Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.

Ülésnapok - 1906-474

154 Ifík. országos ülés 1910 január Tl-én, csütörtökön. jeit kizárta volna abból, hogy választók lehessenek. Ne méltóztassanak azonban azt gondolni, hogy ezek a veszedelmek elenyésztek. (Zaj. Halljuk ! Halljuk! a középen. Elnök csenget.) Mert nem enyésztek el, csak nem olyan kézzelfoghatóak. Ha az ex-lexet tréfára fogjuk, ha csak rövid kis kirándulást teszünk az ex-lex vidékeire, és az ex-lexben való ellenállás nem tart sokáig, ezek a jogfosztó hatások nem fognak beállani; de méltóztassanak meggondolni, hogy ex-lexben törvényesen nincs adókivetés, s igy nem lévén törvényesen kivetett adó, ha az exlex sokáig tart, nincs is czenzus-választói jog; nem lévén törvényesen kivetett adó, nincs virilista (Ellenmondások.) — próbálják meg csak négy esztendeig, majd rá fognak jönni —; nem lévén törvényesen kivetett adó, még a főrendiházi tagsági jogosultság sem volna törvényesen kivetett adók hiányában megállapítható. (Folytonos zaj és ellenmondás a baloldalon. Halljuk t Halljuk! a középen.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Vázsonyi Vilmos: A t. képviselő urak nagy ellenmondással fogadták ezen fejtegetéseimet. Méltóztassanak megengedni, hogy kijelentsem, hogy én ezeket a fejtegetéseket azon az utolsó ülésen, a melyet a vezérlő-bizottság tartott, kevesebb ellenmondással, sőt nagy helyeslés mellett mondottam el, mert mi éreztük már akkor az ex-lexnek ezeket a jogfosztó hatásait, mert már e föltevések alapján állottunk és az volt épen az indoka annak, hogy feltétlenül békét kellett kötnünk, hogy az alkotmánynak ezen lassu elsorvadását megakadályozzuk. T. képviselőház! Miért hoztam én fel ezeket? Azért, hogy rámutassak arra, hogy az alkotmányvédelem szempontjából mielőbb szakitanunk kell az adótörvények és az alkotmány közti kapcsolattal, tehát a czenzus-választói jog helyett egy olyan választói jogot kell teremtenünk, a mely a pénzügyi törvények változásaitól teljesen független. (Helyeslés.) És itt, t. ház, még egy dátumra kell rámutatnom, a mely ugyancsak sürget, és csodálatos módon ez is 1911. január l-e. Ez a dátum t. i., t. ház, az uj adótörvények életbeléptetésének napja. Az uj adótörvények 1911. január l-jén életbe lépnek. Egy hang (a jobboldalon): Nem biztos. Vázsonyi Vilmos: Törvény parancsolja, hogy életbe kell lépniök. Kmety Károly: Lakács addig eltörölte. Vázsonyi Vilmos: Nem tudom, hogy kap-e rá többséget. Ha a t. tanár ur vállalkozik rá... Kmety Károly: Önök a tanárokat nagyon gyűlölik. (Mozgás és derültség. Elnök csenget.) Ballagi Aladár; Húsz év óta nem tanúit. Elnök: Ballagi képviselő urat kérem . . . Ballag! Aladár: Húsz év óta nem volt könyv a kezében. Vázsonyi Vilmos: Bocsánatot kérek, én a tanár szót nem mint sértést akartam használni. (Mozgás és derültség.) Pető Sándor: Szünetet kérünk! Förster Ottó: Három hónapi szünetet kérünk. (Halljuk! Halljuk!) Vázsonyi Vilmos: Az uj adótörvények, ismétlem, 1911 január 1-én életbe lépnek — mondjuk, ha közbe nem jön valami — de ez uj adótörvények részben más adónemeket állapitanak meg a fennálló adónemekkel szemben. Tudom, hogy az 1874: XXXVII tez.-ben oly adónemek vannak felemlítve, a melyek az 1875-iki kereseti adó és egyéb adók előtt voltak érvényben. De egy kis különbség áll fenn. Az a különbség, hogy a keresetadóról szóló és jövedelmi adóról szóló uj törvény létminimunot állapit meg, létminimunot nemcsak a jövedelmi adónál, hanem a keresetadónál is azzal a feltételezéssel, hogy az illető adózó jövedelmi adó szempontjából szintén létminimum alá esik. A létminimum bevonulván adórendszerünkbe, mindenütt, a hol 105 forint adó alá eső jövedelem a jelenlegi czenzus-választói jog szerint az adó alapja, beállhat az a veszedelem, hogy ha az uj adótörvénynek kedvezménye a czenzusválasztói jogban fenmarad, az adókedvezmények közjogi jogfosztás jellegével birnak. (ügy van! a jobboldalon.) Mert ha való és igaz, a mit a volt igen t. jjónzügyminister úrtól hallottunk, hogy a létminimumnak igen nagy hatásai lesznek, akkor mindazok, a kik jelenleg 105 forint megadóztatott jövedelem után fizetnek keresetadót, mindazok, vagy nagy részök, létminimum alá esvén, — a mennyiben 800 koronánál több jövedelmük nincs — beáll az a hatás, hogy a pénzügyi kedvezmény közjogi hátrányként jelentkezik. (TJgy van! a jobboldalon.) Megújuló és ismétlődő érv ez arra, hogy alkotmányos jogokat, közjogokat, finánczpolitikával és pénzügyi rendszerrel összekapcsolni nem lehet, az államokat nem lehet részvénytársasági alapon befizetések, elsőbbségi és törzsrészvények szerint igazgatni. Kérnék egy kis szünetet. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A tanácskozást folytatjuk. Vázsonyi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház! Talán naivitásnak látszik, ha az általános választói jogról a jelen pillanatban hosszú disszertáczióba bocsátkozom azért, mert hiszen az általános választói jog ellenségei sokkal őszintébben sorakoznak, mint az általános választói jog hivei. Az általános választói jog megérlelése után még azt a sajátszerűséget kell tapasztalnunk, hogy egyesek, kik éveket aludtak át ... . Ballagi Aladár: Miért beszél most erről? Előbb kellett volna ezt tenni!