Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-9

76 9. országos ülés 1910 Julius 9-én, szombaton. nem vezet a szükséges egészséghez az egyes testrészek gyógyítása. A súlyos bajokat részleges alkalmi törvénynyel eltüntetni nem lehet. Teljes megújhodás kell. Uj szellem, uj légkor, uj hatóerő kell, a liberalizmus helyett a keresztény erkölcstan, a mely megszabja kötelességét a törvény alatt élőnek épen :ugy, mint a hozójának és alkalmazójának. Csak a köz- és magánéletben alkalmazott keresztény szellem terelheti helyes irányba a haladást, tisztithatja meg a kultúrát, javithatja meg az erkölcsöket, egyenlítheti ki a társadalmi osztályok érdekellentéteit, teremtheti meg a békét, szerezhet a trónnak biztonságot, a magyar államnak nyugalmas fejlődést. E meggyőződésünkhöz hiven követeljük, hogy Felséged kormánya törvényhozói és kormányzói tevékenységének irányitójává a keresztény elveket tegye. Egyházpolitikai programmunkat fentartva, orvoslandónak véljük az egyház jogain és az állampolgárok lelkiismeretén ejtett sérelmeket. A hitvallásos felekezeti iskolák támogatását és segélyezését is egyik hatásos eszköznek tekintjük azon czél elérésében, hogy az állam jobb erkölcsű, a jogrendet inkább tisztelő, az önmegtagadással és lemondással is járó társadalmi összhang munkálására és megőrzésére alkalmasabb polgárokat nyerjen. Nemcsak fölöslegesnek kell tehát minősitenünk a hazafias és kulturális hivatásuknak is megfelelő felekezeti s főképen katholikus iskolák államosítását, hanem épen az állam jövőjét tekintve, azt egyenesen végzetes hibának tartjuk. A katholikus tanintézetek, a legalsó és legfelső fokuak, egyaránt hagyassanak meg alapitóik és föntartóik kezében és segítse őket az állam anyagi ereje, hogy tovább szolgálják azt a kultúrát, a melynek e hazában meghonosítói és hosszú századokon át egyedüli terjesztői voltak. Nagy megnyugvással értesülünk, hogy a legmagasabb trónbeszéd a katholikus autonómiának törvényi biztosítását a sürgős teendők közé sorozta. Az egymást követő kormányok annyi beváltatlan ígérete után végre reméljük, hogy ezen állandó követelésünk, a melyet sohasem szűntünk meg nyomatékosan hangoztatni, teljesülni fog. A katholikus egyház fönnálló sérelmeinek orvoslását, jogainak elismerését, a kormányzatban a keresztény alaphoz való visszatérést 8 hazánk keresztény restauráczióját annál is inkább óhajtjuk és várjuk, mert a kormányok által eddig folytatott, a nemesen értelmezett szabadelvűségnek sem megfelelő politikáját, a magyar nép nem helyesli, szivében károsnak tartja és elitéli. Hogy e felfogását a közel múlttal szemben is számbelileg gyengébb párt képviseli, ez nem bizonyság arra, hogy az az érzés és meggyőződés a nép széles rétegeiben nem él ós nem terjed tovább. A lefolyt választásokat nem tekinthetjük a népakarat szabad megnyilvánulásának, s a kialakított többséget a nemzeti aspirácziók igazi képviselőjének. A. küzdelem egyenlőtlen fegyverekkel folyt. A hatalomi túlsúly nyomta ei a meggyőződés szabad megnyilvánulását. Sehol sem gyakorolhat és gyakorol a kormány oly illetéktelen befolyást a választásokra, mint Magyarországon. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A tőle függésben lévő, s azért szabadságukban korlátozott meggyőződésükben irányított közigazgatási, községi, pénz- és hítelügyi, közlekedésügyi és egészségügyi alkalmazottak, állami ós megyei tisztviselők, segélyezett gyárak és vállalatok mindannyian eszközei az illetéktelen befolyásolásnak, a melyet különféle előnyökkel való kecsegtetóssel és megtorlással való megfélemlítéssel érnek el. Maga aCuriai bíráskodásról alkotott törvény (Zaj. Elnök csenget.) rideg formalizmusával egyáltalában nem tudja biztosítani a népakaratnak a választásoknál való szabad és tiszta megnyilatkozását. Ily körülmények között kevés választópolgárban volt annyi erkölcsi erő és bátorság, hogy az általánossá lett korrupczió és vesztegetés, a több oldalról jövő nyomás közepette jobb érzése és egyébként vallott meggyőződése mellett a választások idején is kitartott volna. (Ugy van! balfelöl.) Ebben találjuk okát és magyarázatát annak, hogy a nemzeti képviselet nem kifejezője a nemzet lelkében élő vágyaknak és meggyőződésnek. Annál kevésbbé ismerhetjük el, hogy a lefolyt választásokon a nemzeti akarat jutott kifejezésre, mert az érvényben levő választői törvény a nemzet elenyésző kisebbségének ad csak módot akaratának nyilvánítására. (Ugy van! balfelöl.) Mint a legmagasabb trónbeszéd, mi is fontos és elodázhatatlan feladatnak tartjuk a választói jog kérdésének uj szabályozását. Régi törvényünk tökéletesen elavulván, egyáltalában nem felel meg demokratikus érzésű korunk kívánalmainak. (Ugy van! a baloldalon.) Az általános teherviseléssel,' az általános honvédelmi kötelezettséggel legyen arányos a politikai jogok egyenlősége. A mint a törvények közkötelező erővel hatnak az ország minden lakosára, ugy legyen azok alkotásában részes az egész nép. Alkottassák meg a törvény ugy, hogy a magyar állam nemzeti jellegét és egységét érinthetetlenné és minden időre íönmaradóvá tegye. (Ugy van! balfelöl.) Kívánjuk, hogy a választókerületek arányos beosztásával a fennálló visszásságok megszüntettessenek, s a szavazás a súlyos visszaélésekre kedvező alkalmat szolgáltató úgynevezett alkotmányos költségek, valamint jelvények eltörlésével községenként történjék, intézményesen biztosítván annak lefolyását akár magánosok, akár a közhatalom részéről származható illetéktelen befolyásolás ellen. (Ugy van! balfelöl.) Nagy nemzeti érdek, hogy befogadjuk az alkotmány sánczai közé a politikai jogokból I kizártak sokaságát, mert ettől várható az egész-