Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-22

22. országos ülés 1910 Julius 25-én, hétfőn. 397 azt el mielőbb, mert az ex-lexes, budget nélküli állapot — mint a minister ur mondta — rendkívül káros a nemzetre, államra és egyesekre egyaránt. T. képviselőház ! Azt hiszem, bennünket senki sem illethet azzal a váddal, — és igy a t. pénzügyminister ur sem — hogy mi valami nagyon, de nagyon hosszú időre igénybe vennénk ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál a t. ház türelmét és hogy quasi meg akarjuk obstruálni ezt a javaslatot. S ha erről szó nincsen — a mint hogy nem is lehet szó, — akkor engedje meg a t. pénzügyminister ur, ha azt kérdezzük tőle, hogy a hozzánk intézett szavakat miért nem méltóztatott még januárban saját ministeielnökéhez adreszszálni, megmondván neki, hogy ha az ex-lexes állapotból ki akarja vezetni az országot, akkor először is ne napoltassa el két hónapra az országgyűlést, (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) másodszor jiedig ne hagyjon a múlt országgyűlés berekesztése és az uj országgyűlés összehívása között három hónapot, tehát ne nyújtsa ki igy, erőszakkal, öt hónapra a törvényenkivüli állapotot, hanem intézze el mindezeket a dolgokat két hónap alatt. S ha a ministerelnök ur megfogadta volna ezt a tanácsot, akkor ma már régen kinn volnánk az ex-lexből. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mindezzel csak azt akarom bizonyítani, t. ház, hogy Tüdős János t. barátomnak múltkori felszólalása, a melyet a pénzügyminister ur tegnap czáfolni igyekezett, igenis, nagyon helyénvaló volt, a hogy a tényállás szerint cselekedett, mikor az ex-lexért való felelősséget az önök vállára hárította át. (Igaz! ügy van! a, baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) Mert, t. uraim, önök preparálták öt hónapig az országot, önök törekedtek az exlexnek erőszakos meghosszabbítása által arra, hogy munkapárti többséget szerezzenek maguknak, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) s ha mindezt önök tették, akkor a felelősség is csak önöket terhelheti. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) T. képviselőház! Miszerintünk az ex-lexből való kijutásunk törvényes, sőt egyedül törvényes módja az volna, ha a felhatalmazási törvényjavaslat beterjesztésével egyidejűleg benyújtotta volna a t. pénzügyminister ur az 1910. évre szóló költségvetési előirányzatot is, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Bakonyi Samu : Törvény rendeli! Kun Béla : Mert hiába hivatkozik a pénzügyminister ur az 1897 : XX. t.-czikkre és hiába ismerjük el mi az ő nagy pénzügyi szaktudását és hoszszas politikai múltjában gyökerező tapasztalatait; annak daczára kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy mi az 1897 : XX. t.-czikknek egészen más értelmet adunk, mint a milyen értelmet a t. pénzügyminister ur ad. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon. ) Az 1897 : XX. t.-cz.-nek a 3. §-a szórólszóra a következőket mondja (olvassa) : »A pénzügyminister a ministertanácsban véglegesen megállapított állami költségvetés előirányzatát — tekintettel az 1867 : X. t.-cz.-re is — minden évben oly időben köteles az országgyűlés képviselőháza elé terjeszteni, hogy annak országgyűlési tárgyalása az év végéig befejezhető legyen«. Tehát, t. képviselőház, hogy ha némi kételyek maradnának is fenn az 1897 : X. t.-cz.-re vonatkozólag, ezen kételyeket teljesen eloszlatja az 1897 : XX. t.-cz. 3. §-a, a mikor azt mondja, hogy a költségvetési előirányzat országgyűlési tárgyalását az év végéig nemcsak megkezdetni kell, hanem be is kell fejeztetni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Azért a hibáért, hogy a koalicziós kormány múlt év deczember hó 31-ig nem fejezte be az 1910. évre szóló költségvetési előirányzat tárgyalását, lehet okolni a koalicziós kormányt, de a koalicziós kormánynak ezen hibában való elmarasztalása nem mentség a mostani t. kormányra a tekintetben, hogy miért nem terjesztette elő a költségvetést, és hogyha nem állt módjában a múlt évben azt beterjeszteni és megszavaztatni, a mennyiben csak ez év január havában jutott kormányra, hát miért nem ismerte első, legfontosabb, a törvényben és az alkotmányban gyökerező kötelességének azt, hogy a mikor kormányra lépett, rögtön beterjessze a költségvetést V Azt mondja ugyanis — a 3. §. kiegészítéséül — az 1897 : XX. t.-cz. 19. §-a (olvassa) : »Ha a költségvetési törvény azon év január hava l-ig a melyre szól, létre nem jöhet, a kormány külön törvényjavaslatban felhatalmazást tartozik kérni arra, hogy a legutóbbi költségvetési törvény keretében az állam jövedelmeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse.« Tehát ez a szakasz azt mondja, hogy ha a költségvetési előirányzat »létre nem jött«, nem azt mondja, hogy be nem terjesztetett, mert a létre nem jövés még nem jelenti azt, hogy be nem terjesztetett, mert a beterjesztést a törvény magától értetődőnek tartja. Annak a költségvetési törvényjavaslatnak feltétlenül itt a ház asztalán kellett volna lenni. (Ugy van ! a baloldalon.) Azért mondja a törvény 19. §-a, hogy külön törvényjavaslatban tartozik a pénzügyminister ur felhatalmazást kérni; ez a »külön« szó magában hordja azt, hogy a felhatalmazási törvény-javaslattal párosuló, ezzel karöltve járó alaptörvényjavaslatnak : a költségvetési előirányzatnak is a a ház elé kell terjesztetnie. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hiába beszél tehát az igen t. pénzügyminister ur itt arról, hogy rövid utón intézzük el itt ezt a kérdést. A mikor a felhatalmazási törvényjavaslat beterjesztetett, de az 1910. évre szóló rendes költségvetési előirányzat be nem terjesztetett, ilyen rövid utón ezt a kérdést a törvény és az alkotmány szellemében elintézni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Hiába mondja — Tüdős János t. barátom múltkori felszólalását czáfolva — az igen t. j>énzügyminister ur, hogy mi megsértettük Deák Ferencznek azon nagy elvét, hogy nem szabad kiadni kezünkből a költségvetés megállapításának jogát, mert ez a jsarlamentárizmus legsarkalato-