Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-18

18. országos ülés 1910 július 20-án, szerdán. 291 En nem bizom abban, hogy a munkapárt az általános választói jogról szóló javaslatot ugy fogja megalkotni, hogy a nemzetnek magának legyen hasznára és a magyar parlamentet csakugyan az egész magyar nemzet képviseletévé tegye, Nem hiszem azért, mert én ugy látom, eltekintve azoktól a differencziáktól, a melyek nyilvánvalók, a melyekről mindenki tud, a melyek a választójog kérdésében gr. Tisza István, Székely Ferencz és Lukács László között fenforognak, ugy látom, hogy a t. túloldal csak azért ketté be programnijába az általános választói jogot, mert azt Piécsben igy követelik. (Zaj jobbfelől.) Egy hang (a középen) : Hát a koaliczió miért vette be ? Haller István : Hogy ez igy van, arra nézve leszek bátor újból egy igen kompetens embernek a választói jogra vonatkozó nyilatkozatát felolvasni. A házban 1897-ben a kérvényeket tárgyalták. Volt itt egy kérvény, a mely sürgette az általános választói jogot. Perczel Dezső volt akkor a belügyminister. 0 válaszolt az ellenzéki szónokoknak, a kik már akkor követelték az általános választói jogot. Beszédében ezt mondta (olvassa) : »Kijelentem, hogy a kormány (Erdélyi Sándor, Lukács László, Bánffy Dezső is tagjai voltak) — tehát nemcsak ő saját személyében, hanem a kormány — az általános szavazati jog álláspontjára helyezkedni egyáltalában nem kivan. A jobboldal helyeselt. A kormány végzetes tévedésnek tartja mindazok felfogását, kik erről ez idő szerint Magyarországon beszélni vagy még csak álmodozni is merészelnek. Azt hiszem, t. ház, hogy ez idő szerint a legvégzetesebb tévedések egyike volna ezzel a kérdéssel még csak komolyan foglalkozni is. (Felkiáltások jobb]'elől: Ilikor volt ez ?) 1897 január 23-án. (Felkiáltások johbfelöi: Azt mondta, hogy »ez idő szerinte.) Majd erre rátérek. Tovább is folytatta a belügyminister. Azt mondta ugyanezen az ülésen (olvassa) : »A mi pedig azt illeti, hogy a képviselő urak folytonosan azt mondják, hogy ők nem irtóznak tőle, ők elmennek a végső határig, s megadják a haza minden bű, s a hazához ragaszkodó minden polgárnak a szavazati jogot, erre nézve megjegyzem, hogy abban a perczben, a mikor a képviselő ur fel fog találni — Győry Eleknek válaszolt — oly érzületi manométert, a mely a választó mellére illesztve megmutatja a fokot, hogy ő mennyire hű fia hazájának, hozzájárulok inditványához és azt a magam részéről is elfogadom. Mivel azonban ezt sem törvényben definiálni, sem semmiféle módon körülírni nem lehet, azt hiszem, az ő helyzetük akkor volna nehéz, ha kilátásuk volna arra, hogy határozati javaslatuk a kérvényi bizottság javaslatával szemben elfogadtatik.« Az előbb felszólalt t. képviselő ur egy közbeszólásra azt válaszolta, hogy ez az oldal, specziel a Justh-párt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A függetlenségi párt!) nagy zavarban volna akkor, ha az ő javaslatukat elfogadnák. Én azt hiszem, hogy a t. túloldalnak is most ugyanezen a czimen nagy zavarban kell lennie, (Zaj jobbfelól.) a mikor a trónbeszédben el kell fogadnia az általános választói jogot. Mert feltalálta-e a munkapárt azt az érzületi manométert, a melylyel most meg tudja már mérni a választók hazafiságát ? Ha ez a manométer tényleg megvan, akkor Perczel Dezső t. képviselő urnak igazán joga van már az általános szavazati jog álláspontjára helyezkedni. De ha ő nem találta fel és a munkapártban senki nem találta fel, akkor ő még mindig nem tudja indokolni, hogy miért áll most az általános választói jog alapján. Azt mondta egyik képviselőtársam, hogy azt mondta a volt belügyminister akkori válaszában : »ez idő szerint<«. Tényleg igy van. 13 esztendővel ezelőtt történt és akkor az mondatott, hogy »ez idő szerint«. De kérdem én : 13 esztendő óta azok a körülmények, a melyek a t. akkori belügyministernek az »ez idő szerint<< való kibúvót sugalmazták, eltüntek-e, megváltoztak-e ? (Felkiáltások jobb/elől: Meg!) Akkor hivatkoztak arra, hogy nem lehet általános választói jogot csinálni Magyarországon, mert bejönnek ide a nemzetiségek nagy tömegei, bejönnek a szocziáldemokraták és elveszti az intelligenczia befolyását a kormányzat felett. Ezek voltak az okok akkor. Én nem hiszem, hogy valaki abban a meggyőződésben volna, hogy ezek az okok ma megszűntek. A nemzetiségi agitáczió ép ugy folyik, mint folyt azelőtt, a szocziáldemokrata tábor nem hogy megkisebbedett volna, hanem megerősödött, az ő forradalmi érzésük nemhogy alábbhagyott volna, hanem napról-najDra fokozódik. Hát ha akkor a t. túloldal kormánya félt, hogy ezek a körülmények gátolni fogják a magyar parlament működését, tessék nekem megmondani, hogy mivel tudja most megmagyarázni, hogy ugyanazok a körülmények, a melyek léteznek most, nem fognak az általános választójog alapján összeülő házban zavart csinálni ? Én azt hiszem, ezt megmagyarázni nem tudják. De megmagyarázni nem is lehet, mint legfeljebb egygyel, hogy t. i. a magyar politikát már régen felülről dirigálják és felülről nem kivánták az általános választói jogot; most pedig, azt hiszem, az általános választói jogot tartják az egyetlen útnak és módnak, a melylyel mindenkor lehetetlenné lehet tenni azt, hogy Magyarország a nemzeti követelések mellett többséget tudjon állítani. Azért követelik most az általános választói jogot, ezért parancsszóra fogadták el önök^ az általános választói jog azonban nem fogja igazolni a bécsi számításokat. Az a választóközönség, a mely ma még szavazati joggal nem bir, ennek daczára ma is ép oly hű fia ennek a nemzetnek, mint azok, a kik már régóta gyakorolják a választói jogot. Mi nem félünk attól, hogy a nemzetiségek és a szocziáldemokraták be fognak jönni ebbe a házba. Holló Lajos t. képviselőtársam épen tegnap mon37*