Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-14

206 H. országos ülés Í9Í0 Julius 15-én, pénteken. legyünk, de ugy, hogy ha lehetséges, nálam senki se legyen kisebb. Hiszen a nemzetiségi kérdés alakulásán látjuk, hogy a magyarság tömegfelszivó ereje rendkívül meggyengült; épen ezen kérdéseknél kell, hogy közgazdasági szempontokat is szem előtt tartsunk, mert hiszen ha mi kulturális és vagyoni íelsőbbségbe kerülünk, ha gazdasági önállóságunk mielőbb megvalósitható lesz, akkor kielégíthetjük a nemzetiségek gazdasági igényeit is, a mi gazdasági intézményeinkkel szorosabb kontaktusba hozhatjuk az övékét, s ez a legerősebb fegyver. Küljebb kell tolni a magyar határvonalakat, mert csak ezáltal tudjuk megvalósítani azt, hogy a nemzetiségek határvonalai mindjobban összeszoruljanak. Egyetlenegy lovagló paripája van a munkapártnak, a szabadelvűség. Erre nézve engedje meg Huszár Károly t. képviselőtársam, hogy az ő véleményével homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalhassak el. Abban igazsága van a nemzeti munkapártnak és minden pártnak, a mely a szabadelvűséget teszi kormányzati alapjává, hogy annak megvan a maga létjogosultsága és nem szabad azt olyan szempontból elbírálni, a mint igen igen t. képviselőtársam tette, ö ugyanis az összes magyar bajok egyedüli forrásául a szabadelvűséget állította oda, pedig Magyarország épen akkor volt legnagyobb, a magyar politika akkor nyerte el a külföld becsülését, a mikor az egyházpolitikai reformokat valósította meg. B. Eötvös, Deák Ferencz, Szála)

7 László, Kossuth Lajos a szabadelvűség politikáját hirdették. Csak egy példára mutatok rá. Azt mondotta, hogy a szabadelvűségnek nagy bűne az is, hogy a vasárnapi munkaszünetet sem tudta megvalósítani. Vájjon van-e szabadelvűbb állam Angliánál, a hol a szabadelvűség ellen attroczitás talán soha nem követtetett el és mégis a szabadelvűség uralma alatt meg tudták alkotni a legteljesebb munkaszünetet ? Huszár Károly (sárvári) : Ezek a szabadelvűek nem csinálták meg ! (Felkiáltások a jobboldalon : Még megcsinálhatják !) Ábrahám Dezső: A mi harczunk Ausztriával szemben nem csak évtizedek, hanem évszázadok óta egy nemzeti élethalál harcz. Itt, a hol mindenütt csak közös intézményekkel állunk szemben, a hol nincs egy nemzeti intézményünk, a melyhez a korona részéről, vagy általában felülről hozzájárultak volna, ott, a hol még a czivillista tizenegy millióját is túlnyomó részben Ausztriában költik el és alig marad egy kis Lázármorzsa Magyarország részére, itt mindent gazdasági szempontból kell megvilágítani. Es a mikor a függetlenségi párt rátért a közjogi politikáról a gazdasági politikára, akkor belátta annak fontosságát, hogy Magyarországnak elsősorban gazdaságilag kell nagynak és erősnek lennie, de nem az által a munkásság által, a melyet önök tűztek ki czélul, hanem, a melyet Magyarországnak a függetlenségi és 48-as párt helyezett kilátásba. És mégis, a mikor mi a közjogi harcz mezejéről a gazdasági harcz mezejére léptünk át, mit láttunk '! Azt, hogy már az első lépésnél, annál a lépésnél, a melyre való jogot drágán szereztük meg, akadályokba ütköztünk, a mikor többszörös Ígéret volt arra, hogy a bank önállóságát, a mely a gazdasági önállóság első lépése, meg tudjuk valósitani, akkor mindjárt kénytelenek voltunk csalódásra ébredni és belátni azt, hogy hiába tértünk le a közjogi politika teréről, hiába léptünk a gazdasági politika terére, ezek a törekvéseink is akadályokba ütköznek, ezeket a törekvéseket sem tudjuk a magyarság ellenkező programmot valló elemeinek hibájából megvalósítani. Hálátlan szerep az, a melyre a kormánypárt rállalkozott, hálátlan, mert odafenn, elámították dz irányító köröket, a nemzeti közvéleménynek kialakításában ; hálátlan szerep azért is, mert idelent a népet elkeseritették azáltal, hogy összes jogai megvalósításától el akarják ütni. Egy dolog jut eszembe, a mikor a kormánypárt mai helyzetét tekintjük. XIV. Lajos, a napkirály, még a XVII. században mondta, hogy L'état c'est moi, ő magában tartotta megszemélyesítve az államot. Alig egy század leforgása után már Nagy Frigyes, a német birodalomnak voltaképem megalapítója azt mondta, hogy a király az állam első szolgája. Es vájjon ez a két álláspont mire vezetett ? Arra, hogy Németország óriási fejlődésnek indult, Francziaországban pedig bekövetkezett a forradalom. önök a párturalmat tették négy évtizedes működésük alapjául. Itt nem a pártok voltak Magyarországért, hanem a L'état c'est moi álláspontját önök a szabadelvű pártnál valósították meg, azt mondták, hogy Magyarország a szabadelvű párt, Magyarország a nemzeti munkapárt! Ezt a politikát még folytatni fogják a következő esztendőkben is, mert hiszen ugy akarják berendezni önök szocziális és választójogi politikájukat, hogy minden továbbra is ugy maradhasson, a mint volt. Ez jóra nem vezet. A mi ujat hoztak önök, az egyáltalában nem jó a nemzetre, a mi pedig régi, az semmi más, mint osztrák. (Zaj a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) Egész őszintén megvallom, hogy a választói jog szempontjából bizonyos aggodalmakat éreztem annak általánossága, egyenlősége és titkossága tekintetében. Hogyha Magyarország múltját és különösen jelenét nézem, akkor ezen aggodalmaim egy csapásra elmúlnak. Epén ezért kénytelen vagyok kijelenteni azt is, hogy ragaszkodnunk kell a mielőbb megvalósítandó választói jog általánosságához, egyenlőségéhez és épen a nemzetfentartó elem szempontjából a titkossághoz is. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon jól mutatott reá Huszár Károly t. képviselőtársam, hogy a titkosság nem is annyira a nép szempontjából, mint az intelligenczia szempontjából kell, hiszen, ha egy családban csak egy utbiztos van, a mint azt Barta Ödön t. képviselőtársamtól hallottam, vagy egy közönséges napidíjas irnok találkozik, akkor az egész család kénytelen a mindenkori kormány