Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-14
14. országos ütés 1910 Julius 15-én, pénteken. 207 politikáját követni, nehogy kenyérkereső] ét elveszítse. A mikor tehát a nemzeti munkapárt javaslatával szemben ellentétes álláspontot foglalok el, a legkészségesebb örömmel jelentem ki, hogy semmi íéle aggodalmaim nincsenek a választói jog kérdésében a függetlenségi és 48-as párt által elfogadott állásponttal szemben, sőt a demokratikus jövő magyar parlamentarizmus igazi megvalósítása szempontjából egyedül azt tartom czélravezetőnek és azért ezt teszem magamévá. Ha nemcsak a kivándorlást szaporítjuk, de közjogi és közgazdasági intézményekkel önállóságunk érdekét szolgáljuk, megvalósíthatjuk az igazi demokratikus független szabad Magyarországot. (Helyeslés a báloldalon.) Ezért fogadom el a. gr. Batthyány Tivadar által beterjesztett felirati javaslatot. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Lovászy Márton ! Lovászy Márton : T. képviselőház ! A mai ülés első szónoka, Huszár Károly t. képviselő ur beszédében nagy igazságokat mondott el, a melyeknek legnagyobb részét én is aláírom. Megkoczkáztatott azonban a képviselő ur egy olyan kijelentést, a melyet sem én, sem pedig ez a párt, megjegyzés nélkül nem hagyhatunk, mert annak igazságát el nem ösmerhetjük. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Azt mondotta az igen t. képviselő ur, a mikor a mostani választások eredményével, s azokkal az okokkal foglalkozott, a melyek ezt az eredményt előidézték, hegy ez a párt és azok a pártok, a melyek a bank kérdésében törésre vitték a dolgot, elmulasztották azt a kötelességüket, hogy a bankkérdés jelentősége felől a népet, a választóközönséget felvilágosították volna. S ebben is okát látja a választások eredményének. T. képviselőház í En ezzel szemben utalok arra a rendkívül nagy méretű, mondhatnám, éveken át folytatott agitáczióra, a melyet a függetlenségi párt kifejtett az országban, épen abból a czélból, hogy a népet és a választóközönséget a bank-kérdés jelentősége felől felvilágosítsa. (Igaz! ZJgy . van! a baloldalon.) Hiszen egész sorozatát rendeztük a népgyüléseknek, (Ugy van! balfelől.) a melyeken a legbehatóbban és a legszakszerűbben világosítottuk fel a népet e kérdés nagy horderejéről és én állithatom, hogy valóban csodálatos az az értelmi színvonal, a melylyel a magyar nép nagy tömegei ennek a kérdésnek ugy gazdasági, mint politikai jelentőségét felfogták. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Utalhatok e tekintetben, t. ház, a kérvényeknek ama nagy tömegeire is, a melyek ehhez a házhoz beérkeztek és a melyek mindannyia az önálló bank felállítását követeli, s egyben biztosithatom is t. képviselőtársaimat, hogyha a lefolyt választásokon a magyar népnek akarata igazán kifejezésre juthatott volna, s ezt meg nem gátolják épen azok az okok, a melyeket a t. képviselőtársam nagy részletességgel sorol itt fel, akkor az önálló banknak és a gazdasági önállóságnak ebben a képviselőházban legalább is akkora többsége volna ma, mint volt a múlt képviselőházban. (Igaz! ügy van ! balfelől.) T. képviselőház! A mi a szőnyegen forgó kérdést, a feliratot illeti, nem követem azoknak példáját és útját, a kik ezt a vitát mindenféle mellékkérdések, így a nemzetiségi kérdés vagy a katholikus autonómia kérdése közbevetésével el akarják terelni a tulajdonképeni tárgytól. (Helyeslés balfelől.) Mert bármennyire szivemen feküdjék nekem is, a ki jó katholikusnak tartom magamat, a katholikus autonómia megvalósítása, mégsem követhetem azt a példát, a melyet Rudnay Alajos képviselőtársam mutatott. . . Szmrecsányi György: Azt nem is lehet követni ! (Zaj a jobboldalon.) Lovászy Márton : .. . mert akár tetszik, akár nem, beszélek arról, a miről itt szónak kell lennie. (Zaj.) Bakonyi Samu: Abból még püspök lesz. (Zaj. Elnök csenget.) Lovászy Márton : T. képviselőház ! Előttünk áll egy nagyon sajnálatos, de történelmi jelentőségű tény, az t. i., hogy itt a nemzeti akaratnak oly óriási méretű, kolosszális meghamisítása történt, (Igaz! Ugy van ! balfelől. Elénk ellenmondás a jobboldalon.) hogy ennek a jelentőségét sem közbevető kérdések erőltetésével nem lehet eltagadni, sem pedig nem lehet azzal az olcsó fogással elenyésztetni, hogy előállt itt a t. kormánypárt is panaszokkal, hogy hiszen az ellenzéken is követtek el ilyen visszaéléseket, sőt, hogy tovább is demonstrálja ennek a valódiságát, még a Curiához is petiozióval fordult, állítólag jogtalanul szerzett ellenzéki mandátumok megtámadásával. (Zaj jobbról.) Sümegi Vilmos: Hát mi is százezreket költöttünk el % Ertsey Péter : Bizony költöttetek ti is! (Zaj és ellentmondás a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Kicsoda? Ertsey Péter: A kinek volt! (Zaj. Elnök csenget.) Lovászy Márton : Mi, t. képviselőház, a kik itt bent ülünk a parlamentben és ennélfogva hivatásunknak kell hogy ismerjük azt, hogy alkotmányunkat, annak erősségeit, annak védbástyáit oltalmazzuk és védelmezzük, nem zárkózhatunk el annak a ténynek a felismerése elől, hogy a mi alkotmányunk és annak összes védő művei a szabadelvű rendszer három évtizedes működésének folyamán ma már mind romban hevernek. Sorba mehetünk alkotmányunk biztosítékai között. Egyik legerősebb, egyik leghatalmasabb fegyver, a nemzet kezében is leghatásosabb alkotmány biztosíték az ujonczok megajánlásának és megtagadásának a fegyvere. Mert én, t. képviselőház, el nem fogadom és el nem ismerhetem annak a népámitó hazugságnak a valódiságát, hogy mi az ujonczokat önmagunknak és nem a hatalomnak szavazzuk meg. (Helyeslés a szélsőbahldalon.)
