Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-22

394 22. országos ülés 1910 az, a mi elválasztja a szabadelvű felfogást a mi meggyőződésünktől, (Ugy van! Ugy van! a középen.) mert a történelmi materiális felfogás azt az elvet proklamálja, hogy egyesek életében, ép ugy, mint a nemzetek életében, döntő szereppel csakis az anyagi érdekek birnak. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Méltóztassanak nekem a történelmi materializmusról más leczkét adni és akkor elfogadom ; de a mint én és mások tanulmányozták és tudják, a történelmi materializmusban a döntő, a kizárólagos szerepet az anyagi érdek foglalja el a fejlődés terén. Ennek az irányzatnak ellent fognak mondani, mert ennél sokkal magasabb szempontot is bele kell kapcsolni politikánkba; és ez a idealizmus. Az idealogiát a reális élettel egyeztetjük össze, és ha igy haladunk előre, fel fogjuk ismerni a tiszta szabadelvű felfogást. (Zaj.) Kérdem tehát, feltámadt-e az a régi szabadelvű rendszer, vagy pedig egy tiszta szabadelvű felfogással állunk-e szemben ? Gr. Tisza István azt mondotta, hogy a felekezetiesség és a radikális szabadelvű irány között, mindkét malomkő között őrlődik a szabadelvűség. Konstatálom azt, hogy tévedésben van, mert Magyarországon, még mielőtt a felekezetek önvédelemre keltek volna, a szabadelvűség az egyház jogaiba beleavatkozott, s a radikalizmus karjaiba esett. És akkor, midőn mi önvédelemre kelünk, midőn mi a keresztényi elvek érvényesülését kívánjuk, akkor nem felekezetieskedünk, mert ennek egyik lényeges feltétele az, hogy igenis támadja a felekezeteket. Kérdem én: mikor támadta a néppárt akár a protestánsokat, akár a zsidókat 1 (Derültség. Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Mindig !) Talán a hírlapoknak és a velünk nem rokonszenvező sajtónak termékeiben olvashatta a t. háznak számos tagja azt, hogy mi támadjuk a más vallásuakat, de mi kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy akkor is, ha az támadásnak látszott, nem volt más, mint csak jogos önvédelem. (Derültség jobbról.) Mi felekezeti politikát nem űzünk, mi keresztény politikát űzünk és általa arra törekszünk, hogy azt, a mi az emberben nemes, felemeljük és a világnak követésül odaállítsuk. A nemes emberit a keresztényi politika mindenkiben megbecsüli. Fekete Márton : Ugy kellene ! Frey János: Midőn mi keresztény politikát hirdetünk és a közös emberit emeljük fel eszményi nívóra, akkor mi azt a régi mondást is követjük : »anima natura christiana« és az Aristoteles által régen hirdetett három parancsolatot: »Istent tiszteld, tisztességesen élj, és mindenkinek add meg a magáét*. Ezt a három elvet is képviseljük mi; a vallás terén, szemben a vallástalansággal, a vallásosságot, az erkölcsi téren a tisztességet, a jogi téren az igazságot. (Helyeslés.) Nem felekezeties- I Julius 25-én, hétfőn. kedünk, nem üldözzük mi a felekezeteket, sőt határozottan tiltakozom az ellen, hogy bárki nekünk ilyen velleitásokat imputáljon. (Élénk helyeslés a balközépen.) Mi keresztény politikát kívánunk, mi a destruktív, a romboló politika helyett a vallás terén megvédünk a hitetlenséggel szemben mindent, a mi pozitívum. Az egész ház általános helyeslésével találkozott és a választások lezajlása alatt is alig akadt jelölt, ki a katholikus autonómiát ne követelte volna azért, mert mindenkinek megadatott, csak egyedül a katholikus egyháznak nem adatott meg az önkormányzat. (Igaz ! Ugy van ! a balközépen.) Mi az egyenlőséget követeljük a katholikusok részére nemcsak itt, hanem a népnevelés terén is, követeljük a keresztény irány érvényesülését, és pedig nemcsak a szellemi irányítás terén, hanem az anyagiakban is. Nem igazságtalanság-e az, hogy épen a felekezeti tanítók, a kik pedig a nemzeti munka terén nem kevesebb munkát végeznek, mint az állami tanítók, az anyagi érvényesülés terén, a fizetés tekintetében mostohábban vannak ellátva, mint az államiak ? (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ezt nem tartom igazságosnak, ez ellen tiltakozom. (Helyeslés balfelől.) Mi keresztény politikát, mi igazságot követelünk. A felekezeti tanítók ép oly munkát végeznek mint az államiak, kevesebb fizetés és korpótlék mellett. Sajnálom, hogy a kultuszminister ur nincs itt, tudom, ő ismeri ezeket a sérelmeket és én csak azért panaszlom fel őket, hogy újra felidézzem. Hogyan állanak pl. a nyugdíj tekintetében ? Az állami tanitó megkapja nyugdiját a teljes fizetés után, a felekezeti tanitó, midőn fizetéséről van szó, abban a tekintetben, hogy van-e 1000 koronája, akkor beszámítják neki a kántori teendők utáni fizetést is, akkor jó a kántori munkája, hogy ne kelljen pár fillérre] többet adni neki, de midőn a nyugdíjról van szó. rögtön kikapcsolják a kántori járandóságot, s nyugdiját egyedül a tanítói fizetés után kajája. Pedig a katholikus iskolák in specie legkevésbbé sem állanak az állami iskolák mögött; én voltam állami iskolában, voltam katholikus iskolákat felügyelni, nem egyszer, sőt állandóan, és mondhatom, azok sok tekintetben nem egy állami iskola felett állanak. (Igaz! Ugy van! a balközépen.) Az a katholikus vagy felekezeti tanitó méltánytalanul lesz megcsonkítva az ő kenyerében, a mennyiben késő öregségében nem kapja meg azt a nyugdijat, a melyet az állami tanitó. Huszár Károly (sárvári): Egyike a legnagyobb igazságtalanságoknak! Frey János: Ez oly igazságtalanság, mely felett napirendre térni nem lehet, és ha azok a felekezeti tanítók, a kik Magyarország tanítóságának zömét képezik, méltatlankodnak, elégedetlenkednek ezen bánásmóddal szemben, ezt teljesen jogosan teszik. Hisz azt úgyis tudjuk valamennyien, a mit most közbeszóló képviselőtársam megjegyzett, hogy a kvalifikáczió sem kisebb, hogy ép olyan kvalifikácziója van, mint az állami