Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-474
156 474. országos ülés 1910 január 27-én, csütörtökön. szervezkednének a társadalom jelenleg uralkodó I rétegei ellen. Én tékát az általános választói jogról vallott meggyőződés próbakövének tartom ugy a ház, mint a kormány részéről azt, vájjon az általános választói jog megalkotását mindegyik, minden kérdés felett domináló elsőrangú kérdésnek tekinti-e és akar-e módot és alkalmat szolgáltatni arra, hogy az általános válsztói jog még ezen országgyűlés tartama alatt megalkottassék. (Helyeslés a jobbközépen.) Ugron Gábor: Csakhogy parlamentáris kormánynyal csináljuk meg ! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Vázsonyi Vilmos: Én abban a nézetben vagyok, hogy a mennyiben a választói reform megalkotásáról van csak szó és a mennyiben az általános választói jog megalkotására vonatkozólag a kormány őszintén kívánja ennek törvénybe iktatását, akkor elismerheti a parlamentnek kezdeményezési jogát és a parlament által kiküldött bizottság által készített választási reformtól sem tagadhatja meg a közvetítést, hogy mint expeditiv fórum eljuttassa azt oda, a hova annak el kell jutnia, hogy törvényerőre emelkedjék. Én abban a nézetben vagyok, hogy ha az általános választói jogot komolyan és mindenekfelett akarja ez a kormány, akkor... Ballagi Aladár: Milyen jelzővel ? (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Nékem, t. képviselő ur, mindegy, bárminő jelzővel, a minőt ön csak akar. Ballagi Aladár: Mégis müyen jelzővel ? Az önök programmja mit akar ? Vázsonyi Vilmos: Ismétlem, t. képviselőház az általános választói jogot, tekintet nélkül bármilyen kormányra, meg kell alkotnunk. (Ellenmondások a baloldalon.) Ugron Gábor (közbeszól). Vázsonyi Vilmos: Ez az én nézetem és a t. képviselő ur, a Id a háznak régi és nagyrabecsült tagja, ép ugy tudja, mint én, hogy minden egyes képviselőnek van törvénykezdeményezési joga. Mindeniknek joga van arra, a képviselő ur is tudja, valamint tudja azt is, hogy azok a nagy 48-as alkotások aránylag sokkal rövidebb idő alatt, aránylag hetekre terjedő idő alatt létesültek, mint a mennyire nekünk szükségünk van, hogy megalkossuk az általános választói jogot. Ugron Gábor (közbeszól. Zaj. Elnök csenget). Vázsonyi Vilmos: Én az olyan kormánynyal, a mely kineveztetett és a mely még tényleg semmi alkotmányellenességet el nem követett, igenis (Ellenmondás balfelöl.) tárgyalok az általános választói jog ügyében. Ebben a kérdésben mindenkivel tárgyalok. (Zaj.) Pető Sándor : önök tárgyaltak Lukácscsal! Mi a különbség Lukács és Khuen között. (Zaj.) Elnök: Kérem Pető képviselő urat! (Zaj. Csendet kérek.!) Vázsonyi Vilmos: Nem tudom, a nemzet szempontjából mi jobb, az-e, ha mi újra hónapokat töltünk el meddőségben, vagy pedig, ha az időt fölhasználjuk, hogy az általános választói jogot tető alá hozzuk. Nem tudom, mit ártunk ezzel a többi eszmének, mit ártunk a katonai kérdésnek, mit ártunk akár az önálló bank gondolatának ? Ártunk ezeknek az eszméknek azzal, hogy az általános választói jog folyton mint kisértet jár fel és soha az általános választói jog megvalósulására komoly lépés nem történt. Én, mint város képviselője, elfogadom Kossuth Ferencz határozati javaslatát; elfogadom magam és társaim nevében is azért, mert törvényhatóságom fölirata számomra parancs, ahhoz hozzájárultam, azt követni kötelességem ; de elfogadom azért is, mert én az ország gazdasági önállóságát kapcsolatban látom az ország demokratikus és szocziális fejlődésével, mert a midőn rámutattam arra, hogy a városi lakosság 76%-a magyar, akkor egyúttal rámutattam arra is, hogy melyik az az ut, a melyen az ország magyarsága, az ország nemzeti megerősödése elérhető. Ez a városok erősödése, ez az iparnak és kereskedelemnek fejlődése, a városi lakosság szaporodása. (Zaj.) Mert bármennyire tekintsék a városi lakosságot másodrendű hazafiaknak egyesek, a számok kérlelhetetlen logikája mást mond, a mint erre bátor voltam rámutatni, a városi lakosság 76%-a magyar, a mig a birtokosságnak csak 41, az iparosoknak 61, a kereskedőknek 63, az alkalmazottaknak 76%-a magyaT. Tehát ez a földnélküli, gyakran kozmopolitának nevezett elem mely a statisztika tanítása és számai szerint a magyarságnak legerősebb támasza. Ezért járulok tehát hozzá Kossuth Ferencz határozati javaslatához. Ellenben semmiféle más határozati javaslathoz az előbb kifejtettek alapján hozzá nem járulok, mert én ebben a házban kívánom az általános választói jogról szóló törvény megalkotását, mert én ebben a házban várom azt a pártoktól és a kormánytól egyaránt, hogy egyedül és kizárólag ezen függő kérdés elintézésére kövessenek el mindent, minden egyéb tekintet félretételével. Más határozati javaslatokhoz tehát hozzá nem járulok. A bizalom kérdésére vonatkozólag kijelentem : minthogy bizalmat a kormánynak nem szavazhatok, a bizalmatlanság megszavazására pedig az előbb kifejtettek alapján ezen álláspontomnál fogva nem vállalkozhatom, de szavazatommal sem akarok ugy feltűnni, mintha bizalmat szavaznék, a szavazástól tehát a bizalom kérdésében tartózkodni fogok. Nagy György: Ez a férfias, határozott álláspont ! (Zaj.) Pető Sándor: Jöjjön puskával, majd akkor hiszünk. Vázsonyi Vilmos : Igen, ez határozott álláspont, minden kertelés nélkül. (Zaj.) Nagy György: Én nem szavazok bizalmat! Pető Sándor: Hol a puska ? (Zaj. Elnök csenget.) Vázsonyi Vilmos: Az én magatartásomat és a mi magatartásunkat kettő szabályozza:
