazdasággal foglalkozó milliók gyarapodjanak. Szükségesnek látjuk a telepités és parczellázás, általában a nép földhözjuttatása mellett, hogy ugy az állam, mint különösen a holtkézi és latifundiumos birtokosok mezőgazdasági és ipari beruházásokat tegyenek. Ezt akképen óhajtjuk megvalósitani, hogy a biztosítás ügyének államkezelésbe vételét fogjuk törvénybe iktatni, a mi által az állampénztár számára egy uj pénzforrást nyitunk, s hozzá a különféle nyerészkedési czélból alakult biztosítási társulatok révén a külföldre vándorolt milliónyi milliókat itthon tartjuk. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A mezőgazdasággal foglalkozó milliók érdekképviselete szempontjából okvetlen szükségét látjuk annak, hogy miként az ipar és kereskedelemmel foglalkozóknak, ép ugy a gazdálkodó népnek is a kisbirtokosság szoros bevonásával kerületi mezőgazdasági kamarák létesíttessenek. Szükségét látjuk továbbá a mezőgazdasági hitelügy rendezésének, a tőzsdereformnak és a határidőüzlet eltörlésének. Végül a kisipar védelmére erős, életképes szervezetek felállítása, anyagi megerősödésük előmozdítása, helyzetük javítása szintén nemzetközi követelmény. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Felséged kormánya az imént lezajlott választások alkalmával a vesztegetés és presszió legféktelenebb módjait fejtette ki, hogy mindenre képes, alázatos többséget hozhasson össze a maga számára. Ez a hatalmi eszközökkel összetoborzott többség nem nevezhető a nemzet szabad akarata megnyilvánulásának. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elengedhetetlen szüksége van tehát a nemzetnek arra, hogy egy olyan választási törvény birtokába jusson, a mely szabad meggyőződését, a választások tisztaságát, becsületességét biztosítja, s a mely mindenkinek, a ki arra érdemes, jogot adjon, hogy beleszólhasson képviselője választásába. Felséged kormánya programmba vette ugyan az általános választói jog megalkotását, ez azonban még nem elég garanczia ahhoz, hogy nemzeti és demokratikus szempontból ki fogja elégíteni a magyar nemzet zömét, mert ahhoz, hogy mindenkinek egyenlő és szabad joga legyen képviselőjének választásába befolyni, okvetlen szükséges a választás egyenlővé, a tiszta választások biztosítása szempontjából pedig a községenkénti választás behozatala és titkossá tétele. A magyarság fölényének biztosítására pedig feltétlenül szükség van a választókerületek uj beosztására. Csak az igy kiterjesztett választói jog alapján remélhetjük, hogy végre népparlament létesülhessen. A bankügy rendezésénél Felséged kormánya az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítását tűzte ki czéljául, holott a nemzetnek törvénybiztositotta jogánál fogva az önálló bank felállítására joga van, és az, nemzetgazdasági szempontból, az ország elsőrendű érdeke. Ellenezzük a közös bank szabadalmának meghosszabbítását azért is, mert a gazdasági hitelt figyelmen kivül hagyja, Közgazdasági szempontból a mezőgazdaság, de különösen az ipar és kereskedelem fellendítéséért is régi óhajunk az önálló vámterület felállítása, melyet alkotmányos törvéiryeiok alapján kívánunk. Véderőnk megszilárdításának, erőssé, hazafiassá tételének fó'feltétele az önálló magyar nemzeti hadsereg, a melyhez, mint jó magyar hazafiak rendületlenül ragaszkodunk. A vallásügyek terén a katholikus autonómia mellett kívánjuk az 1848: XX, t.-cz. teljes végrehajtását azért, hogy a vallási béke az országban végre teljesen biztosítva legyen. Legvégül és nyomatékosan a magyar nemzet óhaja, hogy a földmivelő néjroel és a kisiparosokkal együtt dolgozó munkásosztály gazdasági és szocziális helyzete javíttassák, a miért is mindent el kell követnünk, hogy a munkás