Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-21

382 21. országos ülés 1910 Julius 23-án, szombaton. tényezőknél tájékozást szerezni. Ezek szerint Budapest tej szükséglete naponta 250 millió liter és ennek fele hamisitott állapotban kerül Budapestre. (Felkiáltások: Ez igaz !) Ez, sajnos, a legilletékesebb tényezők állítása. Rákospalota érdemes lakosának, Kovácsy képviselőnek ez természetesen nem tetszik, mert onnan sok tejet hoznak be. A németországi szaklapok közlése szerint, a melyeket szintén figyelemmel átolvastam, Hamburgban az előző esztendőkben az odaszállított tejnek 40%-a volt hamisítva, s a mikor azután erélyesen végrehajtották az élelmiszerek ellenőrzését, akkor az a 40% leszállott 15%-ra. Azt hiszem, hogy ha mi megfelőlő törvényt fogunk alkotni, a mely nem tűri meg azt, hogy ezek a méregkeverők (ügy van!) a szegény, becsületes polgárok egészségét veszélyeztessék, esetleg százak és ezrek halálát idézzék elő ; (Felkiáltások bal- és jobbfelól: Veszélyeztetik a gyermekek életét!) akkor ezen mizériák megszűnnek. Hiszen tudjuk, hogy nagyon is sok esetben az édes anyatejet is hivatva van pótolni az a tej és nagyon jól tudjuk, hogy vidéken ott van pl. a trágyadomb a kut mellett és azt a megfertőzött kútvizet öntik a tejhez. Nem is szólva arról, hogy minden egyebet is hamisítanak a világon, a mi idekerül Budapestre, (ügy van! Halljuk !) Budapesten legalább van némi ellenőrzés, míg a vidéki városokban alig van. Hiszen hogy többet ne mondjak : egész Magyarországon összesen 11 vegykisérleti laboratórium-állomás van, ha jól vagyok értesülve ; Ilosvay t. képviselőtársam mindenesetre sokkal jobban fogja tudni. Németországban 31 évvel ezelőtt alkották meg a tápszertörvényt, a mely az élelmiszerhamisítást nem kihágásnak minősiti, mint minálunk, hanem bűncselekménynek és azóta, vagyis 1879 óta, ott, ha jól tudom, 179 laboratórium keletkezett. Egy hang (jobb/elől) : Akkor ott sok a hamisító ! Sümegi Vilmos: Ott is sok volt a hamisítás, de a milyen mértékben szaporodtak ezen vegykisérleti állomások, olyan mennyiségben csökkent az élelmiszerek hamisítása is. (Igaz! Ugy van !) Hiszen felszólalásomnak alig van más czélja, mint az, hogy megsürgessek olyasvalamit, a mi végre gátat vet ezen alávaló uzsorások üzelmeinek (Helyeslés.) és a mint Németországban meg tudták csinálni azt, hogy a nagyobb vidéki városokban az állam segítségével laboratóriumokat állítottak fel, ugy, azt hiszem, semmiféle akadálya nem volna annak, hogy nálunk az állam a kormány támogatásával minden nagyobb vidéki törvényhatóság állítson fel vegykisérleti állomásokat. (Általános helyeslés.) Említettem, hogy Budajtesten gyakoroltatik némi ellenőrzés, de ez az ellenőrzés sokkal hatályosabb lehetne, ha a büntetés mértéke nem volna annyira enyhe, mint a minő. A VI. ker. elöljáróságnál Rupp László ur helyettes előljáró, egy igen erélyes, tisztességes hivatalnok, igyekezik nagyobb mértékben büntetni a hamisító méregkeverőket és ő mondotta nekem tegnap, hogy száz eset közül kétszer sem történik meg az, hogy felebbeznek a megbüntetett hamisítók. Ha valakinek, pl. valamely nag3^ tejhamisitó czégnek rettentő nagy protekcziója van a közigazgatási bizottságnál, a fővárosnál, akkor az még megkoczkáztatja a felebbezést, mert protektorai esetleg leszállíthatják a büntetését. Ellenben onnan, nem hiszem, hogy csak egyetlenegyszer is felebbeztek volna a földmivelésügyi kormányhoz, mert nagyon jól tudják, hogyha odajutna az ügy a földmivelésügyi kormány elé, a mely utolsó fokban hivatott Ítélkezni, akkor ugyancsak elvernék azon a hamisító úron a port. (Elénk helyeslés.) Igaz, hogy még ha a legsúlyosabb büntetést szabnák is ki törvényeink, az akkor is nagyon csekély lenne. Két törvényünk intézkedik ugyanis ezekben a dolgokban. Az egyiket 34 évvel ezelőtt alkották meg; ha méltóztatnak megengedni, felolvasom, mert igen érdekes. (Felkiáltások jobbfelól : Tudjuk!) Bocsánatot kérek, igen kevesen tudják, legyünk csak őszinték. A ki érdeklődik a törvény iránt, az persze el is olvashatja. (Halljuk ! Hattjuk !) Ez a 34 év előtt alkotott törvény nem is az élelmiszerhamisitásról, hanem a közegészségügy rendezéséről szól. Ezen 1876: XIV. t.-czikk 14. §-a azt mondja (olvassa) : »Artalmas gyümölcsnek, gombának, valamint minden romlott, hamisitott vagy ártalmas anyagokkal kevert tápszereknek, vagy italoknak árulása, nemkülönben az ezek előállítására és eltartására szolgáló egészségre ártalmas edényeknek készítése és használata tilos«. Ezzel be is fejezte a törvényt. Egy hang (a középen): Erről szabályrendelet van! Sümegi Vilmos: Erre is rátérek, de nem kívánom nagyon hosszú időre igénybe venni a t. ház türelmét, de látom, hogy Hantos t. képviselőtársam nyugtalankodik és türelmetlen. (Halljuk! Halljuk!) Pedig ez olyan kérdés, a mely pártkülönbség nélkül kell, hogy mindenkit érdekeljen. Azután 1895-ben alkottak egy törvényt, a mely a »mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásárók szól. Nem hosszú, felolvasom épen a közbeszóló képviselő ur felvilágosítása czéljából. Azt mondja az I. §. (olvassa) : »A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek, jelesül: tej és tejtermékek, állati és növényi zsirok, zsiradékok, olaj neműek, továbbá gabona, liszt és az ebből készült tésztaneműek, méz, paprika, általában vető- és fűmagvak, abraktakarmány és trágyaneműek hamisítása, valamint a hamisítottak forgalomba hozatala tilos. A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy ha a jelen törvényben enüitett termények, termékek és czikkeken kivül a mezőgazdaság érdekében egyéb termékek, termények, vagy czikkek hamisításának tilalmazása válnék szükségessé,