Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-474
474. országos ütés 1910 január 27-én, csütörtökön. 153 függés következtében hozzá idomulnak. (Mozgás.) A plurális választói jog mellett beállna az, hogy azok az egyes szavazók daczosan és elszántan elkülönítenék magukat azon választóktól, a kik a választás alkalmával több szavazatot adnak le mint ők, és így feltétlenül kizárnák a többi osztályoknak a felettük levő rétegeknek befolyását magukra. (Mozgás.) Ez tehát nem a szoczialistáknak ártana, mint a közbeszóló t. képviselő ur hiszi, hanem ellenkezőleg, czéljaikat előmozditaná, mert a szavazók különböző jogú csoportjának megalkotása egyenesen rátereli az egyes szavazókat a külön tömörülésre. Konzervatív irányban sem hatna épen ezért maradandóan a plurális választói jog, mert az egyes szavazók tömegereje azért letörné a plurális választói joggal felruházottakat, hiszen nem geometriával, hanem élő közvéleménynyel ós valóságos közszellemmel lehet csak választásokat csinálni. (Helyeslés.) A plurális választói jog e mellett lehetővé tenné, hogy a kisebbségből mesterségesen csináljunk többséget, a többségből pedig mesterségesen csináljunk kisebbséget. És vájjon miféle helyzete volna egy olyan megválasztott országgyűlési képviselőnek, a ki kerületében a szavazók többségének szavazatát nem nyerte el, hanem plurális választói joggal mégis megválasztottnak jelentetik ki ? Azt hiszem, hogy igen sok ilyen megválasztott képviselő nagyon is kerülné azt a kerületet, a melynek u. n. bizalmát köszönheti, mert ott maradása nem volna. Én tehát a plurális választói jog elejtését a magam részéről helyeslem. A mi jsedig a magyarságnak és a nemzeti szempontnak megvédelmezését illeti, én azt hiszem, hogy a jelenlegi czenzusos választói jog az, a mely legkevésbbé védi meg a magyarság fölényét. Közkeletű dolgok már ezek és nem akarok ezeknek ismétlésébe bocsátkozni. Közkeletű dolog az, hogy pl. a szoros értelemben vett Magyarországon az 1 j i úrbéri teleknek alapul vétele a választói jognál a törzsökös magyarság háttérbe szorítása és a felvidéki nemzetiségeknek protegálása. Köztudomású, hogy ha az 1 j i úrbéri telek vétetik alapul, a jelenlegi czenzus-választói jog mellett a törzsökös magyar vidékeken 12—16 frt földadót és még többet fizetnek, ellenben Bereg, Máramaros, Háromszék stb. vármegyékben krajczárokba menő földadó ad már egy negyed úrbéri telek után választói jogot. De a kerületi beosztás is, jelenleg fennálló választói jogunk mellett, teljesen a magyarság érdekeinek elhanyagolását és háttérbe szorítását jelenti. Ezt ismét egy egy egyszerű számmal lehet megvilágítani. Kiszámítottam azt, hogy azokban a törvényhatóságokban, a melyekben a magyarságnak abszolút többsége van, az ország összes választóinak hány százaléka van. Ugy-e, ha a választók számát vesszük fel alapul, annyi mandátum KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXVI. KÖTET. dukálna ezeknek a kerületeknek, a milyen arányban laknak ezekben a törvényhatóságokban a választók. A jelenlegi cenzusos választás mellett az abszolút magyar többségű törvényhatóságokban lakik a választóknak 59°/o-a. Ezekre ä törvényhatóságokra esik összesen 223 mandátum, holott a választók százalékszáma szerint húsz mandátummal több kellene, hogy jusson rájuk. Ha az irás és olvasás képességét veszem fel alapul a választói jog kimérésénél és ha azt veszem szemügyre, hogy az irás és olvasás alapján esetleg megalkotandó választói jog szerint az abszolút magyar többségű vármegyékben hány írni olvasni tudó lakik, akkor azt találom, hogy 63°/o-a az irni olvasni tudóknak az egész országban, lakik az abszolút magyar törvényhatóságokban. Ez ismét azt jelentené, hogy a mandátumok elosztásánál ezen törvényhatóságoknak a mandátumok 63°/o-a jár, tehát a jelenlegi 220 helyett 38-czal több mandátum. Én nem értem tehát, miként láthatják a jelenlegi választói jog perpetuálását, a választói reform eltolását és a czenzust a magyarság védelmére szolgálónak, a mikor ugy a választói jog maga, mint a kerületi beosztások, ugy a mint ma fennállanak, egyenesen mindenütt a magyar érdek háttérbe szorítását jelentik. (Igaz! Ugy van! balfelőJ.) Nekünk minél előbb, ismétlem, minden eszköz megragadásával, még ezen cziklusban, még a jelenlegi országgyűlés együttléte alatt kellene és kell határoznunk, hogy ezt a reformot megalkossuk. Erre nézve még más érvekkel is szolgálhatok. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy kevesen vették észre, hogy az a sajátszerű kapcsolat, a mely adótörvényeink és alkotmányunk között fennáll, az ex-lexnek bizonyos idő múlva alkotmányromboló hatást ad. Mikor nekünk czenzusos választói jogunk van az országgyűlésre nézve, czenzusos jogunk van a törvényhatósági választásokban adón alapuló virilizmusunk a törvényhatóságokban és főrendiházi tagságunk is a földadó czenzus alapján, nem méltóztatik észrevenni, hogy az ex-lexnek alkotmányenyésztő hatása van ? Ezt rövid ideig, ha az ex-lex nem sokáig tart, nem vesszük észre, nem vesszük észre azért, mert Széll Kálmán az ő részleges reformjában elenyésztette az adóhátralékosságnak jogfosztó hatását, tehát a jelenlegi czenzus-választói jog mellett nem kell pontos időben az adót befizetni, hogy a választó bekerüljön a választók névjegyzékébe. De méltóztassék csak elképzelni azt, hogy ha Széll Kálmán e részleges reformja elmaradt volna, (Zaj.) — majd rámutatok arra, hogy annak daczára mily veszedelmek állanak fenn, én csak megvilágítását akarom a kérdésnek — mondom, ha Széll Kálmán részleges reformja elmaradt volna, akkor az ex-lex az adók be nem fizetése miatt a választóknak leghazafiasabb rend20
