Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

10. országos ülés 1910 július 11-én, hétfőn. 99 hogy a mi nálunk a többségi pártnak programmja óhajtása, annak tulaj donképen valóságnak kellene lenni, mert hiszen a törvények hozatalának rendes menete, rendes gépezete a nemzet és uralkodója közötti egyetértés. (Helyeslés balfelől.) Mindnyájan óhajtjuk ezt az egyetértést, óhajtjuk mi is, de nem ugy, hogy ez mindenkor a nemzetnek, a nemzet érdekeinek az uralkodó előtti deferálásával járjon. Én ugy találom, t. ház, hogy magának az egyetértésnek hangoztatása, mely igazi parlamenti államokban, mint például Anglia vagy a Németbirodalom, furcsán venné ki magát, ennek az egyetértésnek a folytonos hangoztatása nálunk Magyarországon tulajdonképen nem jelent egyebet, mint az itt uralkodó álparlamentarizmusnak, az itt uralkodó abszolutizmusnak a leplezését. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Ezért hirdeti folytonosan gr. Tisza István ur az egyetértést a király és nemzet között, ezért jelöli azt meg mint fő programmpontját a nemzeti munkapártnak. Ha a szabadelvűpártnak évtizedes uralmát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ezt a pártot sem vezette egy előre megállapított programra, a mely nagy kérdéseket tartalmazott és hirdetett, hanem irányította és vezérelte igenis mindenkor az a programm, melyet időről-időre, mondhatjuk hónapról-hónapra neki az uralkodó kijelölt és megszabott. (Ugy van I balfelől.) És ha nézzük a koalicziónak az uralmát, mit tapasztalunk ? (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Azt, hogy Magyarországon, ha egy pártnak, ha egy kormányzópártnak programmja van és ahhoz a programmhoz ragaszkodik, akkor az elvezet a kegyvesztettséghez, az ellenzéki padokhoz. Épen a többségi pártoknak programmtalansága mutatja, épen ez okozza a mi egészségtelen parlamenti életünket; ez az oka annak, hogy folytonosan obstrukcziók ütik fel fejüket, ez az oka annak, hogy nálunk nincs egészséges parlamenti váltógazdaság. És ez eredményezi azt, hogy a többség nem egy előre megszabott programmal, hanem helylyel-közzel, időnként és időnként részben a korona, részben a nemzeti közvélemény ereje által hányattatva tengődik napról-napra. És hogy állunk t. képviselőház a többség másik programmjával a szabadelvűséggel ? Én hangsúlyozni és megállapítani kívánom azt, hogy a választások alatt erről a szabadelvűségről nem sokat hallottunk beszélni, sőt akkor az volt a jelszó, a mint gr. Tisza István ur adta ki, hogy az összes munkaképes elemeket kell egyesiteni.. . Huszár Károly (sárvári) : A nevükbe sem merték felvenni a szabadelvűséget. (Zaj.) Preszly Elemér : .... és csak a választások után álltak elő azzal a szabadelvűséggel, daczára annak, hogy a választások alatt igen gyakran láttam én magam is munkapárti jelölteket nem meggyőződésből, de a választók megtévesztésére néppárti jelvényekkel harczolni . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Hol ? Ki volt az 1) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Majd meglátják ! Preszly Elemér: ... És a mikor beütött ez az eredmény, mikor önök nem várt sikereket arattak a választásokon, akkor fedezték csak fel egyszerre az önök nagy szabadelvűségét, akkor fedezték fel egyszerre, hogy tulaj donképen ez a nemzeti munkapárt... « Gr. Batthyány Pál: Mungó ! Preszly Elemér: . . . nem egyéb, mint a régi szabadelvűpárt folytatása. Siettek is a jogfolytonosságot helyreállítani azzal, hogy Perczel Dezsőt megtették elnökükké. (Élénk éljenzés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szégyen, gyalázat !) Csak az ne jusson önöknek eszébe t. többség, hogy a választások mostani eredményében 1904 november 18-ának igazolását is lássák. Perczel Dezső: Igazolta a négy év bőségesen. (Ugy van! jobbfelől. Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Preszly Elemér : Ezekről a kérdésekről a választások alatt a választóknak önök mit sem beszéltek. Hirdettek nemzeti munkát, hirdették a frázisok elleni harczot, de szabadelvűséget, 1904 november 18-ának igazolását nem hirdették sehol sem. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És ha nem veszik rossz néven és megengedik, azt a kérdést vagyok bátor önökhöz intézni, hogy ki a vezérük a szabadelvűségben, Székely Ferencz-e, vagy Zichy János ? (Derültség a szélsőbaloldalon.) És mit jelent ez a szabadelvűség, t. ház ? Én ismerek egy szabadelvűséget, mondhatnám ugy, hogy magyar szabadelvűséget, a melynek a magyar történelemben a XVIII—

XIX. század parlamenti küzdelmeiben látjuk igen sok fényes példáját, mikor látjuk azt, hogy a mi katholikus képviselőink, katholikus rendeink védik a Bécsből támadott, szorongatott protestáns vallást. Ez, t. képviselőház, egy tisztult szabadelvűség. Ez jelenti a gyengébb védelmét az erősebb ellenében, legyen az egyén, legyen az felekezet, legyen az osztály. Azonban a szabadelvűpártnak évtizedes szabadelvűsége nem ezt a tisztult szabadelvűséget jelentette, nem ezt a tisztult szabadelvűséget mutatta. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És akkor, a mikor uj világnézetek indulnak hóditó útjukra, akkor, a mikor az állami szocziálizmus elveti az állami be nem avatkozás elvét, nem nézi tétlenül a létérti küzdelmet,^ hanem igenis belemarkol, védi a gyengét a sokszor egyenlőtlen harczban az erősebb ellenében, akkor ugy érzem, ugy látom, hogy az önök hivatkozása a szabadelvűségre nem egyéb frázisnál, nem egyéb tartalomnélküli ígéretnél. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig önök, t. többség, a frázisok ellen indultak harczba a választások során. Ha nézem a feliratot, igen sok frázist találok abban. Vegyük csak a bankügyre vonatkozó fejezetet. Azt mondja ez a fejezet, hogy nem óhajtja az önálló bankot felállitani, nem óhajtja az önálló bankra nézve kétségtelenül fennálló, senki által kétségbe* nem vont jogunkat érvényesiteni. Közgazdasági előnyök és a közös bank jósága miatt. Sajnos, nálunk a 13*