Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-468

48 Í68. országos ülés 1909 Hencz Károly: . . , mert hiszen ezt a két fogalmat egymással szembeállítani nem is lehet, ez a két fogalom, nem kiegésziti, de lényegében fedi egymást, (Zaj.) — akkor nagyon természetes, hogy a kormány törvénytelen jellegéről itt beszélni sem lehet. (Helyeslés a néppárton) Azt hiszem, hogy ezt a t. képviselő urak sem vonták kétségbe. (Nagy zaj és közbeszólások balfelől. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) A kormány imparlamentáris és alkotmányellenes jellegéről mondott fejtegetéseknél azonban sokkal fontosabb és — merem állítani — közjogunk és alkotmányunk szempontjából sokkal nagyobb horderejű, őszintén állítom : sokkal végzetesebb is Justh Gyula igen t. képviselő urnak ama teóriája, (Halljuk! Halljuk!) melylyel a házszabályok 129. §-ára való hivatkozással azt vitatja, hogy mivel ez a kormány lemondott, lemondása után politikailag felelősségre nem vonható, tehát ennek a kormánynak benyújtott törvényjavaslatát nem illeti meg a házszabályok 129. §-ában imperative lefektetett azon jog sem, hogy a ministerium által előterjesztett törvényjavaslattól az osztályülési, illetőleg bizottsági tárgyalásokat megtagadni nem lehet. (Nagy zaj.) Eitner Zsigmond: Ha a költségvetést be nem nyújtja ! Hencz Károly: Méltóztassék engem türelemmel meghallgatni. A t. képviselő ur közbeszólásaira is fog tőlem érveket hallani. Justh Gyula t. képviselő urnak ezen teóriája teljesen ismeretlen a magyar alkotmányban, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) . sőt több, merem állitani valóságos alkotmányos abszurdum. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: No! No !) Alkotmányos abszurdum pedig (ügy van! jobbjelöl.) nemcsak azért, mert a házszabályok 129. §-a minden jelző nélkül csak egyszerűen ministeriumról rendelkezik. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy ministerium, egy kormány pedig, a mikor ide a ház elé lép, vagy egy törvényjavaslatot terjeszt be, nem kell, hogy szükségképen parlamentáris kormány legyen. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Balogh Mihály : Ez az abszurdum ! Eitner Zsigmond: Ez a reichsrathi teória ! Beck Lajos : Lányi Bertalan ! Hencz Károly : A t. képviselő ur még kerülhet a Reichsrathba a felfogásával, de én nem. Eitner Zsigmond : Te bemégy a közös Reichsrathba, ha Budapesten lesz ! Hencz Károly : Ismétlem, a midőn a kormány a ház elé lép, vagy törvényjavaslatot nyújt be, nem kell, hogy szükségszerüleg mindjárt parlamentáris kormány legyen, (Zaj.) mert j)arlamentárissá lehet az ő programmjának előterjesztése és elfogadása után, vagy törvényjavaslatának előtér iesztése, tárgyalása és elfogadása után is . . . Nagy Dezső: De csak lehet! HenCZ Károly: Hanem alkotmányos abszurdum Justh Gyula igen t. képviselő urnak teóriája azért, mert Justh Gyula képviselő ur, mikor a kormánynak törvénykezdeményezési jogát vonja kéteczember 21-én, kedden. ségbe, tulaj donképen Ö felségének, a koronás magyar királynak, a törvényhozás másik faktorának törvénykezdeményezési jogát támadja meg és vonja kétségbe, (Élénk ellenmondás balfelől.) melyet Ö felsége, a magyar király, a ministerium által gyakorol. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Ezt Bécsben elolvassák! Alá lesz Tmzva kék czeruzával!) Vájjon Justh Gyula igen t. képviselő ur, Ő felsége valóságos belső titkos tanácsosa, (Felkiáltások balfelől: Az fáj neki!) mikor a kormány beterjesztett törvényjavaslatától ezt a jogot elvitatja, gondolt-e arra Ö felségének v. b. t. tanácsosa, hogy ez a kormány még mindig a koronás magyar királynak a kormánya ? (Nagy zaj.) Elnök : T. képviselő ur, itt a képviselők csak mint képviselők érvényesitik jogaikat és kötelességeiket. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hencz Károly: Én a »kép viselő ur« mellé tettem oda mintegy jelzőnek, hogy »valóságos belső titkos tanácsos.« Szerintem ezáltal ő a nyilvánosság előtt nagyobb felelősséggel tartozik. (Élénk ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Nagyobb felelősség egy képviselőre sem áll fenn, mindegyikre egyenlő felelősség hárul, tekintet nélkül állására, melyet magánéletében elfoglal. (Élénk helyeslés.) Hencz Károly: Mikor Justh Gyula igen t. képviselő ur a kormány benyújtott törvényjavaslatától ezt a jogot elvitatja, vájjon gondolt-e arra, hogy ez a kormány még mindig Ö felségének, a koronás magyar királynak, a kormánya (Zaj balfelől.) s hogy ezáltal tulajdonképpen Ö felségének törvénykezdeményezési jogát vitatja el ? (Ellenmondás a bal- és szélsőbaloldalon.) És vájjon Justh Gyula igen t. képviselő ur, mikor a kormány törvénykezdeményezési jogát tagadja, gondolt-e arra, hogy ezt a kormányt éppen Ö felsége, a koronás magyar király, a törvényhozás másik alkotmányos faktora hatalmazta fel arra, hogy ezt a törvényjavaslatot a képviselőházban előterjeszsze ? Molnár Jenő : Nem bizonyos ; én nem hiszem, Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hencz Károly: Ha gondolt erre és mégis igy cselekszik, akkor, engedjenek meg, ez a teória igazán ismeretlen a magyar alkotmányban s ezért bátran merem alkotmányellenes álláspontnak nevezni ; ha pedig nem gondolt erre és nem gondolt ö felsége törvénykezdeményezési jogára, akkor Justh Gyula képviselő ur csak a megsértett magyar alkotmánynak tesz szolgálatot, ha ezt a teóriáját is visszavonja. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Is ? Mit vont vissza még ?) Azt mondja még Justh Gyula igen t. képviselő ur, — és ebben a tekintetben igen támogatták őt a közbeszólások, de különösen támogatták őt a szónokok : Gaal Gaston és Éber Antal t. képviselőtársaim — hogy a kormánynak benyújtott indemnitási törvényjavaslata még abból a szempontból is kifogásolható, hogy a kormány