Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-474
152 474. országos ülés 191U január 27-én, csütörtökön. ság a kormány programmjában is csak azt jelenti, hogy általános feltételeket fog mindenki számára megállapítani, tehát senkinek sem lesz egyénileg külön választói joga a többiekkel szemben. Ez a kifejezés tehát: általános választói jog, a kormány programmjában nem jelent semmit. (Helyeslés a középen ) Hogy a közvetlen és egyenlő választói jog megjelölésnek használatát is nélkülözöm, azt már kifejtettem, pedig én logükailag meg sem tudom érteni, hogyha a kormány a maga felfogásában a pluralitást kizárja, akkor miért irtózik az egyenlő választói jog jelzőjének használatától ? Ebben a kérdésben, a melyben már annyi eszkamotázs történt, nem is szabad ezen jelzők használatától eltekinteni, mert hiszen ezekre a jelzőkre igen lényeges szükségünk van, ezek a jelzők döntők kell hogy legyenek abban a kérdésben, hogy milyen lesz a választói jog reformja ; egy csekély kiterjesztése-e a jogoknak, vagy pedig egy átható, radikális reform ? T. ház ! A kormány nyilatkozatának azt a részét azonban, a mely a pluralitásnak elvetéséről szól, én a magam részéről is helyeslem és szemben Andrássy^Gyula igen t. képviselő ur álláspontjával, én nem a pluralitás elejtésében, hanem a pluralitás megvalósitásában látnám a nemzeti szerencsétlenséget. (Helyeslés a középen.) A választói jog megalkotására összejött ebben a parlamentben, t. ház*, még a lehetőség sem volt megadva arra, hogy a választói jog kérdéséről beszélhessünk. Méltóztassék megengedni, hogy ez alkalommal erről a kérdésről nyilatkozhassam. (Halljuk ! Halljuk !) A pluralitás nemzeti szempontból semmiféle védelmet a magyarság számára nem biztosit. Ezt kétségbevonhatják azok, a kik nem vesznek maguknak fáradságot, hogy a számokat tanulmányozzák, a kik egyszerűen a felvetett jelszókat dogmaként fogadják. En a kormány által kiadott statisztikai adatok alapján meggyőződtem arról, hogy a pluralitás nemzeti szempontból nem jelent számunkra semmiféle biztosítékot. (Zaj. Ellenmondások a középen.) Köszönettel fogom venni, ha meg fognak czáfolni. Miért nem jelent biztonságot, t. ház ? Azért, mert a városok lakosságának — statisztikai adatok szerint — 76%-a magyar. A városokban tehát már eo ipso semmiféle plurális védelemre szükség nincsen. A városok magyarsága megvédelmezi önmagát. A pluralitás rendszerének pedig az a gyengéje, hogy öldöklő erősen hat a városokban, a hol nincs semmi szükség reá, de semmiféle hatása nincs a falvakban, a megyékben, szóval ott, a hol szükség volna ennek a tényezőnek a hatására. A pluralitás a városokban, a hol a lakosságnak amúgy is 76%-a magyar, rnit jelent ? A városokban összehalmozódott ingó tőke és bürokráczia hatalmának megsokszorozását, megkétszerezését vagy megháromszorozását. (Igaz ! JJgy van ! balfelöl.) Ez pedig nem lehet nemzeti érdek. Konzervatív érdek lehet, de a mag3 r ai'ság érdekében a városokban kapcsolatot én a pluralitással felfedezni nem tudok. A megyékben pedig bogy vagyunk ? Itt ismét megvilágítja a helyzetet egy szám. A míg a városok lakosságának 76%-a magyar, addig a vármegyék lakosságának csak 48%-a magyar anyanyelvű és, a legalább 10 kataszteri holddal biró földbirtokosokat figyelembe véve, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy közöttük a magyarok csak 41%-kai van kéj) visel ve. Én azt hiszem, hogy ez az egyetlen szám döntő bizonyíték. (Zaj. Elnök csenget.) Már most mit jelent ez ? Ha a legalább 10 kataszteri holddal biró földbirtokosok között csak 41% a magyar, akkor, ha megsokszorozzuk a falvakban és a vidéken a földbirtok alapján gyakorolt választói jogot, az csak 41%-ban jut a magyarság javára, (ügy van ! balfelöl. Zaj.) És különben is, vármegyénként elővehetik a t. képviselő urak a statisztikai adatokat és megállapíthatják azt, hogy a vidéki kerületekben a pluralitás hatása a magyarság szempontjából vagy egyenlő a semmivel, vagy oly elenyésző jjerczentuáczióban fejezhető ki, a melyért egyáltalában nem érdemes ehhez a védelmi eszközhöz nyúlni. (Igaz! ügy van! a baloldalon. Felkiáltások : Nem kell erről beszélni sem. Elnök csenget.) T. ház ! A plurális választói jog, a mellett, hogy nemzeti szempontból csekély értékű ; a mellett, hogy igen nagy veszedelmet rejt magában . . . (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Egy hang (a középen) : A szoczialistákra. Vázsonyi Vilmos: Nem a szoczialistákra nézve. Sőt épen azt fogom bebizonyítani, hogy azokra nézve nagy előnyt jelentene és hogy ők maguk sem tudják, hogy ez rájuk nézve előny. T. ház ! A plurális választói jog, a midőn osztályokra tagolja-jogok szerint a választókat, különbséget tesz az egyének között a választójog szempontjából s ha a kuriális rendszert nem alkalmazza is intézményileg, tényleg, lelkületileg, a válasetók között kúriákat teremt. Az a középosztály, a melynek vezető szerepét én sem akarom elhomályosítani és kétségbevonatni, csak azzal a különbséggel, hogy én azt kívánom, hogy a középosztály ne üvegházi növény legyen, hanem odakünn vezessen, közeledjék a néphez is a maga erejével, legyen a népnek vezetője, nem pedig üvegházi növény törvényes kedvezményekkel: az a középosztály, t. uraim, a plurális választói jog által odadobatik az egyes választók gyűlölete martalékának. Miért, t. ház ? Mert azok az egyes szavazók, a kik különben a középosztály vezetése alá adnák magukat, igy az alól elvonatnak. Hiszen nekünk nincs csupán egy szavazati jogunk; mindenki a maga esze, a maga kapaczitáló képessége, a maga gazdasági erejéhez képest nemcsak a maga szavazatát adja le ma már, hanem jüurálisan gyakorolja a választói jogot azzal, hogy hat azokra, a kik észbelileg alatta állanak, vagy a kik gazdasági
