Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-12

1$. országos ülés 1910 Julius 13-án, szerdán. 159 Interpelláczióm a kereskedelemügyi minister úrhoz tehát a következő (olvassa): »Mivel a fedezetlen határidő-üzlet mai alakjában a közgazdasági élet minden tényezője, de különösen a mezőgazdák megkárosításával jár : hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur az összes érdekeltek, igy a gazdák, kereskedők és a tőzsde meghallgatása után a fedezetlen határidőüzlet mai elfajulásait megszüntetni ?« Elnök: Ki fog adatni a kereskedelemügyi minister urnak. Következik ? Mihályi Péter jegyző: Kovács Gyula! Kovács Gyula." T. képviselőház! Még egy interpelláozióm van a kereskedelemügyi minister úrhoz, a gazdákat szintén mélyen sértő, legalább anyagilag nagyon kárositó dologban. A czukorgyárosok kartellj ének szintén egy kinövéséről akarok szólni. Tudvalevőleg a czukorgyárosok kartellben egyesültek — a mihez kevés közünk volna, ha egyúttal nem rajonnirozták volna magukat. Ez alatt azt kell érteni, hogy az ország czukorrépatermelő vidékei kerületekre vannak felosztva, a melyek mindegyike más czukorgyárhoz tartozik. Vagyis, ha én czukorrépámat el akarom adni, azt nem adhatom el bármelyik czukorgyárnak, hanem csakis annak, a melyhez én be vagyok osztva. Ez az állapot nagyon sérelmes és méltánytalan a gazdákra nézve, mert vagy olyan áron kell, hogy eladjam czukorrépámat, a hogy azt az illető czukorgyár kivánja, a melyhez be vagyok osztva, vagy pedig nem termelhetek czukorrépát. Tekintettel arra, hogy a czukorrépa olyan kultúrnövény, a mely intenzív gazdálkodást, mély művelést, műtrágyát igényel, gyomirtót stb., tekintettel továbbá arra, hogy a czukorrépa termelése igen sok munkáskéznek ad dolgot és kenyeret, azt szeretném interpelláozióm révén elérni, hogy ezen abuzus szüntettessék meg azon czélból, hogy a gazdák a czukorrépatermelést nagyobb mérvben felkarolhassák. (Helyeslés balfelől.) Akkor, midőn a czukor ára még nagyon alacsony volt, s midőn a czukoripar még nem volt megszilárdulva, talán indokolt volt a rayonnirozás. de ma, midőn a czukoripar helyzete elsőrendű, midőn a czukor ára nagyon magas és a czukorgyárosok nagyon is erősen állanak: egyáltalán nem indokolt már, hogy a gazdát a czukorrépatermeléstől elriaszszuk. Nem tudom ugyan, hogy az állam ez irányban milyen mértékben érvényesitheti befolyását, de tudjuk, hogy a czukorgyárak az állam részéről nagyon sok kedvezményt élveznek és ha a t. kereskedelemügyi minister ur kegyeskednék a czukorgyárakra azzal az eszközzel hatni, hogy az általuk élvezett kedvezmények, illetőleg előjogok egy részét elvonja tőlük, ha nem helyezkednek a gazdákkal szemben a méltányosság álláspontjára, ez megtenné hatását, mert ez esetben a czukorgyárak a rajonnirozástól, a melyre ha egyáltalán ^nincsen szükség, el is állanának. Mindezek alapján a következő interpellácziót vagyok bátor beterjeszteni (olvassa) : »1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnak arról, hogy a czukorgyárosoknak a termelőközönség jogos érdekeit sértő kartellmegállapodása értelmében a czukorrépatermő területeket olykép rajonnirozták, hogy a gazdaközönség csakis annak a gyárnak adhatja el czukorrépáját, a melynek rajonjába beosztották ? 2. Hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur az egészséges versenyt kizáró ezen visszás állapot [megszüntetésére alkalmas intézkedéseket tenni ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi minister urnak. Ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán: T. ház! (Halljuk !) A legutóbbi napokban Ja hírlapokban közlemények jelentek meg, a melyek szerint Demeczky Mihály udvari tanácsos tervezetet nyújtott be az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz hat uj egyetem felállítása tárgyában. Azóta a hírlapok közlései tisztázták ezt a kérdést annyiban, hogy ez csupán egy előadói tervezet és a ministerium állítólag még ezzel a kérdéssel konkrété nem is foglalkozott. Ezen közlemények ismét napirendre hozták az uj egyetemek felállításának kérdését és ha ez napirenden van, okvetlenül foglalkozni kell a budapesti kir. magyar tudományegyetemen létező állapotokkal is. Igazán különös, hogy a magyar országgyűlésen kell felfedezni a budapesti tudományegyetemen levő állapotokat és igazán különös, hogy egy ilyen nagy intézményben létező visszásságokat és valóban botrányos állapotokat úgyszólván leleplezés tárgyává kell tenni, hogy azok megszüntettessenek, akkor, midőn a tudományegyetem itt van Budapesten az ország és a ministerek szine előtt, s midőn a budapesti tudományegyetemen évtizedek óta olyan sajnálatos állapotok vannak, hogy még beszélni is szégyen azokról. Szmrecsányi György: Mikor Marczali-féle professzorok vannak! Lengyel Zoltán: A Marczali-esetet már eléggé tárgyalták, t. képviselőtársaim, eléggé foglalkoztak már vele. Én részemről csak azokkal a tényekkel akarok foglalkozni, a melyek itt szemünk előtt folynak. A tudományegyetemen, különösen a jogi karon akkora a létszám, hogy egyáltalában nem fér el a helyiségekben, tehát a beiratkozott hallgatóság egyáltalán képtelen az előadást hallgatni, már csak azon oknál fogva is, mert nem férnek el a teremben. ( Közbeszólásolc a középen.) Hogy ha keressük az okokat, azt mondhatjuk, hogy jól jártak azok a hallgatók, a kik egyáltalában nem hallgattak. Az 1906—907-ik évi kimutatás szerint volt a m. kir. tudományegyetemnek 6.835 hallgatója. Ebből a jogi karon 3.774. Az 1907—908-ik évi kimutatás szerint összes hallgató volt 6.974.