Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

54 8, országos ülés 1910 Julius 8-án, pénteken. legrövidebb _ idő alatt alkossa meg a választói törvényt. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) És itt van egy pont, a hol a király és a nemzet között az egyetértés teljes, ha önök azt meg nem akadályozzák, (Zaj a jobboldalon.) mert a legfelsőbb királyi trónbeszéd kimondja, hogy (olvassa) sa legfontosabb és el nem odázható feladat ezek között — mondja — a választói jog kérdésének uj szabályozásai Mi is a leg­fontosabbnak és el nem odázbatónak tartjuk az igazi demokratikus népparlament megalkotását. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztas­sék a t. kormánynak követni a királyi szózatot, nyújtsa be az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot . . . Egy hang (a jobboldalon): A titkost és egyen­lőt ! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Igen ! Igen!) Gr. Batthyány Tivadar: . . . hisz az anyag együtt van . . . Sümegi Vilmos: A titkos vesztegetéseknek legyen végok! (Zaj a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: ... és ne keressen a t. kormány kibúvókat a huzás-halasztásra oly módon, a mint azt a kereskedelemügyi minister ur által a népszámlálásról beadott törvényjavas­lat indokolásában is látom és a mint már hallot­tuk a ministerelnök ur ajkairól is, hogy a vá­lasztói reform megszerkesztése előtt még az uj népszámlálás adataira akarnak támaszkodni. Ez már egy annyira megérett kérdés, hogy itt ujabb statisztikai adatokra szükség nincsen és a lényegen ez nem változtat. Megvannak erre az adatok, de megvan a népnek is a joga a vá­lasztói joghoz, ezt statisztikai adatoktól többé függővé tenni nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezért ismételten kérem a t. kor­mányt, tegye félre ezt a népszámlálási huza­vonát és nyújtsa be a legrövidebb időn belől a választói jogról szóló javaslatot. (Helyeslés a szélsö­baloldalon.) Miként előbb már volt szerencsém utalni reá, én és elvbarátaim is abban a véleményben vagyunk, hogy ezen parlament nagy feladatául a választói reformot tartjuk és kívánjuk, hogy a többi nagy kérdéseket, a katonai reformot, az adóreformot, a gazdasági kérdések nagy elvi jelentőségű irányait már a széleskörű népparla­ment állapítsa meg. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Minthogy azonban mégis ugy látom, hogy a t. kormány egy hosszú működésre rendezkedik be, . . . (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Justh Gyula: Majd gondoskodunk róla, hogy rövid legyen! Gr. Batthyány Tivadar: . . . minthogy ugy látom, hogy a t. kormány hosszú kormányzatra rendezkedik be, (Felkiáltások jobbfelöl: Fáj ?) daczára annak, hogy van a parlamentarizmus történetében sok eset, midőn bizonyos kor­mányok hosszú életre rendezkedtek be, (Fel­kiáltások jobb felől: A koaliczió!) és igen rövid életűek voltak, gyakorlati szempontból deferálok a királyi trónbeszéd fontosságának és leszek bátor a királyi trónbeszédre vonatkozó észre­vételeimet és pártunknak ezzel szemben való követeléseit lehetőleg röviden előadni, bár nem igérem, hogy ezt nagyon röviden fogom tehetni. (Halljuk ! Halljuk ') A t. kormány a nemzeti munka jegyében alakult meg. A t. kormány és pártja fennállása óta folyton és állandóan a következőket hirdeti: dolgozzunk, nemzeti munkát végezzünk, kap­csoljuk ki a meddő közjogi vitákat, térjünk át a nagy szocziális közgazdasági problémák meg­oldására. Ennek természetes konzekvencziája tehát az lenne, hogy a kormánynak a közgaz­dasági, közigazgatási és szocziális téren széles­körű és impozáns jsrogrammja legyen. Meg­vallom, én azt vártam a kormánytól, hogy a bécsi követelésekkel szemben a legvégsőig be­adja derekát, de azzal szemben legalább a szocziális, a gazdasági kérdések terén kimerítő programmot fog adni. Megvallom, hogy e téren a legfelsőbb trónbeszéd tartalma engem a legkeserűbb han­gulatban talált, mert nélkülözöm itt egy komoly szocziális, komoly közgazdasági, komoly bei­igazgatási programúinak minden elemét (Igaz! Ugy van t a szélsöbaloldalon.) A t. kormány a szocziális kérdések terén általános frázisoktól eltekintve, melyeknek értelmét ismerjük, semmit sem mond, a praxisból pedig már jól tudjuk, hogy a mit a kormány csak némileg komolyan akar, azt taxatíve fel szokta sorolni a trón­beszédben, a miket pedig általános frázisokba bujtat, azokra az érdekeltek rámondhatják: lasciate ogni speranza, mert a törvényhozás ezekkel a burkolt formában tett ígéretekkel foglal­kozni nem fog. Én a kisgazdákra, a magyar államot fentartó osztályok ezen legerősebbjére, legfonto­sabbjára, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ép ugy a kisiparosokra, az ipari, gyári, mezei mun­kásokra nézve alig, de alig találok valami konkrét nyilatkozatot ebben a feliratban. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Semmit!) Szocziális téren találom a telepítés és par­czellázás folytatását. Helyes. Ebben osztom a t. kormány nézetét, csakhogy sajnálom, hogy ezt kissé körül nem irta. Kénytelen vagyok a ma­gam és elvbarátaim nevében utalni arra, hogy a parczellázást, ugy a mint az eddig tervezve volt, kielégítőnek nem tartjuk. A mostani választási kampány során igen sok helyen azzal támadtak ellenünk, hogy mi egyházi vagyonokat, latifundiumokat akarunk elkobozni és hasonló bölcseségekkel traktálták választóinkat. Hát hogy ez messze áll tőlünk, az egészen bizonyos, de másrészt a kötött bir­tokok különböző fajtáira, ugy a városok, tör­vényhatóságok, magánosok birtokainak, mint az egyházi és alapítványi vagyonoknak azon részeire nézve, a hol nagy, országos szocziális érdek az, hogy azoknak egyes részei elapróztassanak, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom