Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-20

346 20. országos ülés 1910 Julius 22-én, pénteken. felelősség. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás a jobboldalon.) T. Mz! A felett lehet meditálni és állani] ogi vitákat folytatni, vájjon a törvényhozásnak a feloszlatása költségvetési törvény meghozatala nélkül, illetve törvényen kiviili állapotban lehetséges-e, jogos-e vagy pedig nem. Mert arra szoktak és lehet talán hivatkozni, hogy előállhat az az ultima ratio, midőn lehetetlen más megoldás nagyobb politikai zavarok és konvulziók elkerülése végett, mint hogy a törvényhozás, a képviselőház feloszlattassék és a nemzet Ítélete kéressék ki a követendő politikai irányra nézve. De a mellett semmi körülmények közt és semmiféle államjogi elvek felállitásával nem lehet érvelni, hogy tÖTvényen kiviili állajrotban és költségvetési törvények hiányában a házat elnapolni és a ház tárgyalásait hosszabb időre felfüggesztem lehetne. (Ugy van ! ügy van ! a baloldalon.) T. képviselőház ! A f. é. január hóban, akkor, midőn a jelenlegi t. kormány a ház előtt bemutatkozott, maga a mélyen t. ministerefnök ur állitotta fel a kormány álláspontját, ugy, hogy a bizalmatlansági szavazat megtörténte után két alternatíva előtt áll. Az egyik alternatíva a lemondás ; kétségtelenül ez lett volna a törvényes és parlamentáris ; (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a másik szintén elfogadható és szintén indokolható : a nemzetre való appellálás, illetve a törvényhozás feloszlatásával a nemzet Ítéletének megkérdezése. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mélyen t. ministerelnök ur akkor be is jelentette, hogy neki ez a szándéka, és mindamellett ugyanabban az ülésben, a melyben a bizalmatlansági szavazatot a kormány megkapta a ház nagy többsége részéről, mégsem aziránt tett intézkedést, hogy az országgyűlés feloszlatása a legrövidebb idő alatt megtörténhetett volna, (Ugy van a szélsőbaloldalon. ) hanem egy már előre zsebében tartott királyi kézirat felolvasása utján, az elnapolást eszközölte, a mi által elkövette azt a törvénysértést, a melyet az imént jellemeztem, hogy t. i. törvénykivüli állapotban, költségvetési törvény nem létében a ház tárgyalásait hosszabb időre felfüggesztette. Egy hang (a szélsőbaloldalon): A módszert készitette elő. TÜdŐS János: Azzal indokolta ezt az eljárást a ministerelnök ur, hogy a törvényenkivüli állapot megszüntetésére neki a ház akkori pártviszonyai mellett kilátása nem volt, nevezetesen akkor a kormánynak többsége nem volt, sőt. mint maga is elismerte a t. ministerelnök ur, támogató pártra egyáltalán nem támaszkodhatott. Ezzel indokolja a t. ministerelnök ur, hogy a bizalmatlansági szavazat elnyerése után indemnitást, törvényes felhatalmazást nem terjesztett be. T. ház ! xlz tökéletesen igaz, hogy a t. kormánynak az előző házban parlamentáris gyökere abszolúte nem volt és támogató párttal nem rendelkezett és mindennek daczára az előző országgyűlésnek azon az ülésén oly nyilatkozatok történtek, a melyek teljesen feljogosíthatták, sőt bizonyos kilátással is biztathatták a t. kormányt arra nézve, hogy pénzügyi felhatalmazást, illetőleg indemnitást kérjen, kifejezetten és határozottan a törvényhozás feloszlatása és a választások megejtbetése czéljából. Ezt megkaphatta volna. Méltóztassék megengedni, annak a pártnak részéről, á melynek én is egyik szerény tagja vagyok, semmi esetre sem remélhette és kívánhatta a t. kormány azt, hogy az indemnitást, a melyben feltétlenül a politikai bizalomnak bizonyos mértéke nyilatkozik meg, megkapja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Voltak azonban abban a törvényhozásban olyan elemek, a melyek kifejezetten ebből a czélból a t. kormány támogatására siettek volna . . . Holló Lajos: Issekutz ! TÜdŐS János: ... nem csupán az akkori 67-esek táborából, az alkotmánypárt részéről, de még a 48-as pártnak egyik részéről is. Hiszen gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam egész határozottan kijelentette, hogy egyénileg elismeri a t. ministerelnök ur álláspontjának helyességét, hogy a bizalmatlansági szavazat után vagy le kell mondania, vagy indemnitást kell kérnie, és a mennyiben nem mond le, hanem a nemzetre appellál, a nemzet Ítéletét kéri, abban az esetben ő és párthívei közül sokan, kifejezetten ebből a czélból hajlandók az indemnitást a kormány részére megszavazni és a törvényen kivüli állapotot megszüntetni. Ily körülmények között, méltóztassanak megengedni, ha én teljesen jogosulatlannak és elfogadhatatlannak tartom azt a vádat, a melylyel bennünket illetnek a törvényenkivüli állapot ily hosszan való elhúzódásáért (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és kénytelen vagyok azt egész határozottan visszahárítani a t. kormányra, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalion.) mert a felelősséget a t. kormány csak akkor háríthatta volna el magától, ha beterjeszti az indemnitási javaslatot, az letárgyaltatik és leszavaz tátik. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebben az esetben lehetne azt mondani, hogy az előző országgyűlésnek a többséget, mely az indemnitást erre a czélra megtagadta, felelősség terheli a törvényenkivüli állapotért, de igy nem. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De nemcsak ezért terheli a kormányt a felelősség a törvényenkivüli állapotért, hanem azért is, hogy ha már elnapoltatott a ház tárgyalása és azután feloszlattatott a ház, a feloszlatás előtt szintén alkalma volt a kormánynak indemnitást kérni egyenesen a választás czéljára és ha akkor sem kapta volna meg, akkor talán illethetne bennünket az a vád, a melyet elhárítok e párttól. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat indokolásában az a sajátszerű és parlamenti életünkben példátlan eset állt elő, hogy