Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. 109 ségén, mely egy évezreden át bensőleg összeforrt érdekközösségből fakadt és mely hazafiúi érzelmek mint a magyar ugy a többi népeknél is a saját faj érzetükkel elválaszthatlanul vannak összenőve. Meggyőződésünk szerint csak olyan állampolitika vezet Magyarország természetes konszolidácziójához, a mely az ország területi és állami integritásának követelményeit és különböző népeinek nemzeti létfeltételeit egymással összhangba tudja hozni. Éhez képest elvárjuk Felséged kormányától, hogy az országgyűlés elé sürgősen oly törvényjavaslatokat terjeszszen, a melyek az összhangot létesíthetik, s az ország nem magyar népeinek jogos nemzetiségi igényeit kielégitik. Addig is kivánjuk, hogy a kormány szakitva az előbbi kormányok által szokásba vett tetszésszerinti törvénytisztelet elvével, a fennálló törvényeket faji melléktekintetek nélkül végrehajtsa és az állampolgároknak nemzetiségi tekintetben is biztositott jogait sértő rendeleteket hatályon kivül helyezze, valamint minél előbb előterjesztéseket tegyen azon törvényes intézkedések megszüntetésére is, melyek az eddigi czélt tévesztett állampolitikából kifolyólag, a nemzeti egység jelszava alatt faji unifikáczióra való törekvés következményekép az ország nem magyar népeinek szivében, az állammal szemben bizalmatlanságot eredményeztek. Császári és Apostoli Királyi Felség ! Habár ezen országgyűlés a már előbb kifejtett okoknál fogva az ország népei valódi akaratának kifejezőjeként nem tekinthető, s habár ebből kifolyólag ezen országgyűlés feladatait egy valóban demokratikus választói jog törvénybeiktatásával és a valódi jogegyenlőség létesítésével kimerittetteknek kellene tekintenünk, még sem zárkózhatunk el azon nagy és mélyreható állami feladatokról táplált felfogásunk hódolatteljes rövid fejtegetésétől, melyeket Felséged magas trónbeszédében mint megoldandó kérdéseket a legkegyelmesebben felsorolni méltóztatott. Kivánjuk a törvényes állapot helyreállitásáti s nem kevésbbé hő óhajunkat képezi, hogy az államháztartás egyensúlya biztosittassék és az államhitel megszilárdittassék. A jelen adózási rendszert azonban sem igazságosnak, sem erre nézve alkalmasnak nem tartjuk, hanem kivánjuk, egész adórendszerünknek uj alapokra való fektetését oly czélból, hogy a közterhek az állam polgárai között igazságosabban és méltányosabban osztassanak fel. Kivánjuk a fokozatosság érvényesülését az adónemek összes ágaiban, s különösen kivánjuk a földadónak igazságos reformálását teljesen uj országos földadókataszter alapján. A munkásosztály és egyáltalában a kisebb anyagi erővel biró társadalmi osztály érdekében, de az igazságnak is megfelelőleg kívánatosnak tartjuk a legszüksége sebb élelmiszerek fogyasztási adójának eltörlését és egyáltalában a fogyasztási és közvetett adónemeknek uj reformját, hogy e téren is a teherviselési arányosság igazságos eszméje érvényesülhessen. Az uj adótörvényekben létesített látszólagos létminimum helyett okvetetlenül szükségesnek tartjuk az igazi, hamisítatlan létminimum tehermentesítésének behozatalát és egyszersmind a munkásemberek nélkülözhetetlen lakásának teljes adómentességét és nélkülözhetetlen lakásul szolgáló házaik el nem idegenithetésének törvényben való biztosítását. Elodázhatatlan kötelességét képezi az országgyűlésnek a községi, törvényhatósági, egyházi és iskolai adózás törvényes rendezése olyképen, hogy ezen adónemek maximális határainak megjelölésével a szegényebb községek mentesülhessenek azon már csaknem elviselhetetlen tehertől, a melyet ezen adónemek rájuk rónak. Ezzel szemben igazságosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az egyszer már törvénybe iktatott, de rövidesen ismét eltörölt fényűzési adó újból behozassék. Hódolatteljes megnyugvással fogadjuk Felséged atyai hajlandóságából származó azon gondoskodását, melylyel közigazgatási rendszerünknek az ország változott körülményei és igényei szerint való átalakítását czélozza, és remélni akarjuk, hogy ezen átalakitás alkalmával, — mely a virilizmus elavult intézményének és a polgárok szabad akaratának megnyilvánulását gátló kijelölési jog eltörlésével, csakis a modern önkormányzat elvének alapján történhetik, — az ország nem magyar népének jogos nemzetiségi és nyelvi igényei kellő figyelemben fognak részesülni azon egyedül helyes elv követelménye szerint, hogy minden nép a maga nyelvén igazgattassák. Épen ugy várjuk ezt az igazságügyi törvényhozás terén, megoldásra váró teendők elintézésénél is. E teendők közé kell sorolnunk azonban a gyülekezési és egyesülési jognak törvényes rendezését, valamint a szólás- ós sajtószabadság intenzivebb biztosítását. A telepítési és parczellázási akcziónak helyes ós méltányos kezelés mellett való folytatását és törvényhozási utón való igazságos rendezését óhajtva várjuk, mert különösen ezen a téren az előbbi kormányok egyoldalú gondoskodásukkal szembeszökő igazságtalanságokat követtek el, s méltánytalan eljárásukkal, melylyel az ország nem magyar népeit ezen akczió áldásaiban egyáltalán nem részesítették, az ország különböző nemzetiségű fiai közé a gyűlölködés magvait hintették el. Felséged kormánya minden olyan előterjesztésének, a mely a mezőgazdaságot, a kereskedelem érdekeit, az iparfejlesztést és a munkásviszonyok javítását elősegítik, egyik legfőbb fontosságú czélját abban fogjuk találni, hogy az országban a megélhetési viszonyok megjavuljanak, mert kiszámithatlan következményű szerencsétlenségnek tartanok, ha a gazdasági és megélhetési viszonyok tűrhetetlen állapota miatt, a nagyfokú kivándorlás megakadályozható nem volna. Óhajtjuk, hogy Felséged kormánya ugy a római katholikus, mint a görög katholikus román egyház külön önálló és egymástól független autó-