Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-10
100 10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. közgazdasági kérdések is közjogi kérdések és azt kérdezem én, van-e széles Magyarországon csak egy ember is, a ki elhiszi önöknek azt, hogy az önálló bank felállításának Magyarországon egyedül az az akadálya, mert a többségi párt a közös bankot közgazdaságilag előnyösnek tartja % Akkor, mikor jól tudjuk, hogy a közelmúlt küzdelmei épen az önálló bank körül forogtak, mikor épen az önálló bank kérdésében oly sokszor éreztük az uralkodói vétót. Vagy ha a feliratnak a mezőgazdaságra, iparra és kereskedelemre vonatkozó fejezeteit olvassuk, önkénytelenül az önök által elvetett frázis jut az eszembe, mert a helyett, hogy konkrét tartalmú programmot, konkrét javaslatokat helyeznének kilátásba, a felirat megelégszik azzal, •— igaz, hogy nagyon szépen stilizálva, — hogy mindhárom foglalkozási ág élvezni fogja ugy a törvényhozásnak, mint a kormányzásnak gondos szeretetét. Akkor, mikor kétségtelenül a közgazdasági kérdések a legfontosabbak, az uralkodó kérdések, akkor, mikor a közeljövőben szükségessé válik az önálló vámterület előkészítése, a melytől mi gazdasági felszabadulásunkat, a melytől mi a magyar ipar megteremtését, a melytől mi uj jövedelmi forrásoknak fakadását reméljük, akkor a felirat mindezekről a kérdésekről hallgat, mindezekről a kérdésekről nem emlékszik meg egy szóval sem. Avagy van-e szó ebben a feliratban a kis ember védelméről, a kisbirtok tehermentesítéséről ? Van-e szó helyes telepítési politikáról ? Van-e konkrét javaslat az állami felügyelet melletti parczellázásról ? És itt konstatálni kívánom azt, hogy most a kisgazda, a parasztember egyszerre divatba jött. Divatba hozta elsősorban a ministerelnök ur, ki a bécsi lapokban el nem titkolható örömmel és lelkesedéssel dicsérte a magyar parasztot, mert a választások alkalmával a munkapártot többségre juttatta. Én konstatálni kívánom azt, hogy a miért a t. ministerelnök urnak a magyar kisgazdát dicsérni van oka, az nem válik becsületére, mert a választások alatt az a kevés ember, — hiszen, sajnos, ha azt kellene beismernünk, hogy az összes kisgazdák elfordultak a függetlenségi pártoktól — az a kevés, a ki elforduJt, szintén nem meggyőződésből, nem a ministerelnök ur, nem a munkapárt nemzetboldogitó programmja alapján tette, hanem okozta ezt az elfordulást egyrészt az a khaosz, a mely a magyar politikában és az ellenzéki pártok között is a választás alatt uralkodott és okozták másrészt egyéb hatalmi tényezők, egyéb hatalmi eszközök. Egy hang (a középen) : A 48-as párt csődje ! Preszly Elemér : De divatba hozta a magyar kisgazdát, a magyar parasztot egyúttal Szabó István képviselőtársam is — mindenesetre sokkal hivatottabban — akkor, a mikor ennek az általa kisgazda-társadalomnak nevezett osztálynak bajait, panaszait felsorolta és a képviselőházban elénk tárta. Hangsúlyozni kívánom, hogy bár mi nem azzal jöttünk ide a parlamentbe, hogy egy osztálynak legyünk képviselői, mindenesetre azonban a függetlenségi politikusokban a kisgazdák jogos panaszaiknak orvoslásánál, mindenkor szószólóra, mindenkor támogatóra fognak találni. (Ugy van! a sréhőbaloldalon.) Szabó István képviselő ur felsorolta azokat az okokat, a melyek a kisgazdák romlását előidézték a múltban. Nem hozta fel ezek között az okok között az uzsorát, jóllehet a gazdasági szabadéivűség éveiben, a 60-as, 70-es években igen nagy pusztítást vitt végbe épen az uzsora a kisgazdák között, egész faluknak jobbágy-népességét tette tönkre és még ma is elszorul az ember szive, ha a telekkönyvben a 18—25%-os kamatokat látja bejegyezve. Epén ezért elsőrangú fontos állami feladat lesz a kisbirtoknak tehermentesítése. Hiszen, ha meggondoljuk azt, hogy Magyarországon a föld jövedelmének felét a kamat viszi el és ha leszámítjuk itt a tehermentes kötött és hitbizományi birtokokat, akkor tárul elénk az a szomorú kép. hogy milyen óriási terhek nyomják a magyar földbirtokot, különösen a magyar középés kisbirtokos-osztályt. Éjjen ezért nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy első sorban ennek a kérdésnek rendezése, ennek a kérdésnek a parlament elé hozatala égetően szükséges. Hiszen a külföldi államok e tekintetben, egyik a másik után, törvényeket alkotnak a birtok tehermentesítésére nézve. Mennyivel inkább kell azt nekünk tennünk, nekünk, a hol Magyarországon a népességnek igen nagy százaléka a földből, a földmivelésbél él. Nóvák Sándor : Igen, de akkor letört nagyságok nem lehetnek bankhivatalnokok. Presziy Elemér : Épen ennek következtében szükség van a helyes telepítési, a helyes parczeUázási politikára is, szükség van arra, hogy a föld népét a falun megtarthassuk, szükség van annál inkább, ha figyelembe veszszük, hogy a földnélküli falusi proletariátusnak legnagyobb százaléka a magyar, mert a nemzetiségek sokkal előnyösebb helyzetben vannak e tekintetben, mint a magyarok. Igazságügyi téren, bár meglehetős szerényen beszélt e tekintetben a felirat, mindazonáltal elismerem és bevallom, hogy Székely Ferencz igazságügyminister ur tapasztalatától sokat várok, örömmel veszszük tudomásul a polgári törvénykönyv bejelentését, csak arra kérem a t. igazságügyminister urat, nehogy ez is csak írott malaszt legyen, hanem minden erejével törekedjék arra, hogy végre ez a törvényjavaslat ide kerüljön a parlament elé; törekedjék megszüntetni azt a közjogüag is arezpiritó állapotot, hogy a magyar állam egy részében még ma is az osztrák polgári törvényköny van életben, törekedjék megszüntetni azt a szomorú állapotot, hogy a magyar állam épen a magánjog tekintetében nem egységes jogterület és szüntesse meg végre, a törvényhozás segítségével, azt a jogban való bizonytalanságot, hogy kardinális magánjogi kérdésekre nézve