Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

:,;' 8. országos ülés 1910 Julius 8-án, pénteken. talanságok megszüntettessenek. Kívánjuk, hogy a választói eljárás mai költséges módja megváltoztattassák és a fuvardijak és élelmezési költségek eltöröltessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E czélból szükséges, hogy a választások községenkint, illetőleg községi körzetenkint ejtessenek meg és a választások érvényessége feletti bíráskodás megfelelően reformáltassék. Elítélendőnek tartjuk azért a kormánynak ezen reformmal szemben tanúsított tétovázó és határozatlan eljárását. A kormány tagjai teljesen eltérő módon nyilatkoznak e kérdésben. Egységes elvi alapon sem a kormány, sem pártja nem áll és eljárásuk azt a látszatot kelti, mintha a reform elodázása volna a czéljuk. Erre vall különösen a kormány tagjainak azon kijelentése, hogy előbb be kell várni az uj népszámlálási felvételeket, azok anyagának feldolgozását és csak azután lehet arra gondolni, hogy a reform kérdésében a kormány konkrét megállapodásra jusson. Ez a parlament, a mely erőszakos és tisztátalan eszközökkel hozatott össze, nem alkalmas arra, hogy bármi nagyobb jelentőségű kérdés megoldására is vállalkozzék. Kell, hogy a legrövidebb záros határidő alatt a választási törvény alkottassák meg és egy tiszta alapokon összeülő és a nemzeti akaratot kifejező parlament vegye kezébe — a koronával megegyezően — az ország sorsára nagyobb jelentőséggel biró reformkérdések megoldását, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A legközelebb megoldásra váró ezen feladatok közül egyedül a bankkérdés az, a mi határidőhöz kötött elintézést igényel és a mit Felséged is trónbeszédében a sürgős feladatok közé soroz. A bankkérdésben a képviselőháznak van már a folyó évben túlnyomó nagy többséggel meghozott határozata. Ebben kifejezte a képviselőház, hogy az önálló nemzeti banknak felállítását kívánja. Ezen álláspontunkhoz ma is változatlanul ragaszkodunk. Kijelentjük, hogy a közös bank szabadalmának meghosszabbításához semmiképpen hozzá nem fogunk járulni. Az ország az önálló banknak 1911 január 1-én leendő felállításáért a kvótafelemelés alkalmával tetemes évi terhet vállalt magára. (Ugy van! a szélsiJbaloldalon.) Erkölcsileg is megengedhetlen lenne, hogy ezt a súlyos terhet a nemzet vállain hagyjuk, a nemzetet pedig jogának tényleges érvényesítésétől megfosztani engedjük. Hasonlóképen ragaszkodunk az önálló vámterületnek 1917-ben való létesítéséhez. (Ugy . van! a szélsőbaloldalon.) Teljes lehetetlenség a nemzettől a legsúlyosabb katonai és államigazgatási terhek viselését kívánni és egyúttal megfosztani azoktól a nagy horderejű intézményektől, a melyek minden nemzet anyagi gyarapodásának és fönnállásának alapjait képezik. Az önálló jegybank és az önálló vámterület azok a hatalmas, nagy gazdasági intézmények, a melyek az országot az egyoldalú termelési viszonyokból kiemelik, a melyek lehetővé teszik, hogy mezőgazdasági kultúra mellett az országban virágzó ipar és kereskedelem is keletkezhessek. Mi kívánjuk Felséged másik államának is gazdasági jólétét, de ez nem birhat bennünket arra, hogy saját országunk fejlődésén és felvirágozásán teljes erőnkből ne munkálkodjunk. Felséged trónjának és a két állam külső biztonságának is erősebb támasza az, ha mindkét állam egyaránt szilárd és megfelelő teherviselési képességgel bir. Ha Magyarország arra van kényszerítve hogy a másik állammal szemben gazdaságilag függő helyzetben maradjon, akkor nem fejlődhetik és előbb-utóbb a folytonosan fokozódó súlyos terhek alatt össze fog roskadni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezért kénytelen az ország ahhoz ragaszkodni, hogy gazdasági téren szabad rendelkezési jogával élhessen. Ezt a nemzet számára törvényeink is biztosítják, csak legutóbb, a kvótafölemelés alkalmával, Felséged is legkegyelmesebb királyi szentesítésével biztosította a nemzetet, hogy ezen* jogának gyakorlásával a közös bank szabadalmának mostani lejáratakor tetszése szerint élhet. (Ugy van! balfelöl). Mi élni is kívánunk ezen jogunkkal, mert nemzetünk anyagi megerősödését csakis ezen az utón véljük elérhetőnek. A gazdasági önállóság kivívásán kívül egyéb nagy gazdasági és szocziális feladatok is várnak megoldásra. így különösen a mezőgazdasági kamarák létesítése és a mezőgazdasági hitelügy helyes szervezése hivatva lesz a mezőgazdasági fejlődést magasabb fokra emelni és azt a reá rótt nagy közterhek elviselésére képesebbé tenni. Különös súly helyezendő ezen a téren a kisgazdaközönség jogosult érdekeinek védelmére is. A kisipart mielőbb erős szervezettel kell ellátni, terheit kisebbíteni és hiteligényeinek kielégítését könnyebbé tenni. Ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásosztály szocziális és gazdasági helyzete meleg gondozást igényel. Azonkívül szükséges lesz teljes erővel közreműködni azon, hogy a kivándorlás csökkentessék és Amerikába szakadt honfitársainkkal az érzelmi kapcsolat fentartassék és erősíttessék. A nemzeti termelés minden eszközzel fokozandó és termékeinek kelendősége a külföldön előmozdítandó. Az államháztartás terén az üzemi jövedelmek fokozása, az államhitel számára a belföldi jáacz biztosítása elsőrangú feladatot képes. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A sürgősen megoldandó feladatok közé soroljuk még a tisztviselők jogállásának teljes biztosítását és ez okból a szolgálati pragmatika